Úgy, ahogy van, alkotmányellenes a lex CEU

Publikálás dátuma
2017.04.06 20:34
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Fotó: /
A parlamenti honlapról leolvasható, hogy Kövér László házelnök nem késlekedett, már a felsőoktatási törvény elfogadásának másnapján, április 5-én aláírta és átküldte a szöveget a köztársasági elnöknek. Hogy ezt a Köztársasági Elnöki Hivatal miért titkolja, az kifürkészhetetlen, mindenesetre Áder János sajtósai nem válaszoltak arra a kérdésünkre, megkapta-e már a törvénymódosítás szövegét. Ez azért érdekes, mert szöveg kézhezvételétől számítva öt napja van az elnöknek arra, hogy döntsön.
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Közben egyre nagyobb körben vetik fel a lex CEU-nak alkotmányellenességét. A Népszava által megkérdezett alkotmányjogászok szerint azonban nem lehet Áder lelkiismeretére apellálni, a Közép-európai Egyetem működésének ellehetetlenítése politikai és nem jogi döntés. Fleck Zoltán, az ELTE Jogi Karának tanszékvezetője arra emlékeztetett, hogy nemcsak a jogszabály megalkotásának szándéka és tartalma alkotmányellenes, hanem az elfogadás módja is, hiszen a kormány elmulasztotta egyeztetési kötelezettségét és nem magyarázat a történtekre, hogy ezt sorozatosan követi el. Tartalmi oldalról vizsgálva a módosításokat, azok - a jogi intézményrendszer politikai befolyásolásával, a jogi kultúrával is foglalkozó szakember szerint - egyértelműen csorbítanak alapjogokat, vagyis alkotmányellenesek. Súlyosan korlátozzák például a tanulás szabadságát, amikor a törvény lehetetlen feltételekhez köti az egyetem működését és ez egyben a tudomány szabadságának alapjogát is sérti. Fleck Zoltán szerint alkotmányjogászoknak ilyen esetben mindig azt kell mérlegelni, hogy milyen következményekkel jár a jogszabály hatályba lépése, és az biztos, hogy a CEU működésének elfogadott korlátozása sok hallgató és oktató alapjogait sérti.

A súlyos beavatkozás a nemzetközi egyetem életébe ráadásul teljesen szabálytalan, hiszen nemzetközi megállapodásokon lép át, az így keletkező sérelmek pedig nem orvosolhatók. Halasztó hatálya csak annak lenne az ELTE tanszékvezetője szerint, ha a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordulna, de a döntést a törvénymódosításról a testületnek 30 napon belül meg kellene hozni és nem gondolja, hogy a kormány álláspontjával ellentétesen határoznának az alkotmánybírák.

Folytatódik a tiltakozás-sorozat
Az ELTE oktatói sajátos módon fejezik ki egyet nem értésüket: jövő hétfőn 10 órakor hat oktató áll ki a diákok elé, hogy a demokrácia alapelveire oktassa a fiatalokat. Fleck Zoltán mellett információink szerint ott lesz a csapatban a Jogi Kar több más tanszékvezetője is, köztük Lévay Miklós egykori alkotmánybíró, akinek mandátuma egy évvel ezelőtt járt le. Április 11-én kedden délután pedig az Egyetem téren tartanak demonstrációt a jogászhallgatók és oktatóik a CEU megmentéséért.



2017.04.06 20:34

Tovább éheztetik a menedékkérőket a magyar hatóságok

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:03
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Már a nyolcadik menedékkérőtől tagadják meg a tranzitzónában az élelmet. Már hétszer felszólította a strasbourgi bíróság a magyar hatóságokat, hogy adják meg az ellátást, ám - mint a Magyar Helsinki Bizottság írja - mégis folytatják az embertelen gyakorlatot.
Az a menekült, aki Szerbia felől érkezik, jó eséllyel a tranzitzóna idegenrendészeti részlegén találja magát, a menekültügyi kérelmét ugyanis várhatóan elutasítják arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkezett. Annak ellenére, hogy menekültüggyel foglalkozó szervezetek szerint Szerbia nem minősül biztonságos országnak, a helyi idegenrendészeti rendszer ugyanis erősen hiányos. A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasító döntés ellen, annak nincs halasztó hatálya, így azonnal megindul az idegenrendészeti eljárás. Amíg pedig a jogerős döntésre várnak nem kapnak ellátást. Ha ételt akarnak, csak Szerbia felé mehetnek - és akkor zárul mögöttük a Magyarország felé vezető kapu.
A tranzitzónában már a nyolcadik menedékkérő embertől tagadják meg az élelmet a magyar hatóságok - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közösségi oldalán kedden megjelent közleményében. Az áldozat, egy fiatal afgán nő hosszú menekülése során elképzelhetetlen borzalmakat élt át, írják, hozzátéve:
"Mai határozata alapján a magyar hatóság mégis azt mondta ki, hogy nemhogy védelemre, de még két zsömlére sem érdemes."
A Helsinki Bizottság a korábbi esetekhez hasonlóan, most is a strasbourgi bírósághoz fordul. "A korábbi hét megkínzott, kiéheztetett ügyfelünknél már felszólította a bíróság a magyar államot, hogy adjon enni nekik. Most sem számítunk másra. Tudja ezt a hatóság is, de minden emberi érzést sutba vágva inkább aljas politikai megrendelést szolgál ki" - fogalmaznak.
Múlthéten az Iványi Gábor lelkész által vezetett humanitárius csoportot fordult a hatóságokhoz azzal, hogy élelmet szeretnének eljuttatni a tranzitzónában lévő embereknek. Kérésüket indoklás és jogszabályi hivatkozás nélkül utasította el a Bevándorlási Hivatal.
2018.08.21 19:03
Frissítve: 2018.08.21 19:27

Figyelmeztet a NAV: csak egy csaló ígér pénzt a nevükben

Publikálás dátuma
2018.08.21 17:48
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
Csalók küldenek a NAV nevében hamis értesítéseket azért, hogy személyes ügyféladatokat szerezzenek meg.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nevében illetéktelenek küldenek olyan e-mailt, amelyben adó-visszatérítést helyeznek kilátásba, ezzel csalva a címzetteket egy ismeretlen, jelenleg nem működő oldalra - írja honlapján a NAV.
A NAV soha nem kér e-mailen bankszámlára, vagy bankkártyára vonatkozó bizalmas adatot
- hangsúlyozzák. Értesítési gyakorlatuk merőben eltér a csalók módszerétől: a hivatal ügyfélkapun keresztül, illetve postán, adószámla-kivonaton értesíti az adózókat, ha túlfizetésük van.
A leírthoz hasonló gyanús e-mailt kapott a Pénzcentrum.hu szerkesztősége is. Esetükben a feladó a "no.replys2@post.nav.gov.hu" címet használta, ami valóban megtévesztően emlékeztet egy hivatalos e-mail címre.
2018.08.21 17:48