Szerbia;Nyugat-Balkán;Aleksandar Vucic;

2017-04-07 19:31:00

Gazdasági együttműködés a Nyugat-Balkán biztonságáért

Aleksandar Vucic-nak sikerült megtartania Szerbiát az EU-hoz vezető úton, egyidejűleg pedig megőrizni a közeli kapcsolatokat Oroszországgal.

Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök elnöki hivatalának júniusi elfoglalását követően el akarja mélyíteni a kereskedelmi kapcsolatokat a Nyugat-Balkán országai között.

Az április 2.-án az Szerbia elnökévé választott politikus a Politico hírportálnak adott interjúban kijelentette: „a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése az egyetlen megoldás a térség biztonságának megerősítésére. Különösen aggasztó a helyzet Bosznia-Hercegovinában, ahol robbanásig feszült a helyzet.

A megválasztott elnök ígéretet tett arra, hogy „megkettőzött erőfeszítéssel dolgozik majd azon, hogy a korábbi Jugoszlávia legnagyobb részén szabadkereskedelmi övezetet hozzon létre és kiépítse az alapvetően fontos infrastrukturális feltételeket, így a Belgrádot és Szarajevót összekötő autópályát”. 

„Ha a többiek is támogatják a kezdeményezést, a Nyugat-Balkán egy 20 millió lakost számláló piaccá válhat. Ez egy igen jelentős gazdasági tényező, amely sokkal több befektetőt vonz majd.”

A hírportál szerint Aleksandar Vucic kezdeményezését „Németország és az EU támogatja”. A felvetés ugyanis egy olyan időszakban hangzott el, amikor „Európát és Washingtont egyre inkább aggasztja, hogy külső erők, különösen Oroszország és Törökország, a háttérben a térség destabilizálásán dolgoznak”.

A cikk szerint Aleksandar Vucic „különös lelkesedést mutatott” az infrastrukturális projektek iránt, amelyek „nem csupán gazdasági előnnyel járnak, de közelebb hozzák egymáshoz a térség különböző kultúrájú népesség-csoportjait.”

„Amiről beszélünk, az a régi Jugoszlávia, valamint Albánia. Ez egy politikai elképzelés, amely nem veszélyezteti az érintettek szuverenitását. Viszont fel fogja lendíteni a gazdaságainkat” mondta a megválasztott elnök.

Aleksandar Vucic szólt azokról a tiltakozásokról is, amelyeket a választási eredménnyel elégedetlenek szerveztek.

„Senki sem avatkozott közbe, engedélyeztük a tiltakozást. Ha az embereknek joga van ahhoz, hogy minden sérelem nélkül tiltakozzanak valaki ellen, az a demokrácia egyik jele. A magam részéről erre büszke vagyok.”

A Politico cikke Aleksandar Vucic-ot egy olyan embernek írja le, aki „egykoron Jugoszlávia erős emberének, Slobodan Milosevic-nek a munkatársa volt”, majd azt állítja, hogy „sikerült Szerbiát megtartania az EU-hoz vezető úton, egyidejűleg pedig megőrizni a közeli kapcsolatokat Oroszországgal, egy hagyományos szövetségessel”. Úgy értékeli, hogy ez a teljesítmény „ügyes egyensúlyozás annak ismeretében, hogy a folyamatot mindkét érintett fél szúrós szemmel figyeli.”

„Senki sem boldog, megmondom őszintén. De miniszterelnöke vagyok és elnöke leszek egy független országnak, amelynek megvannak a saját érdekei. Semmit nem titkolok el. Amikor Moszkvába megyek, mindig elmondom, hogy az EU irányába haladunk, de a szerb-orosz politikai és gazdasági kapcsolatokat szeretnénk a lehető legmagasabb szinten tartani. Ugyanezt mondom Washingtonban és Brüsszelben is”.

Aleksandar Vucic beszélt arról is, hogy elnökként több ideje lesz Szerbia stratégiai céljaival, így az EU-hoz való csatlakozás ügyével foglalkozni.

A Politico szerint a megválasztott elnök fő európai szövetségese nem Brüsszel, hanem Berlin.

Aleksandar Vucic elmondta, hogy nagyon hálás Angela Merkel német kancellárnak, aki szívén viseli a térség sorsát és „aggódik” az ott kialakult helyzet miatt.

“Figyelemmel kíséri a régió eseményeit. Segítsége és jelenléte nélkül komoly tért veszítettünk volna, sokkal nagyobb nehézségekkel kellene küzdenünk.”

A szerb miniszterelnök és megválasztott elnök szerint „a térség biztonságát leginkább Bosznia fenyegeti.”