Újabb tégla a falba - Börtönné tett tranzitzóna

Publikálás dátuma
2017.04.04. 07:01
A menekültekkel való, egyre embertelenebb bánásmód is kiírja a demokráciák sorából hazánkat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MATT CA
"Nem csak a menedékkérőket, hanem egy magyar állampolgárt sem nem lehet anélkül fogva tartani, hogy annak ne legyen valamilyen bírói kontrollja" - mondta lapunknak Demeter Áron, az Amnesty International szakértője egy új rendelet kapcsán, mely lényegében börtönné teszi a tranzitzónát. Eközben nemcsak a menekültügy miatt, de már az utolsó helyre estünk vissza térségünkben a demokratikus jogok biztosításában és az állami intézményrendszer demokratikus működésében a Freedom House ma megjelenő éves jelentése szerint.

Hiába bizonyította be egy strasbourgi ítélet, hogy nemzetközi jogot sért a magyar kormány új menekültügyi törvénye, a kabinet automatikusan, válogatás nélkül minden menedékkérőt őrizetbe vesz - kommentálta lapunknak Demeter Áron a tranzitzónára vonatkozó legújabb rendeletet. Az Amnesty International Magyarország emberi jogi szakértője emlékeztetett: a tranzitzónás őrizet már az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint is jogellenes fogva tartás. Nem ad ugyanis semmilyen hivatalos határozatot, ráadásul semmilyen bírósági felülvizsgálat sincs. "Nem csak a menedékkérőket, hanem egy magyar állampolgárt sem nem lehet anélkül fogva tartani, hogy annak ne legyen valamilyen bírói kontrollja" - hangsúlyozta a szakértő.

Csakhogy a rendelet újabb aggasztó dolgokat is tartalmaz. "Vajon miért kellett a 14 évesnél idősebb, de 18-nál fiatalabb kiskorúakat kivenni a magyar gyermekügyi rendszerből" - tette fel a kérdést Demeter. A kormány ugyanis eseti gyámot rendel ki a 14 éven felüli kiskorúak érdekében. Az eseti gyám személyére a területileg illetékes kormányhivatal tesz javaslatot. A kiskorú a döntésről a gyám által értesül. A gyerekek ideiglenes hatályú elhelyezéséről és nevelésbe helyezéséről a főváros V. kerületének kormányhivatala jár el, a 14 éven felüliekéről viszont a Csongrád Megyei Kormányhivatal, a gyerek gyámhivatala pedig a Szegedi Járási Hivatal lesz. Az emberi jogi szakértő szerint ez ellentmond az ENSZ gyermekekről szóló egyezményének, amely kimondja, hogy minden esetben a gyermekekre kell elsősorban tekintettel lenni. "Az egészen biztos, hogy ha fogva tartjuk őket, ráadásul felnőttekkel együtt, akkor az nem az ő érdekeiket szolgálja" - fogalmazott az emberi jogi szakértő.

A rendelet arra is lehetőséget teremt, hogy a harmadik országbéli állampolgárok egy része a tranzitzónában is elhelyezhető legyen, ahol a kizárólag elhelyezésre jogosultat "egyéb ellátás nem illeti meg". Azt, hogy hogyan hagyhatja el a szállást, a tranzitzónát, az idegenrendészeti hatóság állapíthatja meg. Egyértelmű, hogy fogva tartásról van szó: hiszen "a kijelölt tranzitzóna engedély nélküli elhagyásának megakadályozását a rendőrség végzi". Sőt, a kormányrendelet rendelkezik a módosabb menekültek kizsebeléséről is: "ha az elismerését kérő rendelkezik a megélhetését biztosító vagyonnal, azt köteles a menekültügyi hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, és ha elismerés iránti kérelme a további jogorvoslattal nem támadható döntéssel elutasításra kerül, köteles az ellátása költségeit megtéríteni. A menekültügyi hatóság által elrendelt visszatérítési kötelezettséget az elismerését kérő postai utalvány vagy házipénztári befizetés útján teljesítheti."

"A kormány ezzel a jogszabály-módosító csomaggal lenullázta a nemzetközi védelmet hazánkban. Ez a rendszer a határon felállított okos kerítéssel együtt csak azt szolgálja, hogy az emberek ne jöjjenek Magyarországra. Dacára annak, hogy hazánk nemzetközi kötelezettsége lenne rajtuk segíteni" - hangsúlyozta Demeter.

