Levelezés;MSZP;szegénység;jövedelem;

2017-04-06 07:03:00

A vesztes kilencven százalék

Az Orbán-kormány működése alatt a magyar társadalom 90 százalékának romlott a jövedelmi helyzete, amire választ adhat az MSZP „Fizessenek a gazdagok” politikája, de a szlogen mögött még nem látszik a program – így összegezhető a szocialisták tegnapi, szegénységgel foglalkozó konferenciáján előadó szakértők véleménye. Molnár Gyula a párt elnöke azt ígérte, a tapintható elégedetlenséget változásra váltják.

Megkergült, fordított Robin Hoodként működik az Orbán-kormány, folyton a szegényektől vesz el és a gazdagoknak ad – emlékeztetett az alapvető társadalompolitikai hibára a szocialista pártelnök, Molnár Gyula a „Társadalmi egyenlőtlenségek és szegénység Magyarországon” című tanácskozás megnyitójában. Miért erősödtek az Orbán-kormány működése alatt a társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon és vajon milyen megoldások képzelhetők el a végletes leszakadás megállítására? – kutatók, elemzők és baloldali politikusok, az MSZP tagjai és szimpatizánsai beszélgettek erről a tegnapi konferencián. Molnár Gyula szerint a Fidesz vezette kabinet a gazdagok kormánya, tagjai lenézik a szegény embereket, intézkedéseikkel sorra a jómódúaknak kedveznek, a legalsó társadalmi csoportokkal valójában évek óta nem törődnek – emlékeztetett például a torz rezsicsökkentésre, amelynek nyertesei a jakuzzikat fűtő, milliárdos pályázatokat rendre elnyerő fideszes cimborák voltak.

Ezzel a szociális politikával szemben az MSZP azt vallja: akiknek jobb lehetőségeik vannak, azoknak szolidaritást kell vállalniuk a leszakadókkal, mert mostanra komoly szegénység alakult ki Magyarországon. A jelenlegi koalíció a leggazdagabbakon kívül már minden réteget megbántott, mindenkinek rálépett a lábára – emlékeztetett Molnár Gyula, hozzátéve, a választásra készülő ellenzéki politikusok feladata, hogy a tapintható elégedetlenséget végre tényleges változásra tudják beváltani. Botka László legyen a vihar, ami elsöpri ezt a kormányt – adta ki a jelszót a pártelnök.

Gazdagodó kevesek

Ezt a társadalmi helyzetelemzést folytatta előadásában Krémer Balázs is, csak éppen a végkövetkeztetésben volt kevésbé optimista. A Szociális Szakmai Szövetség (3Sz) elnöke ugyanis a baloldal, benne az MSZP szemére vetette, hogy nem látszik olyan átfogó program, amely reális alternatívát kínálna a jobboldalból kiábrándult tömegeknek, hogy pontosan tudják, mire és kire szavazzanak a 2018-as választáson.

"Tanár úr, a magyar társadalom kilenctizede szopó ágon van?" – idézte egyik megdöbbent diákja reakcióját a Debreceni Egyetem szociális tanszékének vezetőjeként is dolgozó szakember. Oktatóként és a tegnapi konferencia előadójaként is felmérések sorozatával igazolta, hogy az utóbbi években a jövedelmi viszonyai alapján tíz részre osztott lakosságból egyedül a leggazdagabbak tizedének nőtt a reáljövedelme, az alattuk lévő 90 százalék, vagyis a társadalom túlnyomó többsége rosszul járt, köztük is a legszegényebbeknek jutott sokkal kevesebb, mint 2009-ben.

A jövedelmi egyenlőtlenségek egy uniós felmérés szerint csak Cipruson mutatták a magyarnál is nagyobbnak a társadalom szétszakadását, ami azt is jelenti, hogy veszélyben van nálunk a középosztály, a biztonságát fenyegetik a kormányzati lépések – hangsúlyozta Krémer Balázs. A Fidesz tudatosan hozta létre ezt a helyzetet, amelyben a legalsó szinten élőket már belerúgta az árokban és a szegénység rémével fenyegeti a még megkapaszkodni képes rétegeket – hangzott a szociológus helyzetértékelése, amihez hozzátette azt is, hogy mi a kormány célja ezzel a politikával. „Aki fél, az manipulálható és könnyen megvezethető, így elérhető, hogy álljon be a sorba” és ne lázadozzon – szólt a következtetés. A kormánybuktatásra képes középosztály tehát ma a családja biztonságáért küzd, így megvásárolhatók a szavazatai, sőt a szociális szakember szerint még a tegnapihoz hasonló konferenciákon is csak röhög Habony Árpád, mert tudja, hogy az erről szóló hírek is a félelmet erősítik a híreket figyelő középosztályban.

