Pittella: Orbán Viktor nem egyenlő a magyar emberekkel

Publikálás dátuma
2017.04.07. 07:00
A magyar kormánynak kötelezettségei vannak az Európai Unió felé FOTÓ: DOMINIQUE HOMMEL/EURÓPAI PARLAMENT
Mi nem akarunk kormányt váltani, nem akarunk beleszólni a magyar választók döntéseibe, mi nem akarjuk kormányozni kívülről az országot - teszi egyértelművé Gianni Pittella. Az Európai Parlament (EP) második legnagyobb, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportjának elnöke telefonon nyilatkozott lapunknak Strasbourgból, miután a napokban többször, írásban és szóban is keményen beleszállt az Orbán-kormányba, kritizálva a lex CEU-t, valamint a magyar demokratikus rendszer állapotát. Pittella kezdeményezésére, egyhangú döntéssel úgy döntött az EP vezetése, a következő plenáris ülésen napirendre veszik az újabb magyar ügyeket, s akár még az intézményrendszert érintő monitoringvizsgálat megindítása sem kizárt. "Mi nem akarunk büntetni senkit, kizárólag arra törekszünk, hogy az Orbán-kormány ismerje fel, letért a helyes útról, s térjen vissza arra. A helyes út az, hogy Európában, így az Európai Unióban marad, magáénak tekinti a demokratikus elveket, tiszteli az értékeket, s elismeri a közösségi normákat is" - fogalmazott a Népszavának a szociáldemokraták uniós frakcióvezetője, aki szerint Orbán Viktor hazudik, s nem Brüsszelt kell megállítani, hanem a magyar kormányfő autokratikus ámokfutását.

- Ismét az Európai Parlament napirendjén a hazám. Mi lesz Magyarországgal?

- Először is mi, azaz az Európai Parlament (EP) elnöke és az uniós képviselőcsoportok vezetői csütörtök reggeli megbeszélésünkön valóban megállapodtunk abban, hogy a következő brüsszeli plenáris ülésre, április 26-27-ére kitűzünk egy vitát Magyarországról, azon belül is a Közép-európai Egyetemről (CEU), s ezzel együtt a magyarországi demokrácia állapotáról is. Ezt az általam vezetett képviselőcsoport kezdeményezte, de az utóbbi napok figyelmeztetéseinek sikereként könyveltem el, hogy nemcsak mi, s a politikai partnereink támogattuk, hanem teljes egység alakult ki ebben a kérdésben. Az Európai Néppárt képviselőcsoportjának vezetője is egyetértett azzal, hogy hatalmas problémával állunk szemben. Mert most nem csupán egy egyetem ügyéről van szó, sokkal többről, ami megérdemli a teljes európai figyelmet - a miénket, s az európai állampolgárokét is. Véleményem szerint, de ez nemcsak az én véleményem volt a megbeszélésen, teljes attitűd-váltáson ment keresztül az Orbán-kormány az elmúlt néhány évben, és ez a hozzáállásbeli váltás olyan súlyos lépéseket vont maga után, mint a demokratikus intézményrendszer leépítése, vagy az utóbbi két-három évben a független magyar médiumok ellehetetlenítése, így például újságok bezárása. Független intézményeket tett tönkre egymás után a magyar kormány, s hiába minden figyelmeztetés, egyre súlyosabb lépéseket tett. Nem feledkezhetünk meg arról, nem is fogunk, hogy ez a kormány nem volt hajlandó felelősséget vállalni, s kivenni a részét a háború elől menekülők befogadásából, sőt, az európai alapértékeket kérdőjelezte meg a menekültkrízisben. Most pedig az egyik legfontosabb, világszínvonalú európai egyetem van soron, ami túlmutat a Közép-európai Egyetem falain. Az iskola, az oktatás, s így a kultúra szabadsága az alapja az európai demokráciának. Mindezekért a magyar kormány - és ezt vetettem fel az EP vezetőinek ülésén is - felelősséggel és beszámolással tartozik, kötelezettségei vannak az Európai Unió felé.

- Napokkal ezelőtt már közölte: ami sok, az sok. A lex CEU volt tehát a vörös vonal?