Egyre távolabb a demokráciától
A Freedom House ma nyilvánosságra kerülő jelentése szerint tavaly óta, amikor hétből Magyarországon 5 területen visszaesést tapasztaltak a demokratikus alapértékek vizsgálatakor, csak még rosszabb lett a helyzet a választási eljárásban, a civil társadalom jogait és a független média helyzetét nézve, és visszaesést tapasztaltak a demokratikus kormányzás és a korrupció esetében is. Mindössze két területen nem romlottak ilyen látványosan demokratikus állapotaink: az önkormányzatiságban és az igazságszolgáltatásban. Utóbbi területen viszont csak megállt a korábbi években tapasztalt zuhanás, hiszen egy évvel ezelőtt épp a menekültjogi szabályváltozások miatt mutatta ki a szervezet az igazságszolgáltatási intézményrendszer függetlenségének zuhanását. Összességében kilencedik éve bizonyítja a FH adatokkal alátámasztva a demokratikus viszonyok romlását Magyarországon. Ezért két éve a konszolidált vagy szilárd demokrácia kategóriából visszaestünk a nem szilárd demokráciák közé a szervezet értékelésében.
Az FH elemzéseiben már azt is többször felidézték, hogy hatalomra kerülése után az Orbán-kormány előbb átírta a jogállam alapintézményeinek szabályait, majd felszámolta a független médiát és kiépítette a korrupció mechanizmusait, most pedig - a választásokhoz közeledve - elkezdte a civil szervezetek felszámolását. (Érdemes megemlíteni: a CEU működését ellehetetleníteni akaró kormányzati szándék ellen a FH is közleményben tiltakozott a hétvégén.)
Az FH világméretű összehasonlítása alapján tavaly 67 országban korlátozták a politikai és polgári szabadságjogokat, és csak 36 államban javultak az állampolgárok demokratikus lehetőségei. Az utóbbi 11 évben mindig több országban romlott a helyzet, mint ahányban javult, ráadásul épp a működő demokráciákban volt tapasztalható jelentős visszaesés. Az FH február elején azt közölte: épp a magyar és lengyel példák vetik fel, hogy a 80-as, 90-es évek diktatúrából demokráciába való átmenetének a fordítottja zajlik le a térségben az Orbánhoz hasonló populista vezetők vezényletével.



Szerző

Orbánék ma kivégzik a CEU-t

Publikálás dátuma
2017.04.04. 07:00
Sajtótörténeti ritkaság: a lap nemzetközi kiadása hétfőn a CEU rektorának cikkével indult
Kivételes eljárással már ma elfogadhatja az Országgyűlés a felsőoktatási törvény azon módosítását, amely szigorítaná a külföldi egyetemek magyarországi működését, köztük a Közép-európai Egyetemet (Central European University, CEU) egyenesen ellehetetlenítené. A sürgősségre vonatkozó javaslatot hétfő reggel nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a kormánytöbbség el is fogadta, a döntés értelmében ma az első napirendi pont lesz a módosító - ismertebb nevén a lex CEU - összevont vitája, amit rögtön szavazás követ, ám az eredetileg is durva tervezeten tegnap este tovább módosítottak - a CEU kárára, hogy semmiképpen se működhessen tovább az intézmény 2018-tól. 

Az aggályos módosításról nemcsak a Házon belül, azon kívül sem egyeztettek. Az érintett egyetemeket nem vonták be, de a szakmai szervezetek, más intézmények és testületek is jószerivel határozottan a CEU mellé álltak. A kormány szerint azonban a CEU szabálytalanul működik. Ezt az Oktatási Hivatal 2016-os vizsgálatának (28 külföldi egyetemet ellenőriztek) eredményeire hivatkozva állítják, amely valóban tárt fel hiányosságokat az intézménnyel szemben (összesen hármat: hiányos program-akkreditáció; adatszolgáltatás elmulasztása a Felsőoktatási Információs Rendszer felé; képzések, amelyeket még nem vettek nyilvántartásba), ám ezek már vagy rendeződtek, vagy folyamatban van a pótlásuk. Az tehát egyértelmű: ma a CEU-t akarja kivégezni az Orbán-kormány, s noha a kormányfő tisztességes eljárást ígért, félő, hogy csupán diplomáciai játszmáihoz kell a botrány, ám a Fehér Ház álláspontja már ismert az ügyben. Ezt erősítette már a CEU rektorának a tegnapi The New York Times címlapján közölt írása is.

