Hol a határ?

Orbán illiberális államának felépítése határához érkezett a lex CEU elfogadtatásával. Politikailag nehezen érthető ez a lépés. Elég sok "vasat tart a tűzben", támogatóinak folyamatosan kínál fel ellenfeleket, akiket le kell győzni, feladatokat ad, amelyeket meg kell oldani. Itt van Brüsszel, amely szerinte a rezsicsökkentést meg akarja szüntetni, Soros, a fő ellenség, aki az országot tönkretevő civileket támogatja és a migránsokat a nyakunkra hozza. A multik, akik nem szégyellenek bennünket silány élelmiszerekkel elárasztani. Tehát van feladat bőven, a választásokig ki fog tartani. Hogy jön ide a CEU? Orbán kormányát nem bántotta, nem kritizálta, akár büszke is lehetne rá, hiszen világszerte jegyzett, elismert egyetem, ahol nem tanítanak "ballibnek" mondható tanárok, ráadásul amerikai tulajdonú. Szerintem itt van "a kutya elásva". Orbán az egyetlen uniós miniszterelnök, aki Trumpot támogatta az elnökválasztás során, nem kis kockázatot felvállalva. Szemerkényi Réka, a most menesztett nagykövet ügyesen lavírozott a két elnökjelölt között, szerencsére a favorizált győzött. Orbán nyilván arra számított, hogy az elsők között szorongathatja meg Trump kezét. Nem így történt, csak udvarias üdvözletet kapott cserébe, de Orbánnak ez kevés, ezért Szemerkényinek is mennie kell. A CEU elleni támadással két legyet lehet ütni egy csapásra: Sorost megtámadni, Amerikát kellemetlen helyzetbe hozni, amire akár az elnöknek is reagálnia kell. Orbán ezzel a húzásával átlépte Európa határát, de nem vagyok biztos abban, hogy alaposan átgondolta. A tiltakozásokra biztosan számított, ha nem is ekkorára, de a várható következményekre, ami az USA-ban vár rá, aligha. A távozó nagykövet pedig biztosan figyelmeztette, Amerika nem Európa, ott a demokráciát komolyan veszik. Az USA-ban még az elnök sem teheti meg maradéktalanul azt amit akar, láttunk ere már példát.