Pittella: Orbán Viktor nem egyenlő a magyar emberekkel

Publikálás dátuma
2017.04.07 07:00
A magyar kormánynak kötelezettségei vannak az Európai Unió felé FOTÓ: DOMINIQUE HOMMEL/EURÓPAI PARLAMENT
Fotó: /
Mi nem akarunk kormányt váltani, nem akarunk beleszólni a magyar választók döntéseibe, mi nem akarjuk kormányozni kívülről az országot - teszi egyértelművé Gianni Pittella. Az Európai Parlament (EP) második legnagyobb, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportjának elnöke telefonon nyilatkozott lapunknak Strasbourgból, miután a napokban többször, írásban és szóban is keményen beleszállt az Orbán-kormányba, kritizálva a lex CEU-t, valamint a magyar demokratikus rendszer állapotát. Pittella kezdeményezésére, egyhangú döntéssel úgy döntött az EP vezetése, a következő plenáris ülésen napirendre veszik az újabb magyar ügyeket, s akár még az intézményrendszert érintő monitoringvizsgálat megindítása sem kizárt. "Mi nem akarunk büntetni senkit, kizárólag arra törekszünk, hogy az Orbán-kormány ismerje fel, letért a helyes útról, s térjen vissza arra. A helyes út az, hogy Európában, így az Európai Unióban marad, magáénak tekinti a demokratikus elveket, tiszteli az értékeket, s elismeri a közösségi normákat is" - fogalmazott a Népszavának a szociáldemokraták uniós frakcióvezetője, aki szerint Orbán Viktor hazudik, s nem Brüsszelt kell megállítani, hanem a magyar kormányfő autokratikus ámokfutását.

- Ismét az Európai Parlament napirendjén a hazám. Mi lesz Magyarországgal?

- Először is mi, azaz az Európai Parlament (EP) elnöke és az uniós képviselőcsoportok vezetői csütörtök reggeli megbeszélésünkön valóban megállapodtunk abban, hogy a következő brüsszeli plenáris ülésre, április 26-27-ére kitűzünk egy vitát Magyarországról, azon belül is a Közép-európai Egyetemről (CEU), s ezzel együtt a magyarországi demokrácia állapotáról is. Ezt az általam vezetett képviselőcsoport kezdeményezte, de az utóbbi napok figyelmeztetéseinek sikereként könyveltem el, hogy nemcsak mi, s a politikai partnereink támogattuk, hanem teljes egység alakult ki ebben a kérdésben. Az Európai Néppárt képviselőcsoportjának vezetője is egyetértett azzal, hogy hatalmas problémával állunk szemben. Mert most nem csupán egy egyetem ügyéről van szó, sokkal többről, ami megérdemli a teljes európai figyelmet - a miénket, s az európai állampolgárokét is. Véleményem szerint, de ez nemcsak az én véleményem volt a megbeszélésen, teljes attitűd-váltáson ment keresztül az Orbán-kormány az elmúlt néhány évben, és ez a hozzáállásbeli váltás olyan súlyos lépéseket vont maga után, mint a demokratikus intézményrendszer leépítése, vagy az utóbbi két-három évben a független magyar médiumok ellehetetlenítése, így például újságok bezárása. Független intézményeket tett tönkre egymás után a magyar kormány, s hiába minden figyelmeztetés, egyre súlyosabb lépéseket tett. Nem feledkezhetünk meg arról, nem is fogunk, hogy ez a kormány nem volt hajlandó felelősséget vállalni, s kivenni a részét a háború elől menekülők befogadásából, sőt, az európai alapértékeket kérdőjelezte meg a menekültkrízisben. Most pedig az egyik legfontosabb, világszínvonalú európai egyetem van soron, ami túlmutat a Közép-európai Egyetem falain. Az iskola, az oktatás, s így a kultúra szabadsága az alapja az európai demokráciának. Mindezekért a magyar kormány - és ezt vetettem fel az EP vezetőinek ülésén is - felelősséggel és beszámolással tartozik, kötelezettségei vannak az Európai Unió felé.

- Napokkal ezelőtt már közölte: ami sok, az sok. A lex CEU volt tehát a vörös vonal?

- Itt az idő, hogy az EP érvényesítse jogait, az eddigi figyelmeztetések, az idevágó állásfoglalások sora után most végre rávegye az Európai Bizottságot arra, hogy lépjen. Nem tűrhetjük tovább, hogy valaki ilyen súlyosan sértse az Európai Unió alapvető értékeit. Arra fogjuk tehát a következő plenáris ülésünkön felkérni a Bizottságot, hogy végre indítsa el a Magyarország demokratikus rendszerét érintő átfogó monitoring eljárását, s mindezek végén derüljön fény arra, hogy lehet-e egyáltalán még változtatni a magyar kormány hozzáállásán. Mi azt szeretnénk, ha újra az európai, a demokratikus értékek mellett elkötelezett tagállami kormány működne Magyarországon. Mi nem akarunk büntetni senkit, kizárólag arra törekszünk, hogy az Orbán-kormány ismerje fel, letért a helyes útról, s térjen vissza arra. A helyes út az, hogy Európában, így az Európai Unióban marad, magáénak tekinti a demokratikus elveket, tiszteli az értékeket, s elismeri a közösségi normákat is.

