Vinkó József Bóta Café vendége

Publikálás dátuma
2017.04.05. 07:49

A közismert műsorvezető, szerkesztő, újságíró, műfordító, dramaturg, producer, Vinkó József a Bóta Café vendége ma este 9 órától a Fix Tévében. A kultúra szerves részének tekinti a gasztronómiát, rendkívül izgalmasan tud róla beszélni. Bóta Gábor élő, online is nézhető műsorában hívhatják őt a 445-1349-es számon, és a tv.fixhd skype címen ugyancsak hozzászólhatnak az adáshoz. 

Szerző

Zavaros behajtásba kezd az agrárkamara

Értesítés helyett pénzbehajtás, szolgáltatás nélkül - így értékeli az egyik kereskedelmi szövetség a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) lépését, amellyel több éves elmaradt tagdíjakat akar behajtani a magyar élelmiszer nagykereskedőktől. Éppen ezért az agrárkamarai törvényben felsorolt tevékenységi körök módosítását kéri a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ), mert a szervezet álláspontja szerint az élelmiszer, az ital, és a dohányáru nagykereskedelme nem az agrárium, hanem a kereskedelem része.

Ez egészen 2012-ig így is volt, addig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához tartoztak, ám a 2013. január 1-jétől hatályos agrárkamarai törvény átsorolta az élelmiszer nagykereskedelmi cégeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához és számukra is kötelező tagságot írt elő.

A kereskedők erről gyakorlatilag tavaly májusban értesültek, amikor az agrárkamara arra hivatkozva, hogy 2013. januárjától már hozzájuk tartoznak, visszamenőlegesen követelték a kötelező tagsági díjakat - nyilatkozta a Népszavának Neubauer Katalin, a MNKSZ főtitkára. A nagykereskedőknek a NAK alapszabálya értelmében árbevételtől függően kell tagdíjat fizetniük, amely 1,5 milliárd forintos éves árbevétel felett 1 millió forintos kötelező tagdíjat jelent. A kereskedelmi és iparkamaránál csak kötelező regisztráció van, amelynek díja évi 5 ezer forint.

A legérzékenyebben azokat a regionális magyar vállalkozókat érinti ez a sarc, akik 5000 lélekszám alatti vidéki települések üzleteibe szállítják a napi élelmiszereket. Ezek az élelmiszer nagykereskedők legföljebb 2-3 milliárdos forgalmat képesek produkálni. Nekik az átlagos 3-4 százalékos árrésből kell fedezni a költségeiket és most még egy milliós nagyságrendű éves kamarai tagdíjat is. Ezt lehetetlen kigazdálkodni - tette hozzá a főtitkár. Az agráriumban 1,5 milliárdos árbevételt ér el például egy 3 ezer hektáros szántón gazdálkodó, kukorica termesztéssel foglalkozó vállalkozó, aki eleve kap 210 millió forintos uniós területalapú támogatást a termény eladásából származó profit felett, abból kifizethető az az évi 1 millió forint- tette hozzá.

Több furcsaságra is felhívta a figyelmet a MNKSZ főtitkára. Egyebek mellett azért sem kaptak értesítést a kamarai váltásról, mert az agrárkamarának nem volt jogosultsága hozzáférni az adatokhoz. Csak 2015-ben férhetett hozzá a szükséges adatokhoz és egy évvel később értesítette az érintetteket úgy, hogy azok teljes forgalmát agrártevékenységből származóként tartja nyilván. Két országgyűlési képviselő, Győrffy Balázs agrárkamarai elnök és a gazdakörös Jakab István parlamenti alelnök által sürgősséggel benyújtott törvénymódosító javaslat többek között visszamenőlegesen jogosítaná föl a kamarát a most hatályos törvényben köztartozásnak minősített agrárkamarai tagdíj mellett mulasztási pótlék, nyilvántartásba vételi díj behajtására, amelyet az MNKSZ elfogadhatatlannak tart.

A kereskedők ki is vannak szolgáltatva a kamarának, hiszen ha átadják a behajtási tételeket a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak, akkor nem indulhatnak pályázatokon, de akár a hitelkérelmüket is elutasíthatják a bankok.

