„Piszkos törvényről” nincs alku

Publikálás dátuma
2017.04.06. 07:10
Az Orbán-kormány civilüldözéses politikája az Ökotárs Alapítvány elleni fellépéssel megkezdődött – most elbukhat FOTÓ: MOLNÁR ÁD
Egyik ellenzéki párt sem támogatta a civil szervezetek átláthatóságát célzó kormánypárti javaslatot az előterjesztésről tartott ötpárti egyeztetésen. Miközben a kabinet most az orosz modellre kísértetiesen hasonlító módon szabályozná a civil szervezeteket, még 1999-ben Orbán Viktor személyesen vállalt kötelességet azok védelmére.

A várakozásoknak megfelelően nem született megegyezés a külföldről támogatott civil szervezetek finanszírozásának átláthatóságáról szóló javaslatról a tegnapi ötpárti egyeztetésen. Bárándy Gergely szocialista képviselő a megbeszélés után kijelentette: az MSZP elutasítja a civilek megbélyegzését, az ellenük indított újabb támadásokat. A javaslatot – amelyet még a héten benyújt a parlamentnek a Fidesz-frakció – Bárándy egy folyamat részeként írta le: minden azzal kezdődött, hogy állami szervek kezdtek "vegzálni" civil szervezeteket, majd "Soros-bérencnek" bélyegezték azokat, amelyek nem a kormánynak tetsző álláspontot képviselnek és szerinte ebbe a sorba illik a CEU-törvény is. „A kormány nem tűr kritikát, ha kell, akkor törvényalkotással, vagy adminisztratív eszközökkel akadályozza meg, hogy elhangozzanak az ellenvélemények” - fogalmazott a putyini Oroszországhoz hasonlítva a magyarországi folyamatokat.

A kormánypárti ötlet lényege, hogy külföldről támogatott szervezetként kell regisztráltatnia kell magát minden olyan civil szervezetnek, amely 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást kap. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy a javaslatot normál ügymenetben 5-6 héten belül fogadhatnák el. „Addigra meglesz a Nemzeti Konzultáció eredménye is, amiben van civilekkel kapcsolatos kérdés, így annak tudatában döntenek majd a szavazásnál a kormánypárti képviselők” – fogalmazott Gulyás.

Orbán Viktor 1999-ben és 2017-ben
Most háborút indított a civil szféra ellen Orbán Viktor, pedig 1999-ben még személyesen ő maga írta alá az Európai Biztonsági Chartát, amelynek két pontja nagyon is egyértelmű kötelezettségeket ír elő a civil ügyekben. A Charta 27. pontja szerint "[a] civil szervezetek (NGO-k) életbevágóan fontos szerepet játszhatnak az emberi jogok, a demokrácia és a jogbiztonság terjesztésében, szerves részei egy erős polgári társadalomnak. Kötelességet vállalunk az NGO-k lehetőségeinek bővítésére, hogy teljességben hozzájárulhassanak a polgári társadalom fejlődéséhez, különös tekintettel az emberi jogokra és az alapvető szabadságokra".
A Charta 33. pontjában az aláírók arra is kötelezettséget vállalnak, hogy "a jogbiztonságot elősegítő tevékenysége részeként az EBESZ együttműködik azokkal az NGO-kkal, amelyek elkötelezettek a korrupt gyakorlatokkal szembeni erős konszenzus kialakítására a társadalom és az üzleti világ között". Ilyen szervezet például a kormány folyamatos támadása alatt álló, az alapvető szabadságjogok védelmében fellépő TASZ, az emberi jogi ügyekben aktív Helsinki Bizottság, vagy a korrupció ellen harcoló Transparency International Magyarország.

Miként az MSZP, úgy a Jobbik és az LMP politikusa is élesen elutasította a civilek elleni hadjárat újabb lépését. „Politikailag indokolatlan, szakmailag pedig "dilettáns" a Fidesz-KDNP javaslata” – jelezte Szávay István. A Jobbik országgyűlési képviselője szerint az előterjesztés politikailag motivált, arra jó, hogy hisztériát keltsen, ellenségképet mutatasson fel a magyar társadalom felé, azonban önmagában nem erősíti a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát. Szávay azt azért hozzátette: a kérdés felvetésének a jogosságát nem vitatják, és a Jobbik partner lenne a civil szféra átfogó reformjában, ugyanakkor önmagában nem tartják problémának, ha egy civil szervezet külföldről támogatásokat kap.

Hadházy Ákos "piszkos kis törvénynek" nevezte az előterjesztést, ami szerinte semmit sem változtat az átláthatóságon, de "sárga csillagot tesz" például azon szervezetek mellé, amelyek a korrupció ellen harcolnak. Az LMP társelnöke tematizálási kísérletnek tartotta a tervezetet, amellyel olyan fontos dolgokról akarják elterelni a figyelmet, mint például egészségügyi intézmények megszüntetése.

