Választási csalásról beszél Seselj

Sajtótájékoztatón cáfolta a lemondási szándékáról megjelent sajtóhíreket Vojislav Seselj szerb szélsőjobboldali politikus. A Szerb Radikális Párt elnöke leszögezte, elégedetlen ugyan a vasárnapi elnökválasztáson elért eredményével, de nem áll szándékában lemondani, nem is kérte azt senki. Véleménye szerint szavazatlopás történt a választásokon, ennek köszönhető Aleksandar Vucic első fordulós győzelme. A belgrádi Kurir röppentette fel a hírt, miszerint a háborús bűnökért elítélt, Hágából egészségügyi okokból szabadult Seselj egyre közelebb áll ahhoz, hogy lemondjon a pártelnöki tisztségről. A lap szerint nem zárható ki, hogy fia, Aleksandar veszi át a helyét a radikális párt élén, mert így gyakorlatilag továbbra is kézben tartja a pártot és teljes rálátása lesz.

Szerző

Trump 180 fokos fordulatot vett

Publikálás dátuma
2017.04.08. 07:33
Hszi Csin-ping és felesége, Peng Li-jüan a floridai repülőtéren FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOE RAEDLE
Kölcsönös odamondogatás helyett amolyan mosolyháború jellemezte Donald Trump és Hszi Csin-ping találkozójának első napját a floridai Mar-a-Lagóban. Szakértők azonban úgy vélik, a színfalak mögött nagyon is kemény tárgyalások zajlottak közöttük, mivel az amerikai elnök adminisztrációja riválisként tekint Pekingre.

Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő találkozójának első napján, a floridai Mar-a-Lagóban nyoma sem volt annak az ellenségeskedésnek, ami az eltelt hónapokban, Trump amerikai elnökké való megválasztása óta jellemezte Washington és Peking viszonyát. Trump ezúttal „nagyon, nagyon jó” kapcsolatokról tett említést, miközben nem is olyan régen még 45 százalékos védővámokkal akarta sújtani az olcsó kínai árukat, illetve – nyilvánvalóan Hszi elnöknek üzenve – annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy Washington egyedül lép fel a nukleáris programját aggasztó sebességgel fejlesztő Észak-Korea ellen.

Sajátos fintora a sorsnak, hogy – amint a Guardian emlékeztetett rá –, amikor két évvel ezelőtt Barack Obama megkülönböztetett figyelemmel, vörös szőnyeggel várta a kínai államfőt, Trump élesen bírálta az akkori amerikai elnököt, s a tőle megszokott, nem éppen úriemberi stílusban megjegyezte, Big Mac-kel kellett volna kínálnia, ahelyett, hogy állami fogadást ad Hszi Csin-pingnek. Ez az attitűd még a közelmúltban is jellemző volt Trumpra, aki néhány hónapja azzal vádolta Kínát, hogy az olcsó áruk dömpingjével „ki akarja fosztani az Egyesült Államokat”.

Big Mac ezúttal sem volt az étkezőasztalon. Hszi Csin-ping ehelyett különleges ínyencfalatokat fogyaszthatott, bundában sült doveri nyelvhalat, New York stripet, ami a hátszín legzamatosabb része, illetve kaliforniai, Sonoma Chardonnay-t kortyolgathatott, aminek üvegje körülbelül 60-70 dollár.

Trump jó házigazdának bizonyult, s különös érdeklődést mutatott a kommunista pártfőtitkár felesége, a roppant dekoratív Peng Li-jüan iránt. „Hatalmas megtiszteltetés, hogy ellátogatott ide, az Egyesült Államokba a kínai elnök és hihetetlenül tehetséges felesége, aki nagy, nagy híresség Kínában, remek énekes…” – mondta vendégei felé fordulva. Mint mondta, sokat beszélgettek egymással. „Barátság szövődött közöttünk, s úgy vélem, hosszabb távon is nagyon, nagyon jó lesz a kapcsolatunk” – közölte Trump, megfeledkezve korábbi fenyegetéseiről. Megjegyezte, továbbra is gyümölcsöző lesz az együttműködés a két ország között.

