Civilek - Az Amnesty és a Greenpeace levelet írt Brüsszelnek

A Greenpeace, az Amnesty International és más civil szervezetek az Európai Bizottság vezetőinek írtak nyílt levelet, amiben arra szólították fel őket, hogy védjék meg a civil szervezeteket az őket ellehetetleníteni akaró, Kósa Lajos, Gulyás Gergely és Németh Szilárd által jegyzett törvényjavaslattól, amit múlt hét pénteken adtak be a parlamentnek. A civilek levelét az alábbiaknak közöljük:

Levél az Európai Bizottság vezetőinek: védjék meg a magyar civil szervezeteket!

A Greenpeace, az Amnesty International és más civil szervezetek levelének magyar fordítása:

Tisztelt Juncker elnör úr és Timmermans alenök úr!

A magyarországi helyzet fényében arra kérjük Önöket, hogy tegyenek lépéseket a magyar civil társadalom és az európai demokrácia megőrzése érdekében.

Nagyon aggódunk a magyar kormány legutóbbi, a civil szervezetek megbélyegzését célzó javaslata, illetve annak a törvénynek az elfogadása miatt, amely akár a Central European University (Közép-Európai Egyetem) végét jelentheti Magyarországon. Ezek a lépések súlyos hatással lesznek a magyar társadalomra, az emberi jogokra és a környezetre. Precedens nélkülinek tekinthetőek az Európai Unió történetében, és az olyan uniós értékek tagadását jelentik, mint az akadémiai szabadság.

Az április 7-én a Fidesz képviselői által benyújtott A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénytervezet (T/14967), amelyet széleskörben a magyar kormány javaslatának tartanak, szükségtelen és káros. A civil szervezetek működésére vonatkozó jelenlegi szabályozás megfelelő garanciákat nyújt arra, hogy a szervezetek munkájukat átláthatóan, a törvényeknek megfelelőn és elszámoltathatóan végezzék.

A törvényjavaslat arra kényszerítené a civil szervezeteket, hogy amelyik 7,2 millió forintnál több támogatást kap külföldről, „külföldről támogatott szervezetként” kellene magát nyilvántartásba vetetni. Ebben a közvetlen uniós – nem magyar költségvetési szerven keresztül érkező - források is beleszámítanának. A tervezett szabályozás minden ilyen támogatást kapó szervezetet megbélyegezne. Nagy valószínűséggel tovább szűkítené a független, a társadalom számára értékes szolgáltatásokat nyújtó szervezetek mozgásterét egy olyan időszakban, amikor a fékek és ellensúlyok rendszerét már így jelentősen meggyengítették.

A magyar kormány civilekkel kapcsolatos nyilatkozatai – köztük a mostanában útjára indított „Állítsuk meg Brüsszelt!” nemzeti konzultáció – pontosan mutatják, hogy a cél a független szervezetek megfélemlítése és megbélyegzése. A konzultációban azzal vádolják a civil szervezeteket, hogy azok „átláthatatlanul beavatkoznak” a belügyekbe, illetve, hogy az „illegális bevándorlókat az embercsempészek mellett bizonyos nemzetközi szervezetek is törvénytelen tevékenységre ösztönzik”. Továbbá a tervezet egy megalapozatlan práhuzamot von a nemzetközi pénzmosás és a Magyarországon külföldi forrásokból (is) működő szervezetek közé.

A szerdai vita apropóján felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy adjon határozott választ a magyar kormány független oktatási intézmények és civil szervezetek elleni támadásaira, mivel ezek a lépések sértik az európai és a nemzetközi sztenderdeket, jó gyakorlatokat.

Az uniós értékek védelmében határozottan kérjük, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy minden tagország a nyitott és átlátható társadalmak érdekében megvédje a civil szervezeteket.

Tisztelettel:

Saskia Richartz

igazgatóhelyettes

Greenpeace, EU iroda

a következő szervezetek nevében:

Amnesty International

Civil Liberties Union for Europe

Concord

Green Budget Europe

Transport & Environment

Szerző

CEU - Amerika a törvény felfüggesztésére szólított fel

Publikálás dátuma
2017.04.12. 09:57
Mark Toner FOTÓ: Chip Somodevilla/Getty Images
Az amerikai külügyminisztérium azt szorgalmazza, hogy a magyar kormány függessze fel a módosított felsőoktatási törvény alkalmazását - mondta el keddi sajtótájékoztatóján Mark Toner, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.

A tárca honlapján olvasható szó szerinti leirat szerint az amerikai kormányzatot "nagyon aggasztja" a törvény. A szóvivő elmondta, hogy a külügyminisztérium álláspontja szerint a jogszabály veszélyezteti, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) folytathassa tevékenységét.

"Azt szorgalmazzuk, hogy a magyar kormány függessze fel a törvény alkalmazását. Felülvizsgálatot akarunk és vitát, hogy minden aggodalmat rendezni lehessen az egyetemmel magával és a többi érintett intézménnyel folytatott párbeszéden keresztül" - fogalmazott Toner.

A szóvivő a CEU-t vezető oktatási intézménynek nevezi, amely fontos csatornát jelent a magyar-amerikai intellektuális és kulturális párbeszéd számára. "Őszintén szólva a szabad gondolkodás és kutatás középpontjában áll. Ez a törvény álláspontunk szerint más, Magyarországon diplomaprogrammal rendelkező amerikai egyetemek működését is hasonlóképpen veszélyeztetheti, így az ügy túlmutat a CEU-n" - húzta alá az amerikai külügyminisztérium szóvivője.