Mindhárom ellenzéki párt képviselője bírálta a Civil Összefogás Fórum (CÖF) támogatásainak átláthatatlanságát. Hadházy kijelentette: a CÖF 2014-ben nem nevezte meg támogatóit, míg például a renitensnek elkönyvelt Helsinki Bizottság 2015-ben is közzétette azt. Szávay pedig úgy vélte: ha van Magyarországon olyan civil szervezet, ami átláthatatlanul működik és politikát befolyásol, az a CÖF, amelyről a mai napig nem tudni, milyen pénzből plakátolta ki az országot Gyurcsány Ferenc és Vona Gábor képével. Bárándy szintén úgy fogalmazott, hogy az átvilágítást a CÖF-fel kellene kezdeni, mert a szervezet a 2014-es ellenzéket lejárató kampányára 1,1 milliárd forintot költött el.

Kiakadtak a megbélyegzett szervezetek
Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)
"A kormány célja, hogy egyes civil szervezeteket nemzetellenes érdekeket szolgáló ügynökökként bélyegezzen meg."
Magyar Helsinki Bizottság
"Elkészült a "civilek eltakarításával" felvezetett tervezet. A kormány nemzetbiztonsági indokkal magyarázza, miért kell a civil szervezetek egyik csoportját hátrányosan megkülönböztetni és megbélyegezni. A "külföldről támogatott szervezetek" finanszírozásáról a polgár nem fog semmivel sem többet tudni, mint eddig is tudhatott. Ezek az adatok eddig is nyilvánosak voltak, például a mi honlapunkon is hosszú évek óta elérhetők. Az államnak pedig minden évben be kellett nyújtanunk őket. Az egész hókuszpókusz semmi mást nem szolgál, mint a közvélemény megtévesztését, a kormánytól független, alternatív vélemények hiteltelenné tételét, végső esetben eltüntetését."
Amnesty International Magyarország
"Pusztító lehet a törvény hatása."

Szerző

Egy morzsa sem maradhat

Publikálás dátuma
2017.04.06. 07:08
Heisler Andrásék ünnepi ételeket kínáltak FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Rendkívüli módon aggódunk – így reagált Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke a CEU körül kialakult helyzetre. A szervezet Síp utcai székhelyén tartott sajtórendezvényen újságírói kérdésre elmondta, hogy a Mazsihisz vezetősége tárgyalt a kérdésről, végül azonban úgy döntött, nem tesz nyilvános állásfoglalást.

Heisler megfogalmazásával élve: nem akarták „zsidósítani” az ügyet, hisz nem is erről van szó, hanem egy komoly értéket képviselő tudásközpontról. Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója hozzátette, hogy az általa vezetett intézmény jó együttműködést alakított ki a CEU-val, és reméli, ez így marad a jövőben is.

A rendezvény apropóját eredetileg a közelgő pészach, illetve széder este adta. Az egyiptomi fogságból való megszabadulás ünnepére egy hónapon keresztül készülnek a vallásos zsidó családokban. Ilyenkor teljes nagytakarítást végeznek, nehogy kovászos étel maradjon a lakásban. Még a könyvek lapjai közül is eltávolítják a morzsákat – mesélte Darvas István rabbi.

Részletes ismertetőt hallhattunk az ilyenkor fogyasztott ünnepi ételekről és szimbolikus jelentésükről. Bizonyos vallási irányzatok a XIX. században még istentelenségnek tartották a géppel készített macesz fogyasztását, de a rabbi közlése szerint ma már sehol nem ragaszkodnak a kézi maceszhez.

Toronyi Zsuzsanna révén vallás- és kultúrtörténeti kalandozást tettünk a múltban, Ennek során az igazgató megemlítette, hogy az erdélyi protestáns Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702) héber Bibliát is nyomtatott. Radnóti Zoltán rabbi bemutatott egy új, igényes kivitelű imakönyvet. Heisler András éles váltással rátért a Mazsihisz egyszázalékos kampányára, amelynek szlogenje: „Bízhatunk egymásban!” Tartani lehet attól, hogy mivel idén az adóbevallások túlnyomó többségét az adóhatóság tölti ki, az eddiginél jóval kevesebben rendelkeznek majd adójuk egy plusz egy százalékáról. Heisler – megint egy újabb témáról szólva – köszönettel nyugtázta, hogy a kormány 142 millió forinttal támogatja a közelmúltban leégett zuglói zsinagóga helyreállítását.

Szerző

Tarlósék fixen mobilgát-pártiak

Publikálás dátuma
2017.04.06. 07:07
Hiába a civilek tiltakozása, Tarlós István és a kormánypárti többség hajthatatlan maradt a Római-part ügyében FOTÓ: MTI/BRUZÁK N
A meglepetés elmaradt: a nagyobb környezeti kárral járó, ugyanakkor a Fidesz-közeli gazdasági érdekeknek jobban megfelelő Római parti gát-verziót fogadta el tegnapi ülésén a fővárosi közgyűlés. A döntés nem csak Budapest utolsó természetes állapotú partszakaszát, hanem a beruházás uniós támogatását is veszélybe sodorta.