A találkozó jelentősége kissé háttérbe szorult az Egyesült Államok Szíria elleni katonai akciója miatt. Arról azonban nincs hír, hogy ez mennyire befolyásolta tárgyalásaik menetét. Peking mindenesetre nem támogatta a Bassár el-Aszadot elítélő ENSZ-határozatokat. „Az amerikai lépés valószínűleg nem volt kedvező fejlemény a találkozó során” – mondta el a Guardiannek Paul Haenle amerikai diplomata, aki kínai kérdésekben George W. Bush és Barack Obama tanácsadója is volt. (Megállapítását alátámasztja a kínai külügyminisztérium szóvivőjének megjegyzése, aki el is ítélte a amerikai légicsapásokat. Hua Csin-jing hangoztatta, hazája nem avatkozik be más államok belügyeibe.)

A szíriai légicsapás önmagában persze aligha befolyásolja jelentősen Washington és Peking viszonyát, ám akad egy nagyon is fontos üzenete Kína számára: komolyabban kell venni Trump azon fenyegetését, amely szerint hazája akár egyedül is fellépne Phenjannal szemben.

Mindenesetre a máskor a protokollra ügyet sem vető amerikai elnök ezúttal nagyon is adott a diplomáciai előírásokra. Széles mosollyal adta vendége tudtára, milyen nagyra is becsüli őt. Hosszasan mosolyogtak a kamerák előtt is, s röviden kezet fogtak. Ez utóbbinak semmi jelentősége sem lenne, ha nem maradt volna el három héttel ezelőtt, amikor Trump Angela Merkel német kancellárt fogadta a Fehér Házban. A kínai mikroblogon, a Weibón egy felhasználó meg is jegyezte: az amerikai elnök végre megtanulta, hogy is kell kezet fogni.

Szakértők azonban úgy vélik, hogy ez a kivételes szívélyesség inkább csak a külvilágnak szólt, s a színfalak mögött már egészen más hangnemben folytak a megbeszélések. Ashley Townshend, az Sydney-i Egyetem professzora, Trump ázsiai kapcsolatainak szakértője a brit lapban emlékeztetett arra, hogy az amerikai elnök adminisztrációja nagyon bizalmatlan Kínával szemben. Riválist lát az országban. Ezt az álláspontot képviseli Trump több tanácsadója is.

Más szakértők úgy látják, a floridai találkozó inkább csak az ismerkedés jegyében telt, s arra nem volt alkalmas, hogy átfogó megállapodásokat kössön egymással a két vezető. Donald Trumpnak ugyanis egyelőre nincs kiforrott Kína-politikája, a Twitteren korábban felbukkant bejegyzéseit inkább a vagdalkozás, mintsem a jól átgondolt stratégia jellemezte. Igaz, a jelenlegi helyzetben már az is eredménynek tekinthető, hogy Donald Trump elfogadta Hszi Csin-ping kínai meghívását, amint azt az Újkína hírügynökség közölte.

Peking kényes helyzetben
A floridai megbeszélések egyik legfontosabb témája Észak-Korea ügye volt. Peking azonban továbbra sem akar keményebben fellépni a sztálinista állammal szemben. Liu Pin-csie, a legfelsőbb pekingi vezetés, az állandó tanács egyik tagja a Financial Timesban úgy vélte, nagyon veszélyes is lenne egy ilyen stratégia, mert ha erővel fenyegetik meg Észak-Koreát, az a visszájára sülhet el. Az egész ország ugyanis a hadseregre épül, s egy esetleges beavatkozás hatalmas robbanást idézhet elő. Paul Haene, a pekingi Carnegie-Tsinghua Központ igazgatója ugyanakkor emlékeztetett arra, ismert tény, hogy Hszi Csin-pingnek már az idegeire megy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető, így nem teljesen kizárt, hogy Kína szakít a hagyományosan óvatos Phenjannal szembeni politikájával.