Sajtótörténeti ritkaság: a lap nemzetközi kiadása hétfőn a CEU rektorának cikkével indult

Sajtótörténeti ritkaság: a lap nemzetközi kiadása hétfőn a CEU rektorának cikkével indult

Hogy a CEU ellehetetlenítését szolgáló törvényjavaslat indoklása hazug, jól tudja a kormány, ezért más koholt vádakkal is előálltak: Orbán Viktort követve több kormánytag egyenesen csalónak nevezte az intézményt, szerintük ugyanis "nem fair" a többi egyetemmel szemben, hogy egyszerre két diplomát ad a végzett hallgatók kezébe, egy magyart és egy amerikait. Orbán szerint ez törvénysértő is, hiszen ez csak akkor lehetséges, ha az egyetem a származási országában is folytat oktatási tevékenységet (a CEU az Egyesült Államokban is akkreditálva van, de ott nincsenek képzései). Ezzel szemben a valóság az, hogy ezt eddig semmilyen törvény nem írta elő, a hivatkozott, egyelőre nem létező szabályozást most próbálják keresztülvinni, amely azt is előírná, hogy külföldi felsőoktatási intézmény csak akkor működhetne Magyarországon, ha arról államközi szerződés rendelkezik.

"A jószándék vezérli a kormányt"
Tárgyalni fog a magyar kabinet és az Egyesült Államok kormánya a CEU ügyében - állította tegnap a Házban újságíróknak Orbán Viktor. A "jó szándék fogja vezetni a magyar kormányt és bizonyára az Amerikai Egyesült Államok kormányát is, tehát nincs ok arra, hogy bárki ideges legyen" - fogalmazott a miniszterelnök. Csakhogy a CEU ügyében az amerikai kormánynak nincs is jogosultsága tárgyalni, hiába szeretne tehát bejutni Donald Trumphoz a magyar kormányfő bármi áron, az Egyesült Államokban nem szövetségi, azaz elnöki, hanem az államok hatáskörébe tartozik az oktatásügy.

A valósághoz tartozik az is, hogy a CEU-s hallgatók nem kapnak automatikusan két diplomát. Mint arra az egyetem tegnap egy, az országgyűlési képviselőknek küldött memorandumban rámutatott: az egyetem kettős jogi identitással rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy megfeleljen az amerikai és magyar jogszabályi követelményeknek is. Amerikai diploma nem jár automatikusan mindenkinek, csak azok a hallgatók kapnak, akik az Egyesült Államokban akkreditált képzéseken vettek részt. Ebben nincs semmi különös, a CEU mindkét országban rendelkezik oklevél kiadását lehetővé tevő engedéllyel. Így nemcsak a magyar, de az amerikai hatóságok is rendszeresen ellenőrzik működését, sőt négyévente az akkreditációs feltételek átfogó felülvizsgálatát is végrehajtják.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője ennek ellenére "fantom-egyetemnek" nevezte a CEU-t. Az intézmény vezetése ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy az egyetem New York Állam oktatási minisztériuma és az Egyesült Államok egyik legnagyobb akkreditációs szervezete, a Middle States Commission on Higher Education által bejegyzett, illetve akkreditált felsőoktatási intézmény, amely Magyarországon a magyar hatóságok által kibocsátott engedélyek alapján működik, a magyar törvényekkel összhangban. "A jelenlegi kormányzati támadások hatására a világ jelentős felsőoktatási intézményei egyhangúan kiálltak a CEU mellett. Gondolhatja komolyan bárki, hogy egy fantom-egyetemet támogatnak a tudományos világ központi tekintélyei? Vagy hogy egy fantom-egyetem igazgatótanácsának vált tagjává, három nappal ezelőtt, az Oxfordi Egyetem rektora" - olvasható a közleményben.

Tény: a CEU a magyar törvényeket betartva vesz részt a hazai felsőoktatásban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kormány folyamatosan olyan szabálysértésre hivatkozik, amely szabály még nem is létezik, s kifejezetten úgy módosítanák a felsőoktatási törvényt, hogy a legújabb főellenségnek kikiáltott Soros György által alapított egyetem ne feleljen meg az előírásoknak. A lex CEU több pontja ráadásul alkotmányellenesnek is tűnik, túl azon, hogy elfogadásának módja hazai és nemzetközi jogokat is sérthet.