- Amikor bármely uniós vezető, intézmény, vagy más közszereplő kritizálja az Orbán-kormányt, a magyar miniszterelnök rendre azzal védekezik: ezek támadások Magyarország, a magyar emberek ellen.

- Orbán Viktor nem egyenlő a magyar emberekkel. Mi Orbánnal és a pártjával állunk szemben, mert elfogadhatatlan lépéseket tesz az emberi jogok és a demokratikus egyensúly ellen. Mi soha nem kritizáltuk a magyar embereket, ez hazugság. És ezt a magyar miniszterelnök pontosan tudja, hiszen nemcsak én fogalmaztam meg aggályaimat, nemcsak az én képviselőcsoportom, hanem azok is hasonlóképp látják az ő, s a kormánya lépéseit, akik egy frakcióban, egy európai pártcsaládban vannak vele. Az Európai Néppárt is aggályosnak tartja Orbán döntéseit, s nem csupán az EU egésze számára, hanem a magyar emberek számára is. Mindannyian a magyar emberek védelmében kritizáljuk Orbánt, s csak őt. A magyar társadalom, az emberek hosszú utat jártak végig ahhoz, hogy 2004-ben csatlakozzanak az Európai Unióhoz, számos erőfeszítést tett ezért az ország. Ez a csatlakozás nem csupán egy bürokratikus aktus volt: Magyarország mindig is Európa részese volt földrajzilag, de a magyar emberek deklarálni akarták azt is, hogy az értékekben, a prioritásokban és célokban, valamint a békét szolgáló szabályokban is részesei az európai kultúrának. Orbán és a kormánya, illetve a pártja éppenséggel a magyar emberek akarata ellen cselekszik valamennyi EU-ellenes intézkedésével és kijelentésével, tehát minden esetben, amikor megtagadja ezeket az értékeket, ezeket a célokat és ezeket a szabályokat.

Nem tűrhetjük tovább, hogy súlyosan sértsék az EU alapvető értékeit FOTÓ: EURÓPAI PARLAMENT/DOMINIQUE HOMMEL

Nem tűrhetjük tovább, hogy súlyosan sértsék az EU alapvető értékeit FOTÓ: EURÓPAI PARLAMENT/DOMINIQUE HOMMEL

- Tehát úgy látják: nem Brüsszelt kell megállítani, ahogyan a legújabb magyar kormányzati kampány mondja.

- Orbán Viktort kell megállítani. Mi harcolunk ezzel a rombolással: nem a magyar emberekkel, hanem a kormány őket eláruló politikájával állunk vitában. Azt kell megállítani. Nekünk meg kell védenünk valamennyi európai állampolgárt, s meg fogjuk védeni a magyar állampolgárok jogait is.

- Gondolja, hogy az uniós intézményeknek kell megvédeniük a magyar embereket a megválasztott kormányuktól?

- Meg kell tudnunk védeni a magyarokat, mint európai polgárokat. Mi nem akarunk kormányt váltani, nem akarunk beleszólni a magyar választók döntéseibe, mi nem akarjuk kormányozni kívülről az országot - egyetlen uniós tagállamnál sem merülhet fel ez. Mi éppen azért kérjük számon Orbánon és kormányán a közös európai értékek tiszteletét, mert ez alapjaiban befolyásolja azt, hogy például a magyar emberek dönthetnek-e szabadon, egy szabad választáson. Ez közös európai ügy, éppen ezért kértem kollégámat, Manfred Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét is arra, hogy tegye tisztába: a saját pártcsaládja is úgy látja, hogy az, amit az utóbbi években a Fidesz és Orbán tett, nem egyeztethető össze sem az uniós normákkal, sem pedig egy kereszténydemokrata párt alapeszméivel.

- A minap közölte: a Néppárt nem hallgathat tovább, nem hunyhatnak szemet Orbán tettei fölött. Láss csodát, a Politicón megjelent egy cikk, amely szerint több néppárti képviselő fölháborodásának adott hangot, Frank Engel pedig egyenesen azt írta fideszes képviselőtársainak: hagyják el a Néppártot, s hagyják el az EU-t is.