A civil partvédők bekiabálása, dobogása mellett fogadta el a közgyűlés a Római parton futó védmű nyomvonalát, vagyis végső soron a mobilgátat. A testületi ülés előtt a fővárosi ellenzékből a szocialista Horváth Csaba kifogásolta az érdemi párbeszéd hiányát, majd tartózkodott a szavazásnál. Karácsony Gergely, a Párbeszéd zuglói polgármestere módosító indítványt nyújtott be, hogy azonnali döntés helyett fővárosi népszavazást írjanak ki a kérdésről, ám ezt a kormánytöbbség elvetette.

Az ülésteremben molinókkal jelen voltak a Greenpeace illetve a Római part beépítése ellen tiltakozó civilek képviselői, akik a parti nyomvonallal szemben az szeretnék, hogy a Királyok-Nánási úton vezessen a nyomvonal. A civilek és az ellenzéki pártok is azt állítják, hogy a fővárosi vezetés és a kormánypárt a hullámtérbe építkező ingatlanspekulánsokat akarja megvédeni a part-menti mobilgáttal, ami szerintük környezetromboló hatású, ráadásul sokkal sérülékenyebb, mint a parttól távolabb futó hagyományos gát lenne; a parti védmű esetleges gyengesége a Csillaghegyi-öblözet lakosságát fenyegeti.

A szavazás előtt ismertették az előterjesztés alapjául szolgáló műegyetemi összehasonlító tanulmányt. Eszerint a Nánási-Királyok útján történő gátmagasításhoz több száz telket kellene kisajátítani. Emellett ki kellene váltani több közművezetéket is. A tanulmány alapján a mobilgát 18 milliárd, a hagyományos gát 25 milliárd forintba kerülne (mint tegnap megírtuk a második adat egy trükk segítségével úgy jött ki, hogy a hagyományos védmű költségéhez hozzácsaptak egy 35 százalékos „projektvezetési” díjat, miközben a két ár között nagyjából 35 százalék a különbség).

Karácsony Gergely, illetve az LMP-s Csárdi Antal is szóvá tette, hogy a közgyűlést megelőző előterjesztés késve érkezett meg, a döntést megalapozó tanulmányt pedig független szakértők fércmunkának, manipulatív anyagnak nevezték. Ráadásul a Nánási úti nyomvonalhoz még terv sem készült, így annak műszaki, környezeti és árvíz-biztonsági vonatkozásairól nem is lehetett érdemben beszélni. Gy. Németh Erzsébet, a DK képviselője szerint a 7 milliárd forint többletköltséget (ha reális lenne) igenis megérné az utolsó természetes partszakasz megvédése. Horváth Csaba felemlegette, hogy csalódott a fideszes Bús Balázs III. kerületi polgármesterben: szerinte a kerületi vezetés a Római-parttal kapcsolatos népszavazástól való félelmében módosította az eddigi szabályokat, így immáron a helyi lakosság 10 százaléka helyett 25 százaléknyi aláírás kell egy kerületi népszavazáshoz.

A döntés előtti zárszavában Tarlós István úgy fogalmazott: „Ne tőlem féltsék a római partot, én ott nőttem fel”. A főpolgármester megígérte: amíg ő a posztján van, addig a partra nem adnak ki építési engedélyt. Ez az állítás meglehetősen erőtlen annak fényében, hogy a miniszterelnökkel bizalmi viszonyban lévő Garancsi István érdekeltségének luxuslakópark-építését a jelenlegi építési tilalom bevezetése előtt az utolsó pillanatban még engedélyezték, Tarlós pedig nem kíván indulni 2019-ben főpolgármester-jelöltként.

A közgyűlés végül a fideszesek igen, illetve Karácsony és Csárdi nem szavazatával, a többi ellenzéki képviselő tartózkodása mellett megszavazta a mobilgátat. A döntés a civil zöldek szerint nem csak a Rómait, hanem a beruházáshoz remélt uniós támogatást is veszélyezteti. A még az első Orbán-kormány idején született, a magyar jogba is bekerült Víz Keretirányelv ugyanis rögzíti, hogy ha egyenértékű beavatkozások közül lehet választani, akkor a környezetileg kedvezőbb, társadalmilag támogatottabb változatot kell megvalósítani. Márpedig a főváros által megrendelt BMER-tanulmány szerint mindkét gátterv megvalósítható, és mindkettő megfelelő árvíz-biztonságot nyújthat. Vagyis a mobilgát kiválasztása ellentétes lehet az uniós joggal, és megakaszthatja az EU-s források megszerzését.