A krémeri fricskát igazi kritika követte, mert a 3Sz elnöke szerint a szocialisták is csak abban képesek gondolkodni, hogy az orbáni osztogatást egy más szisztéma alapján folytassák. Az embereknek sokkal fontosabb lenne a szabadság, hogy jobban érezhessék magukat, de ennek kiterjesztéséről nincs szocialista program – fogalmazta meg hiányérzetét a szociológus.

Skandináv minta

Csak a középosztály képes működtetni, fenntartani a demokráciát – folytatta az iménti gondolatokat Pogátsa Zoltán közgazdász, hangsúlyozva, hogy ő azt tekinti a középosztályhoz tartozónak, aki tanult és érti, hogy mi történik körülötte. A Nyugat-magyarországi Egyetem oktatója a skandináv országokban alkalmazott politikai, társadalmi és gazdasági modellt tekinti a legjobb mintának arra, hogyan lehet a társadalmi jövedelem újraosztásával erősíteni, hogy az emberek olyan tudáshoz jussanak, amivel munkát tudnak végezni. Az államnak kell befektetni - érvelt, hogy később a felkészült dolgozók adófizetők lehessenek, mert nemcsak a legszegényebb 4 millió magyarnak nincs pénze jó színvonalú képzéseket megfizetni, hanem a fölöttük lévő 4 milliónak sincs. A közgazdász azt is hangsúlyozta a szegénység kérdésével foglalkozó szocialista konferencián, hogy a svédeknél olyan erősek a munkaadói szövetségek és a szakszervezetek is, hogy képesek megállapodásokat kötni a kormány nélkül is, sőt az állam kifejezetten ezt várja tőlük, nálunk ugyanakkor szerinte ma gyengék ezek a szervezetek, a valódi döntéseket a kormány hozza.

A közmunka rendszer megszüntetését sürgette előadásában a Policy Agenda vezető elemzője. Kiss Ambrus egyetlen előnyként említette, hogy a közmunka a segélyeknél több pénzt ad az embereknek, amit aztán ők a helyi vállalkozásoknál tudnak elkölteni, tehát közvetve segítik a kisvállalkozások életben maradását. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy az „aki nem dolgozik, ne is egyék” gondolata nem Orbán Viktor fejéből pattant ki, az már 2006-ban megjelent a kormányzati politikai gondolkodásban. A Fidesz ezt lovagolta meg, egyre több társadalmi csoport bekebelezése után jutott el odáig, hogy ma egy hónapban átlagosan már 220 ezer embert alkalmaz közmunkán.

Menekülés a kilátástalanságból

A kisgömböc azonban megállíthatatlan lett, települések sorában már csak néhány óvónő és önkormányzati hivatalnok maradt, mindenki más közmunkásként keresi a kenyerét. A túlzást már a kormány is felismerte, de a rendszer leépítése nem lesz egyszerű munka – figyelmeztetett a politológus. Hozzátette azt is, hogy a mostani területi foglalkoztatási különbségek tragikus hatását majd néhány évtized múlva érzékeljük igazán. Most Szabolcsban száz dolgozóból 18 közmunkás, míg ez az arány a fővárosban vagy Győrben egynél is kevesebb. Felmérések azt is megmutatják, hogy az ország észak-keleti térségében 2050-re 35 százalékkal csökken a lakosság, mert a munkaképes korúak elmenekülnek onnan. A Policy Agenda szerint az állami cégeknél: a MÁV-nál, vízügynél alkalmazott közfoglalkoztatottakat valódi állományba kell venni, a segélyezést pedig úgy kell átalakítani, hogy adjon lehetőséget a munkakeresésre, a munkára alkalmatlanoknak pedig biztosítson tisztességes, kiszámítható hátteret. Ma azonban azt sem tudja senki ebben az országban, hányan szorulnak egészségi, mentális vagy szociális állapotuk miatt tartós segélyezésre – emlékeztetett a gondok mélységére az elemző.

A vitában felszólalók is sok kritikát fogalmaztak meg az orbáni társadalompolitikával szemben, de azt is hangsúlyozták, hogy politikai változás csak akkor jöhet, ha az ellenzéki politikusok valóban az emberek felé fordulnak.

Fél az alapjövedelemtől a kormány
A szegénység kockázatait a foglalkoztatáson keresztül megvalósított esélyteremtéssel, a munkahely-teremtéssel és a foglalkoztathatóság javításával lehet csökkenteni, hogy abból a függésből és börtönből, amit a segélyezés jelent, ki lehessen törni – jelentette ki egy tegnapi szakképzési konferencián Czibere Károly. A szociális kérdésekért felelős államtitkár szerint az alapjövedelemnek már a felvetése is veszélyezteti a kormány foglalkoztatási eredményeit és a tartalékok mozgósítását is. Ezek között említette a megváltozott munkaképességű munkavállalók és a romák további bevonását a munka világába.