- Itt az idő, hogy az EP érvényesítse jogait, az eddigi figyelmeztetések, az idevágó állásfoglalások sora után most végre rávegye az Európai Bizottságot arra, hogy lépjen. Nem tűrhetjük tovább, hogy valaki ilyen súlyosan sértse az Európai Unió alapvető értékeit. Arra fogjuk tehát a következő plenáris ülésünkön felkérni a Bizottságot, hogy végre indítsa el a Magyarország demokratikus rendszerét érintő átfogó monitoring eljárását, s mindezek végén derüljön fény arra, hogy lehet-e egyáltalán még változtatni a magyar kormány hozzáállásán. Mi azt szeretnénk, ha újra az európai, a demokratikus értékek mellett elkötelezett tagállami kormány működne Magyarországon. Mi nem akarunk büntetni senkit, kizárólag arra törekszünk, hogy az Orbán-kormány ismerje fel, letért a helyes útról, s térjen vissza arra. A helyes út az, hogy Európában, így az Európai Unióban marad, magáénak tekinti a demokratikus elveket, tiszteli az értékeket, s elismeri a közösségi normákat is.

- Amikor bármely uniós vezető, intézmény, vagy más közszereplő kritizálja az Orbán-kormányt, a magyar miniszterelnök rendre azzal védekezik: ezek támadások Magyarország, a magyar emberek ellen.

- Orbán Viktor nem egyenlő a magyar emberekkel. Mi Orbánnal és a pártjával állunk szemben, mert elfogadhatatlan lépéseket tesz az emberi jogok és a demokratikus egyensúly ellen. Mi soha nem kritizáltuk a magyar embereket, ez hazugság. És ezt a magyar miniszterelnök pontosan tudja, hiszen nemcsak én fogalmaztam meg aggályaimat, nemcsak az én képviselőcsoportom, hanem azok is hasonlóképp látják az ő, s a kormánya lépéseit, akik egy frakcióban, egy európai pártcsaládban vannak vele. Az Európai Néppárt is aggályosnak tartja Orbán döntéseit, s nem csupán az EU egésze számára, hanem a magyar emberek számára is. Mindannyian a magyar emberek védelmében kritizáljuk Orbánt, s csak őt. A magyar társadalom, az emberek hosszú utat jártak végig ahhoz, hogy 2004-ben csatlakozzanak az Európai Unióhoz, számos erőfeszítést tett ezért az ország. Ez a csatlakozás nem csupán egy bürokratikus aktus volt: Magyarország mindig is Európa részese volt földrajzilag, de a magyar emberek deklarálni akarták azt is, hogy az értékekben, a prioritásokban és célokban, valamint a békét szolgáló szabályokban is részesei az európai kultúrának. Orbán és a kormánya, illetve a pártja éppenséggel a magyar emberek akarata ellen cselekszik valamennyi EU-ellenes intézkedésével és kijelentésével, tehát minden esetben, amikor megtagadja ezeket az értékeket, ezeket a célokat és ezeket a szabályokat.

Nem tűrhetjük tovább, hogy súlyosan sértsék az EU alapvető értékeit FOTÓ: EURÓPAI PARLAMENT/DOMINIQUE HOMMEL

Nem tűrhetjük tovább, hogy súlyosan sértsék az EU alapvető értékeit FOTÓ: EURÓPAI PARLAMENT/DOMINIQUE HOMMEL

- Tehát úgy látják: nem Brüsszelt kell megállítani, ahogyan a legújabb magyar kormányzati kampány mondja.

- Orbán Viktort kell megállítani. Mi harcolunk ezzel a rombolással: nem a magyar emberekkel, hanem a kormány őket eláruló politikájával állunk vitában. Azt kell megállítani. Nekünk meg kell védenünk valamennyi európai állampolgárt, s meg fogjuk védeni a magyar állampolgárok jogait is.

- Gondolja, hogy az uniós intézményeknek kell megvédeniük a magyar embereket a megválasztott kormányuktól?