A Győrffy-Jakab-féle módosító javaslatról két hét múlva szavazhat az országgyűlés, de az már biztos, hogy az MSZP nem szavazza meg, mert semmi másról nem szól, mint egy újabb sarcról - mondta a Népszavának Gőgös Zoltán az ellenzéki párt elnökhelyettese, szakpolitikus. Nemcsak egy újabb pénzbehajtási szándék bújik meg a javaslat mögött, hanem az is, hogy az eddig be nem hajtható díjakat is adó módjára az adóhatósággal beszedethesse az agrárkamara - erősítette meg a MNKSZ főtitkárának véleményét Gőgös Zoltán.

A szakpolitikus szerint a kamara csak a dolgát nem végzi, ezért meg is kellene szüntetni a kötelező tagságot. Sok gazda panaszkodik, hogy az uniós területalapú támogatások kifizetése csúszik, csak kisebb előlegeket kaptak, amiből nem tudják a hiteleik törlesztőrészletét kifizetni, a bankok pedig emiatt nem hiteleznek a termelőknek.

Az is aggályos, hogy az agrárkamara elnöke, országgyűlési képviselőként nyújt be - igaz nem először - olyan törvényjavaslatot, amely számáéra előnyös - tette hozzá azt ellenzéki politikus.

Természetesen szerettük volna megtudni az agrárkamara véleményét is, ám kérdéseinkre két nap után sem érkezett válasz.

Szerző

Uniós pénzre hajt a kormány

Publikálás dátuma
2017.04.05. 07:20
A gyorsított kiírás és pénzlehívás nyomán lépten-nyomon az uniós forrásokat „dicsőítő” táblába botlunk majd FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Magyarország a folyó uniós költségvetési ciklusban jóvá hagyott teljes forráskeretre kiírta a napokban pályázatot. A kormány szerint ezzel a gazdaságot ösztönöznék és a versenyképességet javítanák. Erre szükség is van, ám félő az erre szánt pénz nem szolgálja ezt a célt maradéktalanul. A korrupció mindent veszélyeztethet, sőt, a vállalkozások sem feltétlenül azt fejlesztik, amire a növekedéshez szükség lenne.

Múlt péntekig a 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklus teljes forráskeretéhez - mintegy 8920 milliárd forint – kapcsolódó pályázatot meghirdette Magyarország. A hazai kiegészítésekkel együtt csaknem 9230 milliárd forintnyi uniós forrás lesz elérhető. A pályázatdömping szédítő, unión belül is példátlan tempóját számos alkalommal azzal indokolta a kabinet, hogy jobb a sietség, mert a jövő bizonytalan. Olyan ismeretlen is feltűnt a horizonton, mint például a Brexit, ami a kormány szerint akár a források mennyiségét is veszélyeztetheti. A rohanás így nem is áll meg a pályázatok megjelentésénél, a Miniszterelnökség tervei szerint a teljes keret döntő részét jövő évben ki is kell fizetni. Ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor a fokozott tempó indoka: minél előbb házon belül legyen az összes pénz, akkor nem lesz miért izgulni.

Egyes megjegyzések szerint a kabinet komfortérzetét egy „apró” brüsszeli szándék is rontja. Európai parlamenti képviselők azt szeretnék, hogy az uniós pénzügyi ciklus a hosszú időszaka ellenére hatékonyan reagáljon a hirtelen megjelenő kihívásokra. Korábban ennek érdekében előzetes megállapodást kötöttek, amely értelmében az EU félidőben felülvizsgálná a terveket, s akár változtathatna is a költségvetésen. A megállapodást nemrég jóváhagyta az EP költségvetési szakbizottsága, most pedig a plenáris ülés elé került, hogy a képviselők vitázzanak és ma szavazzanak róla - olvasható a parlamenti honlapon.

