A közlemény szerint "a Kúria megállapítja, hogy az alperes a 2011. március 1. és 2011. május 1. közötti időszakban a Gyöngyöspatán tartózkodó Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Véderő és a Betyársereg tagjaival szembeni intézkedések elmulasztásával zaklatást valósított meg a gyöngyöspatai roma közösség tagjaival szemben, amivel megsértette az egyenlő bánásmódhoz való jogukat. A Kúria az alperest a további hasonló jogsértéstől eltiltja.
A gyöngyöspatai ügyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) indított pert a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen, mert szerintük a rendőrség etnikai hovatartozás alapján diszkriminálta a gyöngyöspatai romákat 2011 tavaszán, a szélsőséges szervezetek úgynevezett járőrözése idején.
A 2013 nyarán kezdődött tárgyaláson a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság jogi képviselője a kereset elutasítását kérte, mert álláspontja szerint a rendőrök mindvégig objektív módon, a rendőrségi törvény szerint jártak el. Kitért arra is, hogy a szervezetek járőrözésének kezdetekor a rendőri intézkedésekre jogszabály hiányában nem volt törvényes lehetőség, ezért a TASZ keresetlevelét felelőtlennek és elfogultnak nevezte. Elmondta az is, hogy a Gyöngyöspatán történteket vizsgáló országgyűlési bizottság is azt állapította meg, hogy a rendőrség szakszerűen látta el feladatát.
Az Egri Törvényszék 2015 szeptemberében megállapította a hátrányos megkülönböztetést, de nem tiltotta el a rendőrséget a további jogsértéstől, ezért a TASZ fellebbezett.
A másodfokú ítéletet a Debreceni Ítélőtábla hozta 2016 áprilisában. A testület nem tartotta megalapozottnak, hogy a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán hátrányos megkülönböztetésben részesítette a helyi roma közösséget, ezért elutasította a felperes keresetét.
A TASZ nem adta fel, felülvizsgálati kérelmet nyújtott be: a Kúria pedig a közelmúltban kimondta: a Heves megyei rendőrség 2011-ben igenis hátrányosan különböztette meg a romákat Gyöngyöspatán.