Szerző

A bűnbakká tett jótékony milliárdos

Publikálás dátuma
2017.04.08. 07:31
Soros György a CEU épülete előtt FOTÓ: CEU/TUBA ZOLTAN
George Soros a 29. helyet foglalja el a milliárdosok idei Forbes-listáján: a magyar származású ingatlanbefektető és filantróp vagyonát 25,2 milliárd dollárra becsülik. Nem ő tehát a világ leggazdagabb embere, de – mint a CEU elleni friss hadjárat, illetve az Orbán-kormány immár több éves támadássorozata is jelzi – alighanem az ő neve váltja ki a legtöbb indulatot. A 86 éves Soros Györgyöt mostanság azért teszik meg bűnbaknak, mert megpróbálja a gyakorlatba átültetni egykori tanára, a filozófus Karl Popper álmát, a világ számos országában segítve a nyitott társadalom eszméjének megvalósítását, a demokrácia, a civil társadalom megerősödését.

Az összeesküvés-elméletek iránt rajongó, amerikai konzervatív körök szemében szintén régóta szálka a demokrata elnökjelölteket, liberális célokat támogató Soros György tevékenysége, s különösképpen felélénkültek az ellene irányuló támadások Donald Trump elnökké választása óta. Trump jobbkeze, Steve Bannon, a szélsőjobboldali Breitbart hírportál vezetőjeként rendszeresen célkeresztbe állította a milliárdost, de nem maradtak le a FoxNews, s az amerikai gyűlöletbeszédet tápláló, uszító rádiós talkshow-k sem. A világ számos autoriter államában szitokszóvá tették Soros nevét, alapítványait kiutasították Oroszországból, de talán egyik ország vezetése sem ment neki olyan zsigeri indulattal, mint most (a CEU-t ürügyként használva) az Orbán-kabinet, amelynek több tagját épp Soros-ösztöndíj indított el politikai pályáján.

A milliárdos az idén márciusban a The New York Times számára írt véleménycikkében emlékeztetett rá, hogy legalább három évtizede támogatja egykori bevándorlóként, amerikai állampolgárként, adományozóként a migránsokat világszerte. Felidézte saját múltját: a náci zsidóüldözést túlélve, Magyarország szovjet megszállása elől menekült el 17 éves korában szülőhazájából. Soros nem titkolja, hogy Trump menekültpolitikáját, a muszlim bevándorlók ellen indított kampányát rossznak tartja. „A beutazási tilalom nem teszi Amerikát biztonságosabbá, csak felszítja a bevándorlók elleni indulatokat, s riasztó módon megnövelte a gyűlöletbűntettek számát” – írta. „Nem ez az Amerika vonzott egykor, tanúja voltam, ahogy társadalmakat összeroppant az egymástól való félelem” – mutatott rá. Az üzletember 10 millió dollárt ajánlott fel amerikai társadalmi szervezeteknek, hogy jogi és egyéb segítségben részesítsék azokat, akik gyűlöletbűntények áldozataivá váltak. Soros tavaly hétpontos javaslatot dolgozott ki az európai menekültprobléma megoldására, emiatt is támadta a Fidesz-kabinet.

