Előfizetés

Sírás lesz a vége az amerikai-orosz kapcsolatoknak?

Publikálás dátuma
2017.04.10. 11:06
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter, mögötte Donald Trump FOTÓ: Pool/Getty Images
Szokatlan, és a Trump-kormányzattól váratlan keménységgel bírálta Oroszországot keddi moszkvai látogatása előtt Rex Tillerson amerikai külügyminiszter – írja a New York Times-ra hivatkozva a 444.hu.

Először is inkompetensnek nevezte az oroszokat, amiért hagyták, hogy Bassár el-Aszad megtartsa vegyifegyver-készleteit. Azokat a készleteket, amelyek megsemmisítéséről két éve még orosz közvetítéssel állapodtak meg azután, hogy a rezsim ideggázt bevetve több száz polgárával végzett Damaszkusz lázadó külvárosaiban.

Papíron tehát Aszadnak már nem is lehettek volna vegyi fegyverei a múlt héten, amikor kedden Idlib tartományban szaringázt vetett be egy, a lázadók kezén lévő faluban, ahol a gáztámadás után még a támadás áldozatait ellátó kórházakat is lebombázták.

A nagy tekintélyű washingtoni think tank, a Külkapcsolatok Tanácsa (Council on Foreign Relations) munkatársa, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács egykori közel-keleti koordinátora, Philip H. Gordon szerint „Trump kezdeti legyünk barátok Oroszországgal megközelítése összeegyeztethetetlen az érdekeinkkel, és sírással végződne”. Szerinte Oroszország minden rendelkezésére álló eszközzel, hackeléssel, zsarolással, fenyegetéssel és gazdasági befolyásolással igyekszik újraépíteni európai és közel-keleti pozícióit. A Times szerint Tillerson interjúi során világossá tette, hogy maga is így gondolja, szemben Trumppal, aki mostanáig ragaszkodik hozzá, hogy semmiféle orosz befolyásolási kísérlet nem volt az amerikai elnökválasztás alatt. Trumppal szemben Tillerson arról beszélt, hogy "a beavatkozás szertefoszlatta a kapcsolatok javulásának reményét". Mi több, Tillerson szerint azért sincs remény az enyhülésre, mert Oroszország "elég nyilvánvalóan ugyanerre készül az európai választásokon is".

A külügyminiszter szerint Washington azért intézett támadást a szíriai kormányerők ellen, hogy olyan rezsimeknek küldjön egyértelmű üzenetet, mint amilyen Észak-Korea. Az ABC amerikai televíziónak kifejtette, valószínűnek nevezhető egy amerikai reakció, ha egy állam a világot veszélyezteti. „Észak-Korea kapcsán teljesen világos az a célunk, amely szerint egy atomfegyvermentes Koreai-félszigetet akarunk” – közölte Tilleron. A nemzetközileg teljesen elszigetelt sztálinista állam rendre ballisztikus rakétakísérleteket hajt végre, megsértve ezzel az ENSZ határozatait. Phenjan atomfegyvere elsődlegesen Dél-Korea és Japán számára jelent komoly fenyegetést. Az Egyesült Államok azt akarja elérni, hogy Kína nagyobb hatást gyakoroljon Kim Dzsong Un rezsimjére.

Tillerson a CBS-nek elmondta, a múlt héten az Egyesült Államokban járt Hszi Csin-ping kínai elnök is egyetértett vendéglátójával, Donald Trumppal abban, hogy éleződik a helyzet Észak-Koreában. Herbert Raymond McMaster amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt közölte, Trump elnök rövidesen megvizsgálja, milyen lehetőségek vannak az Észak-Korea által előidézett veszély csökkentésére.

Ahol a fakivágás a legsúlyosabb bűn

Publikálás dátuma
2017.04.10. 10:12
Michel Aoun FOTÓ: Franco Origlia/Getty Images
Michel Aoun, Libanon miniszterelnöke megfogadta, hogy elejét veszik az országon tavasszal és ősszel átvonuló madarak brutális méreteket öltő illegális levadászásának – írja a greenfo.hu. 

Libanon az utóbbi években vált az illegális madárvadászat egyik fellegvárává, csupán Málta és Ciprus előzi meg az egy négyzetkilométerre jutó törvénytelenül elejtett madarak száma terén. Az összesített szám pedig megdöbbentő: minden évben kb. 2,6 millió madár válik az illegális vadászok áldozataivá.

A miniszterelnök kiemelte, hogy szégyennek tartja az ország előkelő pozícióját ezen a pejoratív listán. „Szégyen, hogy Libanont egy növények, fák, madarak és tengeri állatok nélküli pusztasággá változtatjuk. A házépítések érdekében kivágott fák pedig a legsúlyosabb bűnt testesítik meg. Szükség volna egy emberek és fák közti, illetve egy emberek és madarak közti békeszerződésre is, mivel az ellenük elkövetett bűnök tovább folynak.”

Hol a határ?

Orbán illiberális államának felépítése határához érkezett a lex CEU elfogadtatásával. Politikailag nehezen érthető ez a lépés. Elég sok "vasat tart a tűzben", támogatóinak folyamatosan kínál fel ellenfeleket, akiket le kell győzni, feladatokat ad, amelyeket meg kell oldani. Itt van Brüsszel, amely szerinte a rezsicsökkentést meg akarja szüntetni, Soros, a fő ellenség, aki az országot tönkretevő civileket támogatja és a migránsokat a nyakunkra hozza. A multik, akik nem szégyellenek bennünket silány élelmiszerekkel elárasztani. Tehát van feladat bőven, a választásokig ki fog tartani. Hogy jön ide a CEU? Orbán kormányát nem bántotta, nem kritizálta, akár büszke is lehetne rá, hiszen világszerte jegyzett, elismert egyetem, ahol nem tanítanak "ballibnek" mondható tanárok, ráadásul amerikai tulajdonú. Szerintem itt van "a kutya elásva". Orbán az egyetlen uniós miniszterelnök, aki Trumpot támogatta az elnökválasztás során, nem kis  kockázatot felvállalva. Szemerkényi Réka, a most menesztett nagykövet ügyesen lavírozott a két elnökjelölt között, szerencsére a favorizált győzött. Orbán nyilván arra számított, hogy az elsők között szorongathatja meg Trump kezét. Nem így történt, csak udvarias üdvözletet kapott cserébe, de Orbánnak ez kevés, ezért Szemerkényinek is mennie kell. A CEU elleni támadással két legyet lehet ütni egy csapásra: Sorost megtámadni, Amerikát kellemetlen helyzetbe hozni, amire akár az elnöknek is reagálnia kell. Orbán ezzel a húzásával átlépte Európa határát, de nem vagyok biztos abban, hogy alaposan átgondolta. A tiltakozásokra biztosan számított, ha nem is ekkorára, de a várható következményekre, ami az USA-ban vár rá, aligha. A távozó nagykövet pedig biztosan figyelmeztette, Amerika nem Európa, ott a demokráciát komolyan veszik. Az USA-ban még az elnök sem teheti meg maradéktalanul azt amit akar, láttunk ere már példát.