Magyar hitelből atomerőmű? - Ebben állapodott meg Semjén

Publikálás dátuma
2017.04.10 12:57
Semjén Zsolt és Orbán Viktor a Parlamentben egyeztet Illusztráció: Tóth Gergő/Népszava
Száz iráni diák jöhet magyar egyetemekre tanulni, eközben a két állam - magyar hitelből - közösen épít kis atomreaktorokat, amelyeket Afrikában és Ázsiában adnának el – írja a hvg.hu.

A hivatalos, Havasi Bertalan-féle tájékoztatás szerint a magyar-iráni kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről, ezen belül a nukleáris biztonsági együttműködésről is tárgyalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Iránban.

A delegációt Esak Dzsahangiri, az iszlám köztársaság első alelnöke, Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ös látogatásának házigazdája fogadta. Találkoztak továbbá a parlament elnökével és alelnökével, valamint a parlamenti kapcsolatokért felelős alelnökkel, Mohamed Dzsavád Zaríf külügyminiszterrel. Tárgyaltak Ali Akbár Szálehi alelnökkel, az iráni atomenergetikai szervezet vezetőjével is.

A találkozón aláírták a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és az Európai Unió normáinak megfelelő szándéknyilatkozatot a két ország együttműködéséről a nukleáris energia, elsősorban annak biztonsága területén - közölte Havasi Bertalan.

Hogy miről állapodtak meg igazából, arról a teheráni sajtóra hivatkozva az atv.hu írt meg dolgokat:

- Magyarország hitelezi az iráni atomprogramot, az állam 85 millió eurós (azaz 26,4 milliárd forintos) hitelszerződést ajánlott fel Iránnak.

- 100 iráni diák magyar egyetemekre jöhet tanulni.

- Irán és Magyarország közösen kis atomreaktorokat épít, amelyeket Afrikában és Ázsiában adnának el.

Nem tűnik jó ötletnek

Az elképzelés elsősorban azért tűnik abszurdnak, mert Irán – az USA-val kötött egyezség nyomán – csak 2016-ban került le a nemzetközi egyezményeket megkerülve atomfegyvert fejlesztő országok listájáról – ami egyúttal az atomipari exportot korlátozó szankciók feloldását is jelentette -, és a környező hatalmak arra gyanakodnak, hogy titokban továbbra is atombomba előállításán dolgozik. Irán jelenleg a nyolcadik a keresztényüldöző országok „toplistáján”.

Technikai értelemben ugyanakkor a projekt nem teljesen elképzelhetetlen, mivel Magyarországnak van némi (bár nem túl friss) gyakorlata minireaktorok kifejlesztésében: a BME kutatóreaktorát a '70-es években magyar szakértők tervezték, minimális orosz közreműködéssel.

Az Iránnal történő nukleáris együttműködést – tekintettel a régió súlyos konfliktusaira – nem mindenki tartja jó ötletnek. Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja szerint például a kormány nukleáris ügyekben elveszítette a mérlegelési képességét, és a kockázatos ötleteivel „Magyarországot minden egyes nap távolabb sodorja attól a szövetségtől, amelyhez tartozik”. Ungár azt is előrevetítette, hogy Irán várhatóan Oroszországgal is nukleáris együttműködést kezd. "Az Orbán-kormány kifelé kormányozza Magyarországot a nyugati szövetségi rendszerből azért, hogy hazánkat Oroszországhoz és Oroszország szövetségeseihez kösse. Ez ellentétes a magyar emberek akaratával és érdekeivel, és a folyamat új, aggasztó állomása a Semjén Zsolt által Iránnal megkötendő nukleáris megegyezés" – hangsúlyozta lapunk korábbi kérdésére a politikus.

Szerző

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.