Belharc a Fehér Házban

Donald Trump tegnap a floridai Fehér Házban, Mar-a-Lago-i rezidenciáján látta vendégül Hszi Csin-ping kínai államfőt. Az amerikai elnök a kulcsfontosságú csúcs előestéjén jelentette be bizalmas tanácsadója, Steven Bannon „lefokozását”.

A kétnapos amerikai-kínai csúcs napirendjén az észak-koreai nukleáris fenyegetés előkelő helyen szerepelt, akárcsak a dél-kínai tengeri feszültségek, s Tajvan helyzete. A lapzártánk után kezdődött megbeszélések előtt az amerikai média azt találgatta, mennyire kemény hangot üt meg Trump négyszemközt a kereskedelmi ellentétek ügyében. Golfpartit nem vettek tervbe, kínai részről jobban szerették volna, ha az igazi Fehér Házba szól a meghívás, de elfogadták Trump javaslatát, aki informális környezetben akarta oldani a hangulatot.

Washington nagy szenzációja eközben az volt, hogy a Fehér Ház bejelentette, Trump ellentmondásos tanácsadója, Steve Bannon, a szélsőjobboldali Breitbart portál volt főnöke a jövőben mégsem vehet részt a nemzetbiztonsági tanács megbeszélésein. A 45. elnök hivatalba lépése után megütközést keltett, hogy Trump úgy rendelkezett, Bannon jelen lehet, a vezérkari főnök, valamint a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) vezetője viszont nem. Ez a nemzetbiztonsági illetékesek körében kiverte a biztosítékot.

A Fehér Ház utólagos indoklása szerint Bannon részvételére azért volt szükség, hogy megfigyelhesse Mike Flynn nemzetbiztonsági tanácsadó ténykedését, s a testület „obamátlanítását”. Flynnt az elnök rövid úton, már februárban kénytelen volt meneszteni, mivel hazudott orosz kapcsolatairól, s így Bannon jelenlétére sincs a továbbiakban szükség. A volt Breitbart-főnök be akarta adni lemondását az elnöknek, erről egy nagy kampánytámogató beszélte le.

Bannon visszaminősítése nem egyszerű személyzeti döntés, hanem az amerikai média szerint azt mutatja, hogy megerősítette pozícióit H.R. McMaster, az új nemzetbiztonsági tanácsadó. A háromcsillagos volt tábornokot megbízható szakértőnek tartják, aki közelebb áll az amerikai külpolitikát hagyományos fővonalához. A Washington Post úgy értesült, McMaster ragaszkodott ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági tanács szakmai, ne politikai intézményként működjön, s ennek része az is, hogy visszatérhet a vezérkari főnök, illetve az NSA vezetője. Bannon állítólag eddig sem nagyon vett részt az üléseken.

A New York Times jelentése szerint Jared Kushner, Trump veje volt az, aki meggyőzte Trumpot, hogy vonja vissza a legbizalmasabb tanácsadójának tartott Bannon nemzetbiztonsági megbízatását. A Huffington Post szerint az állami struktúrák lerombolását célul tűző Bannon és a technokrata Kushner között kezdettől összeütközések voltak. A CNN szerint ugyanakkor az amerikai elnöki stábon belül Jared Kushner portfóliójának kiterjesztését is gyanakvással szemlélik.

Célkeresztben Susan Rice

Trump még Bannon leváltása előtt mellékfrontot nyitott, amikor a New York Timesnak adott interjújában támadást indított Barack Obama egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, Susan Rice ellen. Gyakorlatilag törvénysértéssel vádolta meg őt, azt állítva, politikai célra használta fel a hírszerzési információkat. Rice határozottan visszautasította a vádat, hangsúlyozva, nemzetbiztonsági tanácsadóként jogában állt a hírszerzéstől kikérni a külföldiek telefonjainak lehallgatása során érintett amerikaiak neveit. Az elnök szerint Rice volt az, aki kiszivárogtatta a sajtónak, hogy utóda, Mike Flynn az Oroszország elleni szankciókról tárgyalt a washingtoni orosz nagykövettel. Több republikánus honatya sürgette, hogy Rice-t is rendeljék be meghallgatásra a hírszerzési bizottságba. Adam Schiff, a bizottság kisebbségi demokratáinak rangidőse közölte, készek ezt fontolóra venni. Tegnap derült ki, hogy lemondott az orosz kapcsolatok ügyében folyó képviselőházi vizsgálat vezetéséről Devin Nunez republikánus képviselő. A hírszerzési bizottság vezetőjét erre már korábban felszólították, mivel úgy tűnt, elsősorban Trump érdekeit védelmezte, s a bizottság tagjait csak késve tájékoztatta a tudomására jutott kényes információkról.