Noha Orbán Viktor és a Fidesz "elkötelezett szimpatizánsait" talán igen, az egész világot nem lehet becsapni: a CEU az elmúlt napokban több mint 73 ezer tudományos szakembertől és magánszemélytől kapott támogató üzenetet, beleértve 17 Nobel-díjast is, továbbá több mint ezer levelet és 30 ezer petíciót címeztek a kormánytisztviselők számára. Számos nemzetközi tudományos intézmény is a CEU mellett áll, mint az Osztrák Tudományos Akadémia, a British Academy, a Cambridge University European Societies, az Oxfordi Egyetem, a Princetoni Egyetem és még sorolhatnánk. Louise Richardson, az Oxford rektorhelyettese Orbán Viktornak is levelet írt, arra kérve a magyar miniszterelnököt, "fontolja meg, mekkora kárt okozhat a törvényjavaslat". Hétfőn száz erdélyi magyar egyetemi oktató és kutató pedig Balog Zoltán minisztert kérte arra, vonja vissza a lex CEU-t.

A támogatók köre Magyarországon is óráról órára gyarapszik, a Magyar Tudományos Akadémia, az Andrássy Egyetem, a Corvinus Egyetem után hétfőn az ELTE vezetői is a CEU fennmaradásáért álltak ki. Délután a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarán szolidaritási fórumot is tartottak, illetve a Magyar Rektori Konferencia is ülésezett, ahol a törvényjavaslatot vitatták meg. A rektorok úgy látják, jogos az a kormányzati szándék, hogy a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi képzései kérdésében egyértelműbb szabályozás szülessen, ám hangsúlyozták, ez nem vezethet magas színvonalú képzési és kutatási tevékenységet folytató intézmények bezárásához és a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi együttműködési lehetőségeinek beszűküléséhez. Sólyom László volt köztársasági elnök is kiállt az egyetem mellett. Mint a volt államfő írta: alapvető érdekünk, hogy a CEU folytathassa működését. "Alapvető érdekünk az is, hogy a felsőoktatás törvényi szabályozása megfeleljen az Alaptörvénynek" - tette hozzá.

A tiltakozók sorába közéleti személyiségek, valamennyi ellenzéki párt, s civilek ezrei álltak be: vasárnap délután több ezren tüntettek Budapesten a CEU mellett, a demonstrációt szervező Oktatási Szabadságot csoport pedig azt ígérte, ha a parlament ma megszavazza a lex CEU-t, újabb megmozdulások várhatóak.

A Fehér Ház állást foglalt?
Címlapon hozta hétfőn a CEU rektorának írását a The New York Times. A cikkben Michael Ignatieff részletesen kifejti álláspontját az egyetemet ért támadásról, a magyarországi történéseket párhuzamba állítva a szentpétervári Európa Egyetem ellehetetlenítésének ügyével, valamint a török államfő, Recep Tayyip Erdogan egyetemi oktatók, campusok és diákok ellen indított hajtóvadászatával. "Az önkényuralmi rendszerek mindenhol a világban a tudományos élet szabadságát veszélyeztetik. A legújabb fenyegetés Európa szívében történik" - írta a rektor. Egyértelművé tette: az akadémiai szabadság a demokrácia és a szabad társadalom sarokköve. Éppen ezért cselekvésre hívta fel az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és Donald Trumpot is. Ignatieff emellett visszaidézi az intézményt érő vádakat, kiemelve, ez lenne az első alkalom, hogy egy NATO-tag egy amerikai intézmény ellen hajtana végre ilyenfajta támadást. A rektor szerint a magyar kormány törvénytervezete vagy a gátlástalan politikai vandalizmus terméke, vagy egy látványos bemutató önkárosításban.
Már csak azért is igaza lehet a rektornak, mert a Népszava értesülése szerint a Fehér Ház is jóváhagyta az amerikai nagykövetség múlt heti, a CEU mellett kiálló közleményét. A képviselet gyakorlatilag azonnal reagált az egyetemet ért támadásra, ami arra utalt, hogy az amerikai diplomáciát nem érte váratlanul a budapesti fordulat. Normál esetben a követség fontosabb nyilatkozatait a külügyminisztériummal egyeztetik. A jelek szerint a mostani, a CEU melletti kétpárti támogatást hangsúlyozó állásfoglalás rendkívüli elbírálás alá esett, és tartalmát az elnök környezete is helyénvalónak találta. Ennek fényében különös, hogy Orbán Viktor többször is az amerikai kormánnyal folytatandó tárgyalásoktól tette függővé az egyetem sorsát.