- Meg kell tudnunk védeni a magyarokat, mint európai polgárokat. Mi nem akarunk kormányt váltani, nem akarunk beleszólni a magyar választók döntéseibe, mi nem akarjuk kormányozni kívülről az országot - egyetlen uniós tagállamnál sem merülhet fel ez. Mi éppen azért kérjük számon Orbánon és kormányán a közös európai értékek tiszteletét, mert ez alapjaiban befolyásolja azt, hogy például a magyar emberek dönthetnek-e szabadon, egy szabad választáson. Ez közös európai ügy, éppen ezért kértem kollégámat, Manfred Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét is arra, hogy tegye tisztába: a saját pártcsaládja is úgy látja, hogy az, amit az utóbbi években a Fidesz és Orbán tett, nem egyeztethető össze sem az uniós normákkal, sem pedig egy kereszténydemokrata párt alapeszméivel.

- A minap közölte: a Néppárt nem hallgathat tovább, nem hunyhatnak szemet Orbán tettei fölött. Láss csodát, a Politicón megjelent egy cikk, amely szerint több néppárti képviselő fölháborodásának adott hangot, Frank Engel pedig egyenesen azt írta fideszes képviselőtársainak: hagyják el a Néppártot, s hagyják el az EU-t is.

- Láttam, sőt, egyeztettem is erről a levélváltásról a néppárti képviselőcsoport vezetőjével, hiszen ez is azt bizonyította: az EP-nek van miről beszélnie, meg kell vitatni Magyarország ügyét. Tudom, hogy Weber úr napirenden tartja az ügyet, de - ismétlem - azt kértem tőle, hogy világosan közölje is az álláspontját a következő plenáris ülésen. A saját pártjából is meg kell ugyanis kapnia a figyelmeztetést Orbánnak arról, hogy mi a kötelessége uniós vezetőként. Ha ezek után sem változtat, s a vitatott magyar jogszabályokat - kezdve a médiatörvénytől, a migrációs szabályozásokon át, egészen a lex CEU-ig - nem vizsgálja felül, akkor egyszerűen nem maradhat a Néppárt tagja, hiszen az olyan pártcsalád, amely Európa egységét hirdeti, s az Unió alapeszméit a magáénak vallja.

- Nem gondolja, hogy veszélyes ultimátumokat megfogalmazni, hiszen sokan most is attól tartanak: Orbán Viktor kivezeti Magyarországot az EU-ból?

- Orbán Viktor nem hozhat olyan döntést, hogy kilépteti az országot az EU-ból. Legyen világos: erről kizárólag a magyar emberek dönthetnek. Ahogyan döntöttek arról is, hogy az Unió része kívánnak lenni. És nem gondolom, hogy a magyar emberek ki szeretnének lépni az EU-ból, sőt, biztos vagyok abban, hogy a magyarok többsége egyértelműen elkötelezett az EU mellett, szeretik, hogy ők uniós állampolgárok.

- Ez igaz, felmérések szerint - noha sok mindennel elégedetlenek - a magyarok többsége elkötelezett az EU-tagság mellett. Ugyanakkor Magyarországon még mindig nagyon népszerű Orbán Viktor is. Mit gondol, mi az oka ennek?

- Nehéz ezt megmondani, nem is az én dolgom. Az biztos, hogy európaiként nehéz megérteni, mi a vonzó abban, aki tagadja a demokratikus alapeszméket, korlátozza az emberi jogokat, embertelenül bánik a menekültekkel, falakat épít az ország határaira, bűnözőnek állítja be a civil szervezetek tagjait, vagy épp felszámol egy világszínvonalú egyetemet, amivel nyíltan korlátozza a tudomány, a kutatás és a tanulás szabadságát. Ezeket az intézkedéseket nem lehet úgy beállítani, mintha az ország, az állampolgárok védelmében hozná Orbán. Nem, Orbán hazudik, és ezekkel a politikákkal csakis kiszolgáltatottá teszi a magyar embereket. Nekünk, Európának ez baj.

- Miután a kormányzati kommunikáció újabb brüsszeli támadásként értékeli majd a kezdeményezett EP-ülést, üzenne valamit a magyar választópolgároknak?