Soros 1947-ben érkezett Angliába, a London School of Economics diplomájával könnyűszerrel kapott állást egy beruházási bankban a brit fővárosban. 1956-ban ment tovább az Egyesült Államokba, ahol több cégnél is dolgozott. 1973-ban saját vállalkozásával próbált szerencsét a Wall Streeten, e 12 millió dollárral létrehozott Soros Fund Management fedezeti alapból lett a későbbi Quantum Fund. Soros intuitív üzletember, agresszív befektetési politikájával, vakmerő kockázatvállalásával két évtized alatt megsokszorozta vagyonát, s az 1980-as évek végén már a világ leggazdagabb emberei közt tartották számon. A tőzsdeguru nagy dobása a brit jegybank „bedöntése” volt: a font leértékelésére spekulált, s 1992. szeptember 16-án, a Cityben máig emlegetett „fekete szerdán” egymilliárd dollárt nyert. A 2000-es évek elejétől már nem vett részt cégei mindennapi irányításában, két felnőtt fiának adta át, s profi cégvezetőkre bízta befektetési alapjának menedzselését. A családi vállalkozás értékét a Forbes mintegy 30 milliárd dollárra becsüli. A Quantum Fund élén Sorost a legsikeresebb hedge fund-menedzserként tartják számon, három évtized alatt átlagban 32 százalékos éves hozamot ért el.

Az 1980-as évektől Soros György mind többet jótékonykodott, a Wikipédia szerint 1979 és 2011 között több mint 11 milliárd dollárt fordított jótékony célokra. 1984-ben Magyarországon hozta létre első jótékonysági szervezetét, a Soros Alapítványt. A Nyílt Társadalom Alapítványok ma már több mint száz országban működnek, jelentősen hozzájárultak a békés kelet-európai rendszerváltásokhoz. Soros támogatta a lengyel Szolidaritást, a Charta '77-et Csehszlovákiában, s a szovjet disszidenseket is. A magyar alapítvány 2008-ban beszüntette működését, ám addig több ezer ösztöndíjat adott, mintegy 40 ezer szervezetet támogatott, s összesen körülbelül 150 millió dollárral járult hozzá a civil társadalom megerősítéséhez. Tovább működik azonban a Nyílt Társadalom Intézet (Open Society Institute), s a Soros által negyedszázada alapított Közép-európai Egyetem (CEU), az üzletember egyik büszkesége.

A CEU új szárnnyal bővített campusát tavaly szeptemberben adták át, a felújítás első szakasza 20 millió euróba került, s a teljes projekt 2020-ra fejeződne be a tervek szerint. Soros 2007 óta az egyetem tiszteletbeli kurátora, ma is részt vesz a kuratóriumi üléseken, s csak néhány éve hagyott fel azzal, hogy minden hallgatóval kezet fogjon a diplomaosztó ünnepségen. A volt diákok közül a napokban rengetegen posztolták a közösségi médiában Sorossal készült közös fotójukat.

„A pénz csak eszköz számára” – idézte Soros egyik barátjának véleményét a New Yorker hetilap. Soros maga is elismerte, hogy amit akar, gond nélkül megvásárolhatja, de ő igazából másra vágyik. „Azt szeretném, ha a véleményemre odafigyelnének” – mondta. Az elmúlt évtizedben a sikeres pénzember régi szerelme, a filozófia felé fordult, s egykori londoni tanára, Karl Popper káoszelméleti nézeteit próbálta meg a gazdasági folyamatokra alkalmazni. A reflexivitás elméletéről 2009-ben nagy előadássorozatot tartott Budapesten, amit könyvben is kiadott. Az elmélet kidolgozását tartja élete főművének.

A milliárdos 2013-ban, 83 éves korában harmadszor is megnősült, az esküvői fogadást New York melletti, bedfordi birtokán tartották. A vendégek között volt Soros két előző házasságából született öt gyermeke, egy sor sztár, köztük Angelina Jolie, Jennifer Lopez, s persze számos politikus, pénzember, néhány állam- és kormányfő is. Soros és 42 éves neje, Tamico Bolton házassági szerződést kötött, a Kaliforniában felnőtt, japán-amerikai Boltonnak ez a második házassága. A pénzember végrendeletének részletei ugyan nem publikusak, ügyvédje korábban úgy nyilatkozott, a milliárdos vagyonának döntő részét jótékony célokra fordítják, de feleségéről is bőkezűen gondoskodik. Soros forrásaink szerint az utóbbi években elég sok időt tölt szülővárosában, Budapesten. Vigyáz a kondíciójára, rendszeresen teniszezik.

Szerző