Tarlós István főpolgármester legutóbbi nyilatkozata szerint „neki mindegy”, hogy melyik árvízvédelmi megoldás valósul meg (a partvonalon futó mobilgát, vagy a Nánási út vonalát követő hagyományos védmű), de „a mobilgát olcsóbb és több házat véd meg”. Éppen ezt kellett volna tisztáznia a főváros megbízásából a BME Geotechnikai és Mérnökgeológiai Tanszéke által készített elemzésnek, de a független szakértők szerint nem sikerült objektív vizsgálatot előállítani.
Önkormányzati trükkök
A budapesti Fidesz eleve nem játszik tiszta lapokkal az ügyben, hiszen miközben javában zajlik a szakmai és társadalmi vita, a III. kerületi önkormányzat kormánypárti többsége védetté nyilvánította a Nánási út fáit (a Római partnak a tervezett mobilgát által érintett 1600 fája viszont nem kapott védelmet, holott jóval nagyobb ökológiai értéket képviselnek, és egy részük Natura 2000 területen áll), így az egyik lehetséges nyomvonal-változat elfogadását jelentősen megnehezítették. Ráadásul a kerületi lakosság 25 százalékában határozták meg (10 százalék helyett) a népszavazás kezdeményezéséhez szükséges küszöböt, félve attól, hogy esetleg a helyiek kezébe kerül a döntés. A Fidesznek láthatóan nagyon nem mindegy, hogy melyik megoldást szavazza meg a közgyűlés, tekintve, hogy a Római-parton, jelenleg ártérnek minősülő területen olyan építkezések folynak (a kormányfő bizalmasához, Garancsi Istvánhoz köthető érdekeltségek részvételével), amelyeket a Nánási úti gát nem védene meg, a mobilgát viszont igen.
Kevésbé kompetens szakértők
Mindehhez képest a fővárosi önkormányzat által szentírásként kezelt BME-tanulmánynak már a szerzője is kétes: a dokumentumot Móczár Balázs és Farkas Balázs jegyzi, az anyagot bemutató lakossági fórumon viszont Nagy Lászlót nevezték meg alkotóként. Ők egyébként mindhárman geotechnikai szakemberek, a tanulmányban vizsgált 60 összehasonlító szempont közül azonban csak 22-nek van geotechnikai vonatkozása, a további 38 pontban olyan út-, közmű-, zöldfelület-, környezetvédelmi, természetvédelmi, társadalmi, urbanisztikai- gazdasági, biztosítási, jogi kérdésekben nyilvánítottak véleményt, amelyeket illetően sem tervezői, sem szakértői szinten nem nevezhetők kompetensnek – hívták fel a figyelmet a független szakértők. Az sem erősíti a tanulmány hitelességét, hogy a legfontosabb, vagyis az árvízbiztonsági szempont alapján nem végezte el az összehasonlítást: nem derül ki belőle, hogy melyik gát milyen fokú védelmet nyújt, mekkora felkészülési időt követel meg a védekezésnél.
A parti mobilgát tervei nem nyilvánosak
Tarlós István és a kormányoldal – az említett tanulmányra hivatkozva – az ár alapján nevezte jobbnak a mobilgátat, ám az anyag a várható költségek összehasonlításához sem nyújt megfelelő támpontot: „nem tartalmaz műszaki tervnek minősíthető munkarészt, nincsenek nyomvonal-tervek és alternatívák, minta-keresztszelvények, hossz-szelvények, helyszínrajz, amelyek egyértelművé tennék a beavatkozások mélységét és tervezett műszaki részleteket (…) a Nánási-Királyok úti nyomvonal megvalósíthatósági tanulmánya nemrégiben nyilvános lett, de a parti változat tervei továbbra sem nyilvánosak, sőt jelenleg sem véglegesek még a tervek (…) ezek az anyagok terveknek nem minősíthetők, alkalmatlanok korrekt költségszámításra” - írják a független elemzők.
Az opponensek a BME anyagában számos további megmagyarázhatatlan elemet találtak: a tanulmány olcsóbbnak hozza ki a mobilgát bonyolult technológiájú alapozását, mint a hagyományos védműét, az érintett fák összeszámlálásánál pedig a Nánási út összes fáját kivágásra ítéli magyarázat nélkül – miközben a közművektől mért védőtávolság kivágás nélkül is biztosítható, összhangban a fasor védettség alá helyezésével. A mobilgát esetében viszont önkényesen csak nagyjából minden második fát veszi számításba, figyelmen kívül hagyva, hogy még nincs is elfogadott engedélyezési terv és nyomvonal (egy korábbi vizsgálat egyébként 1500 fa kivágásával számolt a mobilgát megépítése esetén).
Hiányos költségvetés
A legsúlyosabb hiányosságok azon a ponton mutatkoznak, ahol a kormány a leginkább szeretne támaszkodni a tanulmányra, vagyis az egyes verziók költségvetése terén. A Nánási úti gátat eredetileg 15 milliárd forintos költségűre becsülték, majd az árat „egy rejtélyes 35 százalékos projektirányítási tényezővel felszorozták (…) így a költségeknek csupán 38 százaléka a műszaki létesítmények megvalósítása, a további 62 százalékot a rárakodó egyéb tételek (lebonyolítás + ÁFA) teszik ki (…). 2013-ban az Erbo-Plan szintén nyilvános és teljes közmű-kiváltással számoló tervének költségbecslése még 8 milliárdból hozta volna ki ezt a változatot”. Ez arra utal, hogy az anyag készítői politikai elvárásnak tettek eleget a Nánási úti gát várható árának megemelésével, hiszen projektirányítási költséggel a mobilgát esetében nem számoltak. A legelső 2005-ben készült számítás egyébként még mindössze 2,8 milliárdra tette a Nánási úti gát árát, és 4,6 milliárdra a mobilgátét, ami „jobban megfelel annak a ténynek, hogy a Nánási út mentén alacsonyabb gátat kell építeni”.