- Szeretjük a magyar embereket. Mi szeretjük Magyarországot. Egyetlen tagja sincs a pártomnak, de az Európai Parlamentnek sem, aki azt akarná, hogy bármely magyar állampolgárnak baja essen, vagy hátrányt szenvedjen. Azt szeretnénk, ha a magyar emberek és az ország továbbra is a családunk részesei lennének, az Európai Unió teljes értékű tagjaként.

Szerző

Közvélemény-kutatók: fordulat jöhet

A hónapok óta alig változó közvélemény-kutatási adatok alapján a Fidesz-KDNP nyerheti a parlamenti választást 2018-ban, de van esély arra, hogy valamelyik ellenzéki tábor megerősödésével fordulat történjen - erről több közvélemény-kutató cég képviselője beszélt csütörtökön.

A Közvéleménykutatók.hu és a Nézőpont Intézet Egy évvel a választás előtt - mit látnak a közvélemény-kutatók? című rendezvényén azt elemezték, milyen stratégiát kellene követniük a kormánypártoknak az újabb győzelemhez, illetve a baloldali és a jobbikos ellenzéknek a fordításhoz.

Ismertették a Közvélemény-kutatók.hu portál legfrissebb kutatási összegzését, amely az Iránytű Intézet, a Nézőpont Intézet, a Publicus Intézet, a Republikon Intézet és a ZRI-Závecz Research márciusi kutatásain alapul.

A Magyar Idők számára készített összegzés szerint ha most tartanának választást, a legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve a Fidesz-KDNP a voksok 49 százalékát kapná (2014-ben 44 százalék volt az eredménye). Az akkori baloldali összefogás pártjai együtt 25 százalékot - az MSZP 16, a DK 6, az Együtt, a Párbeszéd és a Liberálisok 1-1 százalékot - érnének el (2014-ben 26 százalékuk volt)). A Jobbik a listás szavazatok 17 százalékát szerezné meg, a 2014-es 21 százalékkal szemben. Az LMP egyre több mérésben a parlamenti bejutási küszöb alatt van.

A márciusi mérések átlagolt eredménye alapján a Fidesz-KDNP februárhoz hasonlóan továbbra is 29 százalékon áll a teljes felnőtt népesség körében, így az első negyedév egészében sikerült megőrizniük a kormánypártoknak nagyjából 2,5 millió szimpatizánsukat. A Nézőpont, az Iránytű és a Republikon márciusi adatai alapján a Fidesz 30-32 százalékon áll ezen a bázison. A ZRI-Závecz Research 26, a Publicus Intézet 25 százalékot mért a kormánypártoknak.

Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet vezető kutatója felmérésüket ismertetve azt mondta, hogy mintegy 1,5 millióan kötődnek erősen a Fideszhez, 1 millió lehet a szimpatizánsok száma és további 1,5 milliós a párt által "még elérhetők" tábora.

Závecz Tibor, a ZRI-Závecz Research ügyvezetője a Jobbik helyzetéről azt mondta, hogy az ellenzéki párt "nem omlott be" ugyan, de hónapok óta erózió, lassú lefelé "araszolás" érzékelhető. Úgy látja, a Jobbik-tábort korábban jellemző eltökéltség lanyhulása is érzékelhető. A pártot érintő változások között említette még, hogy a támogatók korcsoportbeli és iskolázottsági különbségei kiegyenlítettebbekké váltak. A Jobbiknak 650 ezerre tette a megtartható bázisát, 200 ezerre a mozgósíthatók számát, 50 ezerre a más pártoktól átcsábíthatókét és 350 ezerre az elérhető pártonkívüliek számát. Becsléseik szerint ez 13, 16, 18, illetve 25 százalékos eredményt jelentene a választáson.

Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója a másodlagos pártpreferenciákat ismertetve elmondta, a Fidesztől a Jobbikhoz minden 10. szavazó lenne csak hajlandó átmenni, és nagyjából ugyanennyi lehet az ellenzéki párttól a kormánypárthoz átmenők száma is. Méréseik alapján "nincs arról szó, hogy komoly baloldali tartalékok lennének a Jobbikban"; mindössze 3 százalék szavazna át. Az MSZP és a DK között "rendkívül magas a potenciális a szavazói átjárás", 31, illetve 35 százalék.

Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója arról beszélt, hogy az MSZP magára találhat Botka László megjelenésével, a mérések szerint 2 ponttal növekedett a párt népszerűsége. Szerinte rejtőzködő szavazók jelenleg inkább a baloldalon vannak, miután a baloldal egyfajta kommunikációs karanténba került, ahol nehezebb a választónak vállalnia pártszimpátiáját. Elmondta, a választók egyik fele a kormány maradását szeretné, a másik fele pedig azt, hogy más vegye át a kormányzást. A pártvezetők közül Orbán Viktornak (Fidesz) 44, Botka László MSZP-s miniszterelnök-jelöltnek 42, Vona Gábornak (Jobbik) 33, Gyurcsány Ferencnek (DK) 21 százalékos a népszerűsége.

Pillók Péter, a Századvég Alapítvány vezető kutatója szerint stabilitás figyelhető meg a szavazótáboroknál. Legutóbbi mérésük szerint a Fidesz 33, az MSZP 11, a Jobbik 10, a DK 5, az LMP 4 százalékon áll a teljes népesség körében.

A kerekasztal-beszélgetésen Nagy Dániel azt mondta, a Fidesznek a választási győzelméhez elsősorban arra kell koncentrálnia, hogy megőrizze, aktivizálja a táborát.

Závecz Tibor szerint nagy kérdés az, hogy ezzel szemben felépül-e egy olyan "potens alternatíva" a baloldalon vagy a Jobbik formájában, amely a Fideszhez hasonlóan ugyancsak 2-2,5 millió szavazót tud egy táborba gyűjteni. A Jobbiknál most nem látja, hogy 2 millió fölé tudná emelni a támogatottságát. A baloldalnál ennek az elvi lehetősége megvan ugyan, de ha továbbra is a szervezeti-szerkezeti együttműködéssel lesznek elfoglalva, és azt a képet sugározzák magukról, hogy nem tartanak össze, akkor ennek az esélye csökken.

Pillók Péter szerint a Fidesz most azon a szinten áll, mint amikor 2014-ben megnyerte a választást. Ha a kormányzó párt beindítja a "rezsicsökkentés-2" programját, akkor elképzelhető, hogy még tovább növelheti a szavazói táborát - tette hozzá.

Nagy Dániel szerint ha Botka László továbbviszi az alsóbb társadalmi rétegekhez szóló, "fizessenek a gazdagok" üzenetét, akkor ez népszerűség-növekedést hozhat neki, másrészt azonban a "belpesti értelmiségtől" eltávolodhat, ami további aggályokat vethet fel az összefogásban.

Pulai András kifejtette: a Jobbik esetleges erősödése, például a mostani plakátkampány hatására, még a baloldalt is segítheti, mert nem az MSZP-től visz el szavazókat.

Szerző

Konrád György:válaszlevél Magyarország miniszterelnökének

Konrád György Kossuth-díjas magyar író is állást foglalt a CEU ellehetetlenítését célzó felsőoktatási törvénymódosítás ügyében. Orbán Viktornak címzett levelét az alábbiakban közöljük:

Miniszterelnök Úr!

A múlt század utolsó harmadában a kitáguló Közép-Európa sokféleségének érdeklődő és megcsodáló felfedezése adott sokunknak örvendő otthonosságot a fölpezsdülésük által mind érdekesebbé váló hazáinkban.

Megértettük, hogy tanulnunk kell egymástól, és a diákok szerteszét Európában és a földkerekségen felneszelve kedvet kaptak tanulmányozásunkhoz.

Tisztelet és köszönet illeti Soros Györgyöt, hogy a tehetségével felhalmozott vagyona jelentékeny részét ennek a tanulmányozásnak adta.

Saját, és nem az állam vagyonából sok kiváló intézményt alapított a magyar hazában, amely 1944-ben  olyannyira vonakodott az ő hazája is lenni, hogy majdnem meg is ölte, de mikor Gyuri, a gyilkolási előkészületet, nagyjából úgy, mint én, túlélte, kamaszkorában úgy döntött, hogy nem akar olyan földön élni, ahol ilyesmi előfordulhat, ahol az ember kiszolgáltatott, és nem rendelkezhet szabadon önmagával.