- Láttam, sőt, egyeztettem is erről a levélváltásról a néppárti képviselőcsoport vezetőjével, hiszen ez is azt bizonyította: az EP-nek van miről beszélnie, meg kell vitatni Magyarország ügyét. Tudom, hogy Weber úr napirenden tartja az ügyet, de - ismétlem - azt kértem tőle, hogy világosan közölje is az álláspontját a következő plenáris ülésen. A saját pártjából is meg kell ugyanis kapnia a figyelmeztetést Orbánnak arról, hogy mi a kötelessége uniós vezetőként. Ha ezek után sem változtat, s a vitatott magyar jogszabályokat - kezdve a médiatörvénytől, a migrációs szabályozásokon át, egészen a lex CEU-ig - nem vizsgálja felül, akkor egyszerűen nem maradhat a Néppárt tagja, hiszen az olyan pártcsalád, amely Európa egységét hirdeti, s az Unió alapeszméit a magáénak vallja.

- Nem gondolja, hogy veszélyes ultimátumokat megfogalmazni, hiszen sokan most is attól tartanak: Orbán Viktor kivezeti Magyarországot az EU-ból?

- Orbán Viktor nem hozhat olyan döntést, hogy kilépteti az országot az EU-ból. Legyen világos: erről kizárólag a magyar emberek dönthetnek. Ahogyan döntöttek arról is, hogy az Unió része kívánnak lenni. És nem gondolom, hogy a magyar emberek ki szeretnének lépni az EU-ból, sőt, biztos vagyok abban, hogy a magyarok többsége egyértelműen elkötelezett az EU mellett, szeretik, hogy ők uniós állampolgárok.

- Ez igaz, felmérések szerint - noha sok mindennel elégedetlenek - a magyarok többsége elkötelezett az EU-tagság mellett. Ugyanakkor Magyarországon még mindig nagyon népszerű Orbán Viktor is. Mit gondol, mi az oka ennek?

- Nehéz ezt megmondani, nem is az én dolgom. Az biztos, hogy európaiként nehéz megérteni, mi a vonzó abban, aki tagadja a demokratikus alapeszméket, korlátozza az emberi jogokat, embertelenül bánik a menekültekkel, falakat épít az ország határaira, bűnözőnek állítja be a civil szervezetek tagjait, vagy épp felszámol egy világszínvonalú egyetemet, amivel nyíltan korlátozza a tudomány, a kutatás és a tanulás szabadságát. Ezeket az intézkedéseket nem lehet úgy beállítani, mintha az ország, az állampolgárok védelmében hozná Orbán. Nem, Orbán hazudik, és ezekkel a politikákkal csakis kiszolgáltatottá teszi a magyar embereket. Nekünk, Európának ez baj.

- Miután a kormányzati kommunikáció újabb brüsszeli támadásként értékeli majd a kezdeményezett EP-ülést, üzenne valamit a magyar választópolgároknak?

- Szeretjük a magyar embereket. Mi szeretjük Magyarországot. Egyetlen tagja sincs a pártomnak, de az Európai Parlamentnek sem, aki azt akarná, hogy bármely magyar állampolgárnak baja essen, vagy hátrányt szenvedjen. Azt szeretnénk, ha a magyar emberek és az ország továbbra is a családunk részesei lennének, az Európai Unió teljes értékű tagjaként.

