Múlt péntekig a 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklus teljes forráskeretéhez - mintegy 8920 milliárd forint – kapcsolódó pályázatot meghirdette Magyarország. A hazai kiegészítésekkel együtt csaknem 9230 milliárd forintnyi uniós forrás lesz elérhető. A pályázatdömping szédítő, unión belül is példátlan tempóját számos alkalommal azzal indokolta a kabinet, hogy jobb a sietség, mert a jövő bizonytalan. Olyan ismeretlen is feltűnt a horizonton, mint például a Brexit, ami a kormány szerint akár a források mennyiségét is veszélyeztetheti. A rohanás így nem is áll meg a pályázatok megjelentésénél, a Miniszterelnökség tervei szerint a teljes keret döntő részét jövő évben ki is kell fizetni. Ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor a fokozott tempó indoka: minél előbb házon belül legyen az összes pénz, akkor nem lesz miért izgulni.
Egyes megjegyzések szerint a kabinet komfortérzetét egy „apró” brüsszeli szándék is rontja. Európai parlamenti képviselők azt szeretnék, hogy az uniós pénzügyi ciklus a hosszú időszaka ellenére hatékonyan reagáljon a hirtelen megjelenő kihívásokra. Korábban ennek érdekében előzetes megállapodást kötöttek, amely értelmében az EU félidőben felülvizsgálná a terveket, s akár változtathatna is a költségvetésen. A megállapodást nemrég jóváhagyta az EP költségvetési szakbizottsága, most pedig a plenáris ülés elé került, hogy a képviselők vitázzanak és ma szavazzanak róla - olvasható a parlamenti honlapon.
A nemzetközi összehasonlítások azt mutatják, hogy a GDP-hez mérten az uniós források - 14 ezer milliárd forint - hazánkban voltak a legnagyobb hatással a gazdaságra - fogalmaz a KPMG és a GKI tanulmánya, amely az uniós források 2007-2013 közötti felhasználását vizsgálta. Mindeközben a GDP 2006 és 2015 között csak 4,6 százalékkal növekedett.
A vizsgálat szerint a visegrádi országok közül Magyarország volt legjobban ráutalva az európai uniós forrásokra: a korábbi eladósodásra épülő fejlesztési stratégia helyett az uniós támogatásra épülő fejlesztési stratégia lett irányadó, ez azonban a források 2020 utáni esetleges szűkülésével kockázatot jelent az ország számára.
A kabinet a források mielőbbi kifizetését azzal a mázzal önti le, hogy immár a keret 60 százaléka a gazdaság versenyképességének javítására megy el. Erre bizony szükség is van, miután Magyarország cudar eredményeket produkál ezen a téren. A Világgazdasági Fórum (WEF) tavaly ősszel közzétett versenyképességi ranglistáján Magyarország például hat helyet rontva történelmi mélypontra zuhant 69. helyével. A 28 tagú Európai Uniónak pedig mindössze a 25. legversenyképesebb tagállamának bizonyultunk.
A KMPG és a GKI uniós források 2007-2013 közötti felhasználására vonatkozó, napokban ismertetett hatástanulmányának összegzése az előbbiek ismeretében pedig már valóban egy arculcsapással ér fel. A dolgozat szerint a ciklusban kifizetett mintegy 14 ezer milliárd forint jelentős gazdasági és társadalmi hatásokkal járt Magyarországon: növekedett a GDP, a fogyasztás, a beruházás és a foglalkoztatás, valamint javult az ország külső és belső stabilitása. Az európai uniós források nélkül azonban a magyar GDP csökkent volna a vizsgált időszakban, s Magyarország nem került volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól. Ráadásul a hazai kibocsátás az uniós források hiányában 2015-ben 5,5 százalékponttal lett volna alacsonyabb, amely így elmaradt volna a 2006-os szinttől. Mindezeket nehéz lenne máshogy értelmezni, minthogy az uniós pénzeket roppant rosszul használtuk fel, ám még így is a lélegeztetőgépet jelentették számunkra.
Így érthető a kabinet igyekezete, hogy az uniós forrásokat minél előbb a gazdaságba pumpálja. Ebben az esetben két irány lehetséges. Az állam vagy magára költi, azaz modernizálja működését, javítja hatékonyságát vagy az üzleti élet irányába terei a pénzeket – mondta a Népszavának Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke. Előbbi esetben igencsak nagy a korrupció kockázata, ami komolyan mérsékli a gazdaságfejlesztési terveket. Utóbbi megoldás esetén pedig szintén fennáll az a veszély, hogy nem kellő mértékben segíti a gazdaságot a forrás. Ezekkel a pénzekkel ugyanis nem azokat a képességeit fejleszti egy-egy vállalkozás, amelyre valóban szüksége lenne az előrelépéshez, hanem azt, amire pályázat jelenik meg. Mindezek tükrében már nem is véletlen, hogy az unióban vitatják a források hatékonyságát – mondta.