1948 táján, amikor Magyarországon rövid szünet után a nemzeti szocialista bőrkabátos fiatal férfiakat a kommunista-szocialista bőrkabátos fiatal férfiak váltották fel, hogy elbánjanak az egyet-nemértőkkel, az apjától kapott tíz dollárral fölszerelkezve nekivágott a nagyvilágnak.

Hogy most az ön propagandagépezete göbbelsi lendülettel a zsidó Sorosban mutatja fel a nemzetnek és a világnak minden bajok okozóját az 1933-as náci jelszóhoz (a zsidók a mi szerencsétlenségünk) hasonlóan, gyászosan emlékeztet az undorító példára.

Ha csak egyszer-egyszer utalt volna Sorosra, az még kaphatna egy elnéző magyarázatot, de hogy folyamatosan suhogtatott bunkót fabrikált annak az embernek a nevéből, aki több jót adott a magyar és máshonnan jövő tanulni vágyó fiataloknak, mint ön és baráti köre együtt véve, engem arról győzött meg, hogy ön a hatalmának önkényes meghosszabbítása érdekében a ravasz és képmutató politikai antiszemitizmus szólamtárából két marokkal merít.

Akinek a Közép-Európai Egyetem nem kell, annak a sokféle Közép-Európa sem kell, sőt, a még sokfélébb Európa sem.

Ahogy Magyarország neve angolul Hungary, úgy a Közép-Európai Egyetem neve Central European University. Mi a baj ezzel?

Kicsoda micsoda Brüsszel? Belgium fővárosa és az EU, meg a NATO központjának a székhelye?

Vagy egy ellenséges megszálló hatalom fővárosa?

Nem ön képviseli Magyarországot az ott székelő Európai Bizottságban?

„Külföldi pénzből kitartott hálózatok?” ez áll az ön nekünk, állampolgároknak küldött levelében.

Kire-mire gondol? Magyarországra, amely beruházásainak kilenctizedét brüsszeli pénzből, más európai országok adófizetőinek támogatásából fedezi?

Milyen beruházásokból gazdagszik olyan meglepő ütemben az ön kedvenc falujának a polgármestere és baráti köre? Vagy az a sok milliárd mind csak az ő zsebébe megy? Mert olyan ügyes, okos üzletember? A sikerének semmi köze ahhoz, hogy falubeli játszótársa a miniszterelnök?

Az átláthatóság Önnek ebben az esetben is szívügye?

Miért haragszik Magyarország miniszterelnöke az Európai unióra?

Mert onnan jön a pénz? Mert meg kéne köszönni, mert el kellene számolni vele?

Mennyit adott a gonosz Brüsszel? És mennyit adott a jó Oroszország?

Mennyit az ördögi Soros, és mennyit az angyali Orbán?

A külföldi pénz büdös, ha a „civilekhez” megy, és jó szagú ha a kormányfő családjához.

Az előbbiek „kitartottak”, mint a kurvák, utóbbiaknak jár?

Nemzeti függetlenségünket és biztonságunkat valóban Brüsszel veszélyezteti, és nem Ön, akinek sikerült ledolgoznia országunkat az „új demokráciák” ranglistájának aljára?

Ön húsz évvel ezelőtt lett kormányfő, tizenegy évet töltött hatalomban, vagy annak a közelében. Nem volt elég?

Meggyőződésem, hogy a rendszerváltozás óta Ön volt a legkártékonyabb magyar politikus.

Senki másnak nem sikerült annyi megalapozatlan állítást és igaztalan rágalmat felhalmoznia, Ön a bajnok.

A legderekabb hazafias cselekedete az lenne, uram, ha lemondana az állásáról.

Nyugdíjas éveiben szórakozzon a játék-vonatocskájával meg a stadionkájával, és rugdossa egyedül a labdát az üres kapuba.

Üdvözlettel, Konrád György

 

Szerző