Az Országgyűlés a múlt héten fogadta el a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását, amely a külföldi egyetemek magyarországi működését hivatott szabályozni. Áder János köztársasági elnök hétfőn írta alá az elfogadott jogszabályt, amely egyebek mellett azt követeli meg, hogy a külföldi egyetemek származási országukban is folytassanak oktatási tevékenységet, és magyarországi működésüket kormányközi szerződés szabályozza.

A jogszabály bírálói szerint a törvény célja a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem ellehetetlenítése. A budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője már korábban hangot adott aggodalmának a javaslattal kapcsolatban.

Palkovics László oktatási államtitkár kedden Brüsszelben azt mondta: a magyar kormánynak nem célja a CEU bezárása, aminek nem is lenne indoka, a felsőoktatási törvény célja mindössze annyi, hogy megoldást lehessen találni bizonyos ügyekre.

Szerző
Témák
CEU lex CEU

Az ENSZ tiltás sem számít a hatóságoknak

Az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának érveit, ellenkezését semmibe véve döntött a magyar hatóság egy afgán menekült sorsáról. Ez ráadásul csak a jéghegy csúcsa: az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága a hazai állapotok és a nagy vitát kiváltó szabályozás miatt felszólította az uniós tagországokat, hogy a helyzet rendezéséig ne küldjenek vissza menekülteket Magyarországra.

Hiába figyelmeztette az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága néhány hete a magyar hatóságok, hogy ne utasítsanak ki egy afgán menekültkérőt, a Magyar Helsinki Bizottság úgy értesült, kedden a jogi kötelezettségeket semmibe véve, mégiscsak kitoloncolták ügyfelüket. A jogvédő szervezet szerint az afgán férfit hazájában olyan súlyosan bántalmazták a tálibok, - mert gitározott egy koncerten -, hogy maradandó sérüléseket szerzett a fején. Ezután Európába indult menedéket kérni, de Bulgáriában táborba került, ahol szörnyű körülmények között töltött másfél hónapot. A Helsinki Bizottság beszámolója szerint a túlzsúfolt táborban embertelen állapotok uralkodtak: enni kétszer kaptak, sokszor csak üres kenyeret, száz emberre pedig mindössze két zuhanyzó jutott. A fogvatartott migránsokat a bolgár rendőrök rendszeresen bántalmazták.

Az afgán férfi miután 2016 októberében Magyarországra érkezett, ahol a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) úgy döntött, hogy a dublini rendelet értelmében vissza kell mennie Bulgáriába. A Helsinki Bizottság hangsúlyozta: a hivatal kötelessége mindent megtennie azért, hogy a menedékkérőket ne érhesse kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód, miközben a férfi átadása Bulgáriának éppen ehhez vezet. A történtek miatt a Helsinki Bizottság 2017 februárjában az ENSZ Emberi Jogok Bizottságához fordult, amely ideiglenes intézkedésként felszólította a kormányt, hogy az afgán kérelmezőt ne adja át Bulgáriának. A magyar hatóságok ennek ellenére arról tájékoztatták a férfi jogi képviselőjét, hogy kedden repülőre ültetik, és visszaküldik Bulgáriába.

A Helsinki Bizottság szerint a BMH eljárása ellentétes Magyarország önként vállalt jogi kötelezettségeivel. Ráadásul - mutattak rá - az alaptörvény szerint az ember elidegeníthetetlen és sérthetetlen jogainak védelme az állam elsőrendű kötelezettsége. Márpedig a hivatal döntése miatt a férfi embertelen bánásmódnak lehet kitéve Bulgáriában, így a kiadásról szóló döntés - túl azon, hogy sérti a nemzetközi jogot - az alaptörvénnyel is ellentétes.

Közben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) kemény kritikát fogalmazott meg magyar hatóságokkal szemben, ami, ismét igen rossz fényt vet az Orbán-kormányra. Filippo Grandi Menekültügyi Főbiztos maga szólította fel az uniós tagországokat, hogy függesszék fel a dublini rendelet alkalmazását Magyarországgal szemben addig, amíg a budapesti kormány nem hozza összhangba a menekültek és bevándorlók kötelező őrizetbe vételéről rendelkező törvénymódosítását az uniós jogszabályokkal és a nemzetközi joggal. A főbiztosság közleményében emlékeztetett, hogy március vége óta Magyarországon a menedékkérőket – közöttük gyermekeket – magas pengés drótkerítéssel körülvett konténerekben tartják fogva, amíg nem folytatják le a teljes menedékügyi eljárást. - Az új törvénnyel a Magyarországra érkező menedékkérők helyzete tovább romlott – jelentette ki az olasz Filippo Grandi menekültügyi főbiztos, akinek felhívására gyors reakciók érkeztek. Németország csak akkor küld vissza menedékkérőket Magyarországra, ha garanciát kap az uniós előírások betartására - írta kedden a Berliner Morgenpost című német lap berlini kormányzati forrásokra hivatkozva. A beszámoló szerint a német kormány aggódik a közelmúltban történt magyar jogszabályi változások miatt.

Szerző