Tovább durvították

A külföldi egyetemek működéséhez szükséges nemzetközi szerződés föderatív államokat érintő pontosítására fogadott el változtatásokat a felsőoktatási törvény módosításához az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége hétfő esti ülésén. A változtatás szigorít az előterjesztésben megfogalmazott határidőkön, de azt is kiköti: ha az egyetem székhelye egy föderatív államban van, és ott a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek. Ezeket az előzetes megállapodásokat a föderatív állam kormányával a törvény hatályba lépését követő fél éven belül meg kell kötni. A bizottsági módosítás a hatálybalépést is előbbre tolja, szeptember 1-je helyett a kihirdetést követő napra teszi ezen passzus esetében. A feltételeket nem teljesítő intézmények már 2018. január 1-jétől nem vehetnek fel elsős hallgatókat, ez az eredetileg benyújtott javaslatban még 2018 szeptemberében következett volna be.

Szerző
Témák
CEU lex CEU

Orbánék ma kivégzik a CEU-t

Publikálás dátuma
2017.04.04. 07:00
Sajtótörténeti ritkaság: a lap nemzetközi kiadása hétfőn a CEU rektorának cikkével indult
Kivételes eljárással már ma elfogadhatja az Országgyűlés a felsőoktatási törvény azon módosítását, amely szigorítaná a külföldi egyetemek magyarországi működését, köztük a Közép-európai Egyetemet (Central European University, CEU) egyenesen ellehetetlenítené. A sürgősségre vonatkozó javaslatot hétfő reggel nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a kormánytöbbség el is fogadta, a döntés értelmében ma az első napirendi pont lesz a módosító - ismertebb nevén a lex CEU - összevont vitája, amit rögtön szavazás követ, ám az eredetileg is durva tervezeten tegnap este tovább módosítottak - a CEU kárára, hogy semmiképpen se működhessen tovább az intézmény 2018-tól. 

Az aggályos módosításról nemcsak a Házon belül, azon kívül sem egyeztettek. Az érintett egyetemeket nem vonták be, de a szakmai szervezetek, más intézmények és testületek is jószerivel határozottan a CEU mellé álltak. A kormány szerint azonban a CEU szabálytalanul működik. Ezt az Oktatási Hivatal 2016-os vizsgálatának (28 külföldi egyetemet ellenőriztek) eredményeire hivatkozva állítják, amely valóban tárt fel hiányosságokat az intézménnyel szemben (összesen hármat: hiányos program-akkreditáció; adatszolgáltatás elmulasztása a Felsőoktatási Információs Rendszer felé; képzések, amelyeket még nem vettek nyilvántartásba), ám ezek már vagy rendeződtek, vagy folyamatban van a pótlásuk. Az tehát egyértelmű: ma a CEU-t akarja kivégezni az Orbán-kormány, s noha a kormányfő tisztességes eljárást ígért, félő, hogy csupán diplomáciai játszmáihoz kell a botrány, ám a Fehér Ház álláspontja már ismert az ügyben. Ezt erősítette már a CEU rektorának a tegnapi The New York Times címlapján közölt írása is.

Sajtótörténeti ritkaság: a lap nemzetközi kiadása hétfőn a CEU rektorának cikkével indult

Sajtótörténeti ritkaság: a lap nemzetközi kiadása hétfőn a CEU rektorának cikkével indult

Hogy a CEU ellehetetlenítését szolgáló törvényjavaslat indoklása hazug, jól tudja a kormány, ezért más koholt vádakkal is előálltak: Orbán Viktort követve több kormánytag egyenesen csalónak nevezte az intézményt, szerintük ugyanis "nem fair" a többi egyetemmel szemben, hogy egyszerre két diplomát ad a végzett hallgatók kezébe, egy magyart és egy amerikait. Orbán szerint ez törvénysértő is, hiszen ez csak akkor lehetséges, ha az egyetem a származási országában is folytat oktatási tevékenységet (a CEU az Egyesült Államokban is akkreditálva van, de ott nincsenek képzései). Ezzel szemben a valóság az, hogy ezt eddig semmilyen törvény nem írta elő, a hivatkozott, egyelőre nem létező szabályozást most próbálják keresztülvinni, amely azt is előírná, hogy külföldi felsőoktatási intézmény csak akkor működhetne Magyarországon, ha arról államközi szerződés rendelkezik.

