kereskedelem;húsvét;sonka;tojás;

2017-04-12 07:22:00

Lesz elég sonka és tojás húsvétra - importból

Az egy évben elfogyasztott sonkáknak csaknem kétharmadát a húsvétot megelőző időszakban vásárolja a lakosság. A hazai termelés ehhez azonban kevés, a sonka és a tojás esetében is jelentékeny az import aránya.

Alapvetően a hagyományos érlelésű darabolt, illetve kötözött sonkákat keresik a hazai fogyasztók – derült ki lapunk gyűjtéséből. A húsvét nagy ünnep a sonkaforgalmat tekintve, olyannyira, hogy az éves mennyiségnek csaknem kétharmada ebben az időszakban fogy el – mondta már Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hústerméktanács főtitkára lapunknak. Becslése szerint az ünnepek kapcsán 6-8 ezer tonna füstölt áru fogy az országban. Pontosan ebből fakad, hogy a húsiparnak fel kell készülnie erre az időszakra, hiszen a hagyományos pácolás időigényes, a füstölt árukat sem lehet csak úgy „előrántani”.

Arra a felvetésünkre, hogy az import termékek aránya mekkorára tehető, a főtitkár nem kívánt pontos becslést mondani, mert mint fogalmazott, azok jellemzően nem a feldolgozókon, hanem a forgalmazókon keresztül érkeznek az országba. A hazai hústermeléssel foglalkozóknak ezzel kapcsolatban éppen az a szándéka – folytatta -, hogy a belföldi fogyasztást minél nagyobb arányát hazai termékekből fedezzék. Ezzel együtt annyit megjegyzett, hogy a külföldről érkezett áru mennyisége nagy valószínűséggel jelentékeny. Éppen ezért - mutatott rá - a fogyasztóknak körültekintőknek kell lenniük. Jól meg kell nézniük az jelöléseken, hogy milyen sonkát vásárolnak. Ami nagyon olcsó az gyanús – tette hozzá. Van is miért figyelmesnek lenni, mert ide vonatkozóan a Pick Szeged Zrt. oldalán például arról lehet olvasni, hogy bőven lehet találkozni „gazdag”, 85 százalék feletti sertéshús tartalmú sonkával, de van olyan is, amelynek a hústartalma még az 50 százalékot sem éri el.

Piaci tapasztalataink szerint az árak igen széles sávban szóródnak. Jellemzően kilogrammonként 700-800 forinttól indul a sonka ára, s bőven találni 2500-3000 forintos „változatokat” is. Menczel Lászlóné jelezte, itt igen sok múlik azon, hogy milyen testtájról származik a hús. Az árak esetében egyébként a tőkehús áfájának 5 százalékra való csökkentésre kedvező változást hozott a fogyasztók számára is. Bár ezt lehet most nem így látják, ami mögött a felvásárlási szint alakulása húzódik meg. Tavaly ilyenkor a sertés kilogrammonkénti átlagára 300 forint körül húzódott, most pedig 400 forint környékén áll. Ha még a 27 százalékos áfateher élne, akkor a mostani árak a jelenleginél jóval magasabbak lennének.

A húsvét az év első olyan szakasza, amikor hirtelen megemelkedik a fogyasztói kereslet – világított rá a kereskedelemben ilyenkor zajló folyamatokra Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Az év elejei időszakhoz – január-február - képest ez 40-50 milliárdos megugrást jelent. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva szintén növekedést valószínűsít, igaz ennek mértéke szerény lesz. A fejlődés részben a jelentékeny bérkiáramlásra vezethető vissza. Az, hogy az ágazat forgalomnövekedése nem a fizetések fejlődéséhez hasonló mértékű, annak egyszerű a magyarázata: másra is költenek az emberek – folytatta a szervezet főtitkára. Hozzátette, részben ezzel magyarázható, hogy becslése szerint a kereskedelem idei bővülése 4 százalékos lesz a tavalyi 4,5 százalék után.

A lakosság húsvéti költésével kapcsolatban egyébként éppen a napokban tett közzé adatokat a KSH. A 2016. évi gyűjtésen alapuló összesítés szerint húsvét közeledtével élelmiszerek közül sonkára, szalámira ekkor adunk ki a legtöbbet. Az erre szánt összeg fejenként 1209 forint volt. Ez az összeg mintegy harmadával haladta meg a 2016. évi átlagos havi értéket. Tojásból ugyancsak húsvét környékén veszünk a legtöbbet, az egy főre jutó fogyasztás volumene 2016 márciusában közel negyedével, 23,4 százalékkal volt magasabb az éves átlagnál.

A húsvéti időszakban szalámiból, sonkafélékből 2016-ban 0,7 kg fogyott fejenként, ami több mint másfélszerese, a fejenként vásárolt 15 tojás pedig negyedével több az éves átlagos mennyiségnek.

Csokoládéra is ebben az időszakban ad ki a legtöbbet a lakosság: 2016 márciusában fejenként 796 forintot költöttek erre a háztartások, ami 76 százalékkal haladta meg egy átlagos hónap fogyasztását a vizsgált évben. Az alkoholos italokra kiadott összeg is emelkedik az ünnepnapok közeledtével, erre 990 forintot fordítottak a háztartások fejenként húsvét előtt.

Már kilóra is mérik a tojást
A madárinfluenza ugyan egyes helyeken érzékeny károkat okozott, azért lesz elegendő tojás az idei húsvétra – mondta a Népszavának Végh László, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke. Ezzel együtt azt el kell ismerni, hogy az éves hazai igényeket csak belföldi termelésből nem tudja fedezni az ágazat. (Ez persze évek óta így van.) Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint az elmúlt évben közel 2,15 milliárd étkezési tojás fogyott a hazai piacon, amelyből mintegy 700 millió importból származott. Az árakról nehéz konkrétumot mondani, hiszen az mérettől és a minőségtől függően változik, de tapasztalataink szerint darabonként 29-43 forint, súlyra mérve kilogrammonként 550-800 forint között kell számolniuk a háziasszonyoknak. Ebben, s az ágazat versenyképességének javításában sokat segített, hogy a január elejétől a baromfihús és az étkezési tojás áfája 5 százalékra csökken – jelezte az elnök.