Túlságosan függünk a brüsszeli pénzektől
A nemzetközi összehasonlítások azt mutatják, hogy a GDP-hez mérten az uniós források - 14 ezer milliárd forint - hazánkban voltak a legnagyobb hatással a gazdaságra - fogalmaz a KPMG és a GKI tanulmánya, amely az uniós források 2007-2013 közötti felhasználását vizsgálta. Mindeközben a GDP 2006 és 2015 között csak 4,6 százalékkal növekedett.
A vizsgálat szerint a visegrádi országok közül Magyarország volt legjobban ráutalva az európai uniós forrásokra: a korábbi eladósodásra épülő fejlesztési stratégia helyett az uniós támogatásra épülő fejlesztési stratégia lett irányadó, ez azonban a források 2020 utáni esetleges szűkülésével kockázatot jelent az ország számára.

A kabinet a források mielőbbi kifizetését azzal a mázzal önti le, hogy immár a keret 60 százaléka a gazdaság versenyképességének javítására megy el. Erre bizony szükség is van, miután Magyarország cudar eredményeket produkál ezen a téren. A Világgazdasági Fórum (WEF) tavaly ősszel közzétett versenyképességi ranglistáján Magyarország például hat helyet rontva történelmi mélypontra zuhant 69. helyével. A 28 tagú Európai Uniónak pedig mindössze a 25. legversenyképesebb tagállamának bizonyultunk.

A KMPG és a GKI uniós források 2007-2013 közötti felhasználására vonatkozó, napokban ismertetett hatástanulmányának összegzése az előbbiek ismeretében pedig már valóban egy arculcsapással ér fel. A dolgozat szerint a ciklusban kifizetett mintegy 14 ezer milliárd forint jelentős gazdasági és társadalmi hatásokkal járt Magyarországon: növekedett a GDP, a fogyasztás, a beruházás és a foglalkoztatás, valamint javult az ország külső és belső stabilitása. Az európai uniós források nélkül azonban a magyar GDP csökkent volna a vizsgált időszakban, s Magyarország nem került volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól. Ráadásul a hazai kibocsátás az uniós források hiányában 2015-ben 5,5 százalékponttal lett volna alacsonyabb, amely így elmaradt volna a 2006-os szinttől. Mindezeket nehéz lenne máshogy értelmezni, minthogy az uniós pénzeket roppant rosszul használtuk fel, ám még így is a lélegeztetőgépet jelentették számunkra.

Így érthető a kabinet igyekezete, hogy az uniós forrásokat minél előbb a gazdaságba pumpálja. Ebben az esetben két irány lehetséges. Az állam vagy magára költi, azaz modernizálja működését, javítja hatékonyságát vagy az üzleti élet irányába terei a pénzeket – mondta a Népszavának Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke. Előbbi esetben igencsak nagy a korrupció kockázata, ami komolyan mérsékli a gazdaságfejlesztési terveket. Utóbbi megoldás esetén pedig szintén fennáll az a veszély, hogy nem kellő mértékben segíti a gazdaságot a forrás. Ezekkel a pénzekkel ugyanis nem azokat a képességeit fejleszti egy-egy vállalkozás, amelyre valóban szüksége lenne az előrelépéshez, hanem azt, amire pályázat jelenik meg. Mindezek tükrében már nem is véletlen, hogy az unióban vitatják a források hatékonyságát – mondta.

A jövő évi választásokra is tekintettel vannak
Az uniós források mielőbbi kifizetésében – bár sok szó nem esik róla - nagy szerepe van a jövő évi választásoknak. Az addig kipumpált pénzekkel a kormány melletti kiállásra buzdíthatnak szervezeteket, közösségeket. Ezen függetlenül azért ezeknek a forrásoknak sok pozitív eredménye is lehet – mondja Vértes András, a GKI elnöke -, hiszen így valóban lendületet kaphat egy-egy közösség, település, ahol például infrastruktúra fejlesztés vagy éppen iskolamodernizáció valósul meg.
Ennek árnyékában nem sok magyarázatra szorul Lázár Jánosnak, többi között a Kossuth Rádió Európai idő című műsorának a közelmúltban adott interjújának ide vonatkozó eleme: „a pénzt el kell költeni”. Ezzel az állásponttal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a 2007-2013 közötti költségvetési időszakban Magyarország kínos helyzetbe került. Az a veszély fenyegette, hogy a számára jóvá hagyott források több mint ötven százalékát elveszti. Most megjegyzése szerint ezt kell elkerülni, s ezért is kell rohamtempóban közlekedni.