Nem kér bocsánatot Schmidt Mária

Nagy kérdés, milyen bizonyítékokra vár még Schmidt Mária. A kormánybiztos továbbra sem ismeri el, hogy az egyik '56-os plakáton szerepeltetett fiút – Pruck Pál helyett – tévesen Dózsa Lászlóként azonosították.

Teljesen egyértelmű, hogy a képen Pruck Pál szerepel – az 1956-os Intézet jelentésének megállapítására az RTK Klub hívta fel a figyelmet. A kép először a Life 1956. november 12-i számában jelent meg. Készítője Michael Rougier (1925–2012), akkor a Life fotósa, ismert fotóriporter – áll az intézet honlapján közzétett jelentésben. Rougier egyik nagy témája, ami világhírnevet hozott számára, a gyermeki kiszolgáltatottság volt, elsősorban a háborúban. Fotói szereplőit mindig megnevezte: ez a magyarázata, hogy a szokásoktól és a korabeli tudósítói gyakorlattól eltérően a nevet tartalmazó aláírással látta el képét. A szóban forgó kép eredeti megjelenésekor is feltüntette a szereplő nevét, a „15 éves Pruck Pálét”. Dózsa László színművész hosszú ideig állította, hogy a Life nevezetes felvételén ő szerepel. Forradalom alatti szerepéről saját önéletírása, a róla szóló riportkönyv, valamint sok nyilatkozata tartalmaz változó mennyiségű és tartalmú részletet. A jelentés szerint Dózsa forradalmi részvételének a megtorlás irataiban nincs nyoma. Megkérdőjelezett állításairól legrészletesebben Eörsi László történész nyilatkozott a 168 Órában.

Dózsa 2016 november elején, amikor Pruckot hozzátartozói és ismerősei a plakáton felismerték, „kegyeleti okokból” lemondott arról, hogy ő szerepel a képen. A megfogalmazást nehéz másként értelmezni, mint hogy maga Dózsa sem volt biztos abban, vajon a kép róla készült-e. „Rougier eredeti aláírása, Pruck tanúságtétele, a két gyermek egykorú fotóinak részletes összehasonlítása teljesen egyértelművé teszi, hogy a képen Pruck Pál szerepel” – hangsúlyozza az 1956-os Intézet jelentése.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az ötvenhatos emlékév kormánybiztosa korábban megígérte, hogy bocsánatot kér, ha bebizonyosodik a tévedés. Erre azonban most sem lát okot. Az RTL Klubnak azt válaszolta, hogy az 1956-os Intézet anyaga egyetlen új szempontot, adatot vagy tényt sem tárt fel. Pruck Pál hozzátartozója, Szakács János viszont továbbra is elvárja Schmidt Máriától, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot.

Szerző

Magukra hagyták a közszolgákat: csaknem 70 ezer ember nem tudja, mit hoz az új besorolás

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:00
A márciusi bérpapírok tömeges felmondást hozhatnak
Fotó: MTI/ Kovács Tamás
Egyelőre sűrű köd borítja a kormányzati igazgatásról szóló, tavaly decemberben elfogadott törvény végrehajtását – ezt jelezték lapunknak több minisztériumból, háttérintézményből és kormányhivatalból is. Majdnem 70 ezer ember