Nem népszerű végrendelkezni

Tíz százalékkal megnőtt tavaly a hivatalosan regisztrált végintézkedések száma a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartása szerint, de száz ember közül még mindig csak négyen készítenek végrendeletet. 2016-ban mindössze 5902 ilyen bejegyzés jelent meg a rendszerben.

Több mint 300 ezer lehet a száma azonban azoknak a "házilag készült", otthoni fiókok mélyén heverő végrendeleteknek, amelyeket soha nem látott közjegyző. Nem csak az a baj ezekkel, hogy nincsenek bevezetve a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, ezért nagyrészt soha nem kerülnek elő, vagy esetleg csak hónapokkal a hagyatéki eljárás lezárása után, hanem az is, hogy sok köztük az érvénytelen vagy alakilag hibás dokumentum. Tipikus érvénytelenséget okozó hiba, hogy nincsenek számozva az oldalak, illetve nincs minden oldala aláírva a géppel írt végintézkedésnek, valamint az, hogy olyan tanúval – például közeli hozzátartozóval - íratják alá a végrendeletet, aki maga is örököl, így vele szemben hatálytalan lesz a végrendelet.

Tóth Ádám, a MOKK elnöke szerint ez az elsődleges oka annak, hogy sok a bírósági per a végrendeletek körül: a fővárosban a hibás végrendeletek több mint 90 százalékát megtámadják, míg vidéken, ahol jellemzően kisebbek a vagyonok és erősebbek a családi kapcsolatok, ez az arány 40-50 százalék körül mozog.

A végintézkedést hagyók jelentős részét a családi béke fenntartása vezérli, hiszen egy szabályos végrendelettel évekig tartó pereskedések kerülhetők el, végső soron a család szétesése is megelőzhető. Az emberek egyre bonyolultabb családi viszonyok között élnek, például több házasságból is van gyermekük, ezért is kellene végrendelet. Sokaknak pedig ez azért lehet jó, hogy igazságosabb, az örökösöknek is jobban megfelelő öröklési rend alakulhasson ki annál, amit a törvény betűje elrendel.