2017.04.07 07:00

Máshol már leszerepelt az MKB szoftvere

Publikálás dátuma
2018.08.22 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az MKB Bankban frissen bevezetett Flexcube rendszert korábban két Magyarországon is működő bank megvásárolta már, de a Népszava információi szerint mindkét esetben súlyos problémák voltak vele. Erről az MKB vezetői is tudhattak.
Öt napra bezárt június 29-én az MKB Bank és az online szolgáltatások sem voltak elérhetőek, mert a pénzintézetben a teljes informatikai rendszert lecserélték. Bár a bank július 5-én közleményben azt tudatta, hogy az átállás sikeres volt és minden az előzetes terveknek megfelelően történt, néhány nappal később az Azenpenzem.hu szakportál mégis arról számolt be, hogy számos olvasójuk jelezte: azóta sem tudja megfelelően használni a bank szolgáltatásait, például nem tud pénzt utalni. Ezért július 18-án a bank vezetői sajtótájékoztatót tartottak, ahol Kovács Larissza, a bank „ügyfélélmény igazgatója” azt mondta, csak kevés számú hibajelentés érkezett hozzájuk, de ezeket is már megoldották, és volt „néhány elszigetelt bejelentés” (hogy ez pontosan mit jelent, az nem derült ki a tudósításokból), amin akkor még dolgoztak. Ehhez képest a 24.hu még hetekkel később is azt írta, hogy olvasóik rendszeres problémákról számolnak be, volt aki nem tudott pénzt felvenni a vállalkozói számlájáról az ATM-terminálból, más pedig azt írta: a beérkező utalásainak csak az összegét látja, hogy honnan jön a pénz, azt nem. Az elmúlt napokban banki és az MKB rendszerét ismerő informatikai szakemberrel is beszéltünk a működési zavarok lehetséges okairól. A megkérdezettek hangsúlyozták, hogy egy olyan informatikai váltás, amire az MKB vállalkozott, minden bank esetében kritikus helyzetet jelent, mert olyan mennyiségű adatot kell exportálni egyik rendszerből a másikba, hogy azt előzetesen teljeskörűen tesztelni egyszerűen nem lehet, így sok minden élesben történik a váltás során. Forrásaink szerint ugyanakkor az MKB által megvásárolt Flexcube rendszerrel már korábban is adódtak problémák és ez nem volt ismeretlen a hazai bankszektor egyetlen vezetője előtt sem. Egy forrásunk szerint két Magyarországon is működő bank használta a Flexcube-ot évekkel ezelőtt, de végül mindkét pénzintézet vezetői úgy döntöttek, hogy inkább megszabadulnak tőle, mert folyamatos problémákkal szembesültek. - A banki informatika az egyik legbonyolultabb rendszer még az informatikán belül is, ez tény, de így is olyan mennyiségű hibával szembesültünk, hogy végül a váltás mellett döntöttünk - mondta egy forrásunk. Ő a következő példával illusztrálta a helyzetet: egy 25 évre megkötött lakáshitel szerződésnél a bank informatikai rendszerének a kamatok és egyéb költségek alapján 25 évre előre ki kell tudnia számolnia a havi törlesztőrészleteket, majd a törlesztések beérkezésével ezt folyamatosan újrakalkulálni, ha esetleg elmaradás vagy éppen túlfizetés van. Ezek az informatikai műveletek a bankfiókok zárása és a másnapi nyitás között történnek meg, azonban informátorunk szerint előfordult, hogy az említett rendszer egyszerűen nem volt képes időre végezni, így reggel késve tudtak csak kinyitni. Igaz, forrásunk azt is hozzátette, hogy ez még az említett Flexcube rendszer egy korábbi változata volt, azóta nyilván történtek fejlesztések a rendszeren. Egy informatikai cég vezetője azt mondta, egy ilyen nagyságrendű váltás-fejlesztés egy MKB szintű bank esetében nagyságrendileg 80 és 120 millió dollár (22,7-34 milliárd forint) közötti összegbe kerül, ő úgy becsüli, a bank az új rendszerre körülbelül 50 milliót költhetett.
2018.08.22 06:00
Frissítve: 2018.08.22 06:00

Tovább éheztetik a menedékkérőket a magyar hatóságok

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:03
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Már a nyolcadik menedékkérőtől tagadják meg a tranzitzónában az élelmet. Már hétszer felszólította a strasbourgi bíróság a magyar hatóságokat, hogy adják meg az ellátást, ám - mint a Magyar Helsinki Bizottság írja - mégis folytatják az embertelen gyakorlatot.
Az a menekült, aki Szerbia felől érkezik, jó eséllyel a tranzitzóna idegenrendészeti részlegén találja magát, a menekültügyi kérelmét ugyanis várhatóan elutasítják arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkezett. Annak ellenére, hogy menekültüggyel foglalkozó szervezetek szerint Szerbia nem minősül biztonságos országnak, a helyi idegenrendészeti rendszer ugyanis erősen hiányos. A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasító döntés ellen, annak nincs halasztó hatálya, így azonnal megindul az idegenrendészeti eljárás. Amíg pedig a jogerős döntésre várnak nem kapnak ellátást. Ha ételt akarnak, csak Szerbia felé mehetnek - és akkor zárul mögöttük a Magyarország felé vezető kapu.
A tranzitzónában már a nyolcadik menedékkérő embertől tagadják meg az élelmet a magyar hatóságok - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közösségi oldalán kedden megjelent közleményében. Az áldozat, egy fiatal afgán nő hosszú menekülése során elképzelhetetlen borzalmakat élt át, írják, hozzátéve:
"Mai határozata alapján a magyar hatóság mégis azt mondta ki, hogy nemhogy védelemre, de még két zsömlére sem érdemes."
A Helsinki Bizottság a korábbi esetekhez hasonlóan, most is a strasbourgi bírósághoz fordul. "A korábbi hét megkínzott, kiéheztetett ügyfelünknél már felszólította a bíróság a magyar államot, hogy adjon enni nekik. Most sem számítunk másra. Tudja ezt a hatóság is, de minden emberi érzést sutba vágva inkább aljas politikai megrendelést szolgál ki" - fogalmaznak.
Múlthéten az Iványi Gábor lelkész által vezetett humanitárius csoportot fordult a hatóságokhoz azzal, hogy élelmet szeretnének eljuttatni a tranzitzónában lévő embereknek. Kérésüket indoklás és jogszabályi hivatkozás nélkül utasította el a Bevándorlási Hivatal.
2018.08.21 19:03
Frissítve: 2018.08.21 19:27