menekültek;demokrácia;tranzitzónák;menekültügy;jogi határzár;határzár;

A menekültekkel való, egyre embertelenebb bánásmód is kiírja a demokráciák sorából hazánkat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MATT CA

- Újabb tégla a falba - Börtönné tett tranzitzóna

"Nem csak a menedékkérőket, hanem egy magyar állampolgárt sem nem lehet anélkül fogva tartani, hogy annak ne legyen valamilyen bírói kontrollja" - mondta lapunknak Demeter Áron, az Amnesty International szakértője egy új rendelet kapcsán, mely lényegében börtönné teszi a tranzitzónát. Eközben nemcsak a menekültügy miatt, de már az utolsó helyre estünk vissza térségünkben a demokratikus jogok biztosításában és az állami intézményrendszer demokratikus működésében a Freedom House ma megjelenő éves jelentése szerint.

Hiába bizonyította be egy strasbourgi ítélet, hogy nemzetközi jogot sért a magyar kormány új menekültügyi törvénye, a kabinet automatikusan, válogatás nélkül minden menedékkérőt őrizetbe vesz - kommentálta lapunknak Demeter Áron a tranzitzónára vonatkozó legújabb rendeletet. Az Amnesty International Magyarország emberi jogi szakértője emlékeztetett: a tranzitzónás őrizet már az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint is jogellenes fogva tartás. Nem ad ugyanis semmilyen hivatalos határozatot, ráadásul semmilyen bírósági felülvizsgálat sincs. "Nem csak a menedékkérőket, hanem egy magyar állampolgárt sem nem lehet anélkül fogva tartani, hogy annak ne legyen valamilyen bírói kontrollja" - hangsúlyozta a szakértő.

Csakhogy a rendelet újabb aggasztó dolgokat is tartalmaz. "Vajon miért kellett a 14 évesnél idősebb, de 18-nál fiatalabb kiskorúakat kivenni a magyar gyermekügyi rendszerből" - tette fel a kérdést Demeter. A kormány ugyanis eseti gyámot rendel ki a 14 éven felüli kiskorúak érdekében. Az eseti gyám személyére a területileg illetékes kormányhivatal tesz javaslatot. A kiskorú a döntésről a gyám által értesül. A gyerekek ideiglenes hatályú elhelyezéséről és nevelésbe helyezéséről a főváros V. kerületének kormányhivatala jár el, a 14 éven felüliekéről viszont a Csongrád Megyei Kormányhivatal, a gyerek gyámhivatala pedig a Szegedi Járási Hivatal lesz. Az emberi jogi szakértő szerint ez ellentmond az ENSZ gyermekekről szóló egyezményének, amely kimondja, hogy minden esetben a gyermekekre kell elsősorban tekintettel lenni. "Az egészen biztos, hogy ha fogva tartjuk őket, ráadásul felnőttekkel együtt, akkor az nem az ő érdekeiket szolgálja" - fogalmazott az emberi jogi szakértő.

A rendelet arra is lehetőséget teremt, hogy a harmadik országbéli állampolgárok egy része a tranzitzónában is elhelyezhető legyen, ahol a kizárólag elhelyezésre jogosultat "egyéb ellátás nem illeti meg". Azt, hogy hogyan hagyhatja el a szállást, a tranzitzónát, az idegenrendészeti hatóság állapíthatja meg. Egyértelmű, hogy fogva tartásról van szó: hiszen "a kijelölt tranzitzóna engedély nélküli elhagyásának megakadályozását a rendőrség végzi". Sőt, a kormányrendelet rendelkezik a módosabb menekültek kizsebeléséről is: "ha az elismerését kérő rendelkezik a megélhetését biztosító vagyonnal, azt köteles a menekültügyi hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, és ha elismerés iránti kérelme a további jogorvoslattal nem támadható döntéssel elutasításra kerül, köteles az ellátása költségeit megtéríteni. A menekültügyi hatóság által elrendelt visszatérítési kötelezettséget az elismerését kérő postai utalvány vagy házipénztári befizetés útján teljesítheti."

"A kormány ezzel a jogszabály-módosító csomaggal lenullázta a nemzetközi védelmet hazánkban. Ez a rendszer a határon felállított okos kerítéssel együtt csak azt szolgálja, hogy az emberek ne jöjjenek Magyarországra. Dacára annak, hogy hazánk nemzetközi kötelezettsége lenne rajtuk segíteni" - hangsúlyozta Demeter.

Egyre távolabb a demokráciától
A Freedom House ma nyilvánosságra kerülő jelentése szerint tavaly óta, amikor hétből Magyarországon 5 területen visszaesést tapasztaltak a demokratikus alapértékek vizsgálatakor, csak még rosszabb lett a helyzet a választási eljárásban, a civil társadalom jogait és a független média helyzetét nézve, és visszaesést tapasztaltak a demokratikus kormányzás és a korrupció esetében is. Mindössze két területen nem romlottak ilyen látványosan demokratikus állapotaink: az önkormányzatiságban és az igazságszolgáltatásban. Utóbbi területen viszont csak megállt a korábbi években tapasztalt zuhanás, hiszen egy évvel ezelőtt épp a menekültjogi szabályváltozások miatt mutatta ki a szervezet az igazságszolgáltatási intézményrendszer függetlenségének zuhanását. Összességében kilencedik éve bizonyítja a FH adatokkal alátámasztva a demokratikus viszonyok romlását Magyarországon. Ezért két éve a konszolidált vagy szilárd demokrácia kategóriából visszaestünk a nem szilárd demokráciák közé a szervezet értékelésében.
Az FH elemzéseiben már azt is többször felidézték, hogy hatalomra kerülése után az Orbán-kormány előbb átírta a jogállam alapintézményeinek szabályait, majd felszámolta a független médiát és kiépítette a korrupció mechanizmusait, most pedig - a választásokhoz közeledve - elkezdte a civil szervezetek felszámolását. (Érdemes megemlíteni: a CEU működését ellehetetleníteni akaró kormányzati szándék ellen a FH is közleményben tiltakozott a hétvégén.)
Az FH világméretű összehasonlítása alapján tavaly 67 országban korlátozták a politikai és polgári szabadságjogokat, és csak 36 államban javultak az állampolgárok demokratikus lehetőségei. Az utóbbi 11 évben mindig több országban romlott a helyzet, mint ahányban javult, ráadásul épp a működő demokráciákban volt tapasztalható jelentős visszaesés. Az FH február elején azt közölte: épp a magyar és lengyel példák vetik fel, hogy a 80-as, 90-es évek diktatúrából demokráciába való átmenetének a fordítottja zajlik le a térségben az Orbánhoz hasonló populista vezetők vezényletével.