"Hazudik a kormány, a jogvédelem nemzeti érdek"

A nemzeti konzultációval és a külföldről támogatott szervezetekről szóló törvény kiszivárgott tervezetével a kormány célja az, hogy egyes civil szervezeteket nemzetellenes érdekeket szolgáló ügynökökként bélyegezzen meg. Nincs mindebben semmi új: a kormány számára csak az fontos, hogy elfojtsa a kritikus hangokat - figyelmeztet a Társaság a Szabadságjogokért nevű civil szervezet.

A kormánynak már az alapállása is hazugság: a TASZ és más hasonló szervezetek nem külföldi, hanem nemzeti érdekeket szolgálnak. Emberek jogait védjük a kormánnyal szemben. A kormány pedig nem azonos a magyar nemzettel, a magyar nemzet mi, magyar polgárok vagyunk - írják.

Törvényes státuszunk: közhasznú szervezet, vagyis a hatályos magyar törvények szerint is elismerten a közjóért dolgozunk. Ingyenes jogsegély-szolgálatot üzemeltetünk, olyan embereket segítünk, akiknek jogait éppen a magyar állam sérti meg. Legyenek ők devizakárosultak, akiket nem hagynak tüntetni, újságírók, akiket kitiltanak a Parlamentből, vagy fogyatékos gyerekek, akik nem kapnak megfelelő oktatást.

Az is alaptalan állítás a kormány részéről, hogy a TASZ és a hozzá hasonló civil szervezetek átláthatatlanul működnek. A nyilvánosan elérhető beszámolóinkban minden fillér támogatásról elszámolunk, jöjjön az bárhonnan. A kormány az elmúlt hetekben két ellenséget teremtett magának: a civileket és a CEU-t. A TASZ és a CEU is az összes magyar törvénynek megfelelően működik, ezt a kormány is tudja. Ahhoz, hogy ránk lehessen sütni a jogellenesség bélyegét, meg kell változtatni a törvényeket. Ennek lehetünk tanúi - írják  honlapjukon,  és a közösségi portálon. 

Szerző

A gyöngyöspatai romák javára ítélt a Kúria

Publikálás dátuma
2017.04.03. 15:50
Népszava fotó
A Kúria jogerős ítélete szerint a Heves megyei rendőrség 2011-ben hátrányosan különböztette meg a romákat Gyöngyöspatán - ezt a rendőrségi honlapon közli a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság. A közzétételre a Kúria kötelezte a testületet mint alperest.

A közlemény szerint "a Kúria megállapítja, hogy az alperes a 2011. március 1. és 2011. május 1. közötti időszakban a Gyöngyöspatán tartózkodó Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Véderő és a Betyársereg tagjaival szembeni intézkedések elmulasztásával zaklatást valósított meg a gyöngyöspatai roma közösség tagjaival szemben, amivel megsértette az egyenlő bánásmódhoz való jogukat. A Kúria az alperest a további hasonló jogsértéstől eltiltja.

A gyöngyöspatai ügyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) indított pert a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen, mert szerintük a rendőrség etnikai hovatartozás alapján diszkriminálta a gyöngyöspatai romákat 2011 tavaszán, a szélsőséges szervezetek úgynevezett járőrözése idején.

A 2013 nyarán kezdődött tárgyaláson a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság jogi képviselője a kereset elutasítását kérte, mert álláspontja szerint a rendőrök mindvégig objektív módon, a rendőrségi törvény szerint jártak el. Kitért arra is, hogy a szervezetek járőrözésének kezdetekor a rendőri intézkedésekre jogszabály hiányában nem volt törvényes lehetőség, ezért a TASZ keresetlevelét felelőtlennek és elfogultnak nevezte. Elmondta az is, hogy a Gyöngyöspatán történteket vizsgáló országgyűlési bizottság is azt állapította meg, hogy a rendőrség szakszerűen látta el feladatát.

Az Egri Törvényszék 2015 szeptemberében megállapította a hátrányos megkülönböztetést, de nem tiltotta el a rendőrséget a további jogsértéstől, ezért a TASZ fellebbezett.

A másodfokú ítéletet a Debreceni Ítélőtábla hozta 2016 áprilisában. A testület nem tartotta megalapozottnak, hogy a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán hátrányos megkülönböztetésben részesítette a helyi roma közösséget, ezért elutasította a felperes keresetét.

A TASZ nem adta fel, felülvizsgálati kérelmet nyújtott be: a Kúria pedig a közelmúltban kimondta: a Heves megyei rendőrség 2011-ben igenis hátrányosan különböztette meg a romákat Gyöngyöspatán.

Szerző

CEU - Sólyom László is kiáll az egyetem mellett

Publikálás dátuma
2017.04.03. 15:43
Népszava fotó
A volt köztársasági elnök röviden, velősen közli a véleményét:   

"A tudomány és az oktatás nemzetközi. Az egyetem, az Universitas intézménye kilencszáz éve ezt valósítja meg. A Magyarországon működő egyetemek sokféleképpen részei ennek a világméretű közösségnek. Elismerésük Magyarország javára szolgál. Ez a rang adja a CEU értékét az ország és a magyar tudományos élet számára. Alapvető érdekünk, hogy működését folytathassa. Alapvető érdekünk az is, hogy a felsőoktatás törvényi szabályozása megfeleljen az Alaptörvénynek."

Szerző