"A jószándék vezérli a kormányt"
Tárgyalni fog a magyar kabinet és az Egyesült Államok kormánya a CEU ügyében - állította tegnap a Házban újságíróknak Orbán Viktor. A "jó szándék fogja vezetni a magyar kormányt és bizonyára az Amerikai Egyesült Államok kormányát is, tehát nincs ok arra, hogy bárki ideges legyen" - fogalmazott a miniszterelnök. Csakhogy a CEU ügyében az amerikai kormánynak nincs is jogosultsága tárgyalni, hiába szeretne tehát bejutni Donald Trumphoz a magyar kormányfő bármi áron, az Egyesült Államokban nem szövetségi, azaz elnöki, hanem az államok hatáskörébe tartozik az oktatásügy.

A valósághoz tartozik az is, hogy a CEU-s hallgatók nem kapnak automatikusan két diplomát. Mint arra az egyetem tegnap egy, az országgyűlési képviselőknek küldött memorandumban rámutatott: az egyetem kettős jogi identitással rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy megfeleljen az amerikai és magyar jogszabályi követelményeknek is. Amerikai diploma nem jár automatikusan mindenkinek, csak azok a hallgatók kapnak, akik az Egyesült Államokban akkreditált képzéseken vettek részt. Ebben nincs semmi különös, a CEU mindkét országban rendelkezik oklevél kiadását lehetővé tevő engedéllyel. Így nemcsak a magyar, de az amerikai hatóságok is rendszeresen ellenőrzik működését, sőt négyévente az akkreditációs feltételek átfogó felülvizsgálatát is végrehajtják.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője ennek ellenére "fantom-egyetemnek" nevezte a CEU-t. Az intézmény vezetése ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy az egyetem New York Állam oktatási minisztériuma és az Egyesült Államok egyik legnagyobb akkreditációs szervezete, a Middle States Commission on Higher Education által bejegyzett, illetve akkreditált felsőoktatási intézmény, amely Magyarországon a magyar hatóságok által kibocsátott engedélyek alapján működik, a magyar törvényekkel összhangban. "A jelenlegi kormányzati támadások hatására a világ jelentős felsőoktatási intézményei egyhangúan kiálltak a CEU mellett. Gondolhatja komolyan bárki, hogy egy fantom-egyetemet támogatnak a tudományos világ központi tekintélyei? Vagy hogy egy fantom-egyetem igazgatótanácsának vált tagjává, három nappal ezelőtt, az Oxfordi Egyetem rektora" - olvasható a közleményben.

Tény: a CEU a magyar törvényeket betartva vesz részt a hazai felsőoktatásban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kormány folyamatosan olyan szabálysértésre hivatkozik, amely szabály még nem is létezik, s kifejezetten úgy módosítanák a felsőoktatási törvényt, hogy a legújabb főellenségnek kikiáltott Soros György által alapított egyetem ne feleljen meg az előírásoknak. A lex CEU több pontja ráadásul alkotmányellenesnek is tűnik, túl azon, hogy elfogadásának módja hazai és nemzetközi jogokat is sérthet.

Noha Orbán Viktor és a Fidesz "elkötelezett szimpatizánsait" talán igen, az egész világot nem lehet becsapni: a CEU az elmúlt napokban több mint 73 ezer tudományos szakembertől és magánszemélytől kapott támogató üzenetet, beleértve 17 Nobel-díjast is, továbbá több mint ezer levelet és 30 ezer petíciót címeztek a kormánytisztviselők számára. Számos nemzetközi tudományos intézmény is a CEU mellett áll, mint az Osztrák Tudományos Akadémia, a British Academy, a Cambridge University European Societies, az Oxfordi Egyetem, a Princetoni Egyetem és még sorolhatnánk. Louise Richardson, az Oxford rektorhelyettese Orbán Viktornak is levelet írt, arra kérve a magyar miniszterelnököt, "fontolja meg, mekkora kárt okozhat a törvényjavaslat". Hétfőn száz erdélyi magyar egyetemi oktató és kutató pedig Balog Zoltán minisztert kérte arra, vonja vissza a lex CEU-t.

A támogatók köre Magyarországon is óráról órára gyarapszik, a Magyar Tudományos Akadémia, az Andrássy Egyetem, a Corvinus Egyetem után hétfőn az ELTE vezetői is a CEU fennmaradásáért álltak ki. Délután a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarán szolidaritási fórumot is tartottak, illetve a Magyar Rektori Konferencia is ülésezett, ahol a törvényjavaslatot vitatták meg. A rektorok úgy látják, jogos az a kormányzati szándék, hogy a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi képzései kérdésében egyértelműbb szabályozás szülessen, ám hangsúlyozták, ez nem vezethet magas színvonalú képzési és kutatási tevékenységet folytató intézmények bezárásához és a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi együttműködési lehetőségeinek beszűküléséhez. Sólyom László volt köztársasági elnök is kiállt az egyetem mellett. Mint a volt államfő írta: alapvető érdekünk, hogy a CEU folytathassa működését. "Alapvető érdekünk az is, hogy a felsőoktatás törvényi szabályozása megfeleljen az Alaptörvénynek" - tette hozzá.

A tiltakozók sorába közéleti személyiségek, valamennyi ellenzéki párt, s civilek ezrei álltak be: vasárnap délután több ezren tüntettek Budapesten a CEU mellett, a demonstrációt szervező Oktatási Szabadságot csoport pedig azt ígérte, ha a parlament ma megszavazza a lex CEU-t, újabb megmozdulások várhatóak.

A Fehér Ház állást foglalt?
Címlapon hozta hétfőn a CEU rektorának írását a The New York Times. A cikkben Michael Ignatieff részletesen kifejti álláspontját az egyetemet ért támadásról, a magyarországi történéseket párhuzamba állítva a szentpétervári Európa Egyetem ellehetetlenítésének ügyével, valamint a török államfő, Recep Tayyip Erdogan egyetemi oktatók, campusok és diákok ellen indított hajtóvadászatával. "Az önkényuralmi rendszerek mindenhol a világban a tudományos élet szabadságát veszélyeztetik. A legújabb fenyegetés Európa szívében történik" - írta a rektor. Egyértelművé tette: az akadémiai szabadság a demokrácia és a szabad társadalom sarokköve. Éppen ezért cselekvésre hívta fel az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és Donald Trumpot is. Ignatieff emellett visszaidézi az intézményt érő vádakat, kiemelve, ez lenne az első alkalom, hogy egy NATO-tag egy amerikai intézmény ellen hajtana végre ilyenfajta támadást. A rektor szerint a magyar kormány törvénytervezete vagy a gátlástalan politikai vandalizmus terméke, vagy egy látványos bemutató önkárosításban.
Már csak azért is igaza lehet a rektornak, mert a Népszava értesülése szerint a Fehér Ház is jóváhagyta az amerikai nagykövetség múlt heti, a CEU mellett kiálló közleményét. A képviselet gyakorlatilag azonnal reagált az egyetemet ért támadásra, ami arra utalt, hogy az amerikai diplomáciát nem érte váratlanul a budapesti fordulat. Normál esetben a követség fontosabb nyilatkozatait a külügyminisztériummal egyeztetik. A jelek szerint a mostani, a CEU melletti kétpárti támogatást hangsúlyozó állásfoglalás rendkívüli elbírálás alá esett, és tartalmát az elnök környezete is helyénvalónak találta. Ennek fényében különös, hogy Orbán Viktor többször is az amerikai kormánnyal folytatandó tárgyalásoktól tette függővé az egyetem sorsát.

Tovább durvították

A külföldi egyetemek működéséhez szükséges nemzetközi szerződés föderatív államokat érintő pontosítására fogadott el változtatásokat a felsőoktatási törvény módosításához az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége hétfő esti ülésén. A változtatás szigorít az előterjesztésben megfogalmazott határidőkön, de azt is kiköti: ha az egyetem székhelye egy föderatív államban van, és ott a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek. Ezeket az előzetes megállapodásokat a föderatív állam kormányával a törvény hatályba lépését követő fél éven belül meg kell kötni. A bizottsági módosítás a hatálybalépést is előbbre tolja, szeptember 1-je helyett a kihirdetést követő napra teszi ezen passzus esetében. A feltételeket nem teljesítő intézmények már 2018. január 1-jétől nem vehetnek fel elsős hallgatókat, ez az eredetileg benyújtott javaslatban még 2018 szeptemberében következett volna be.

Szerző
Témák
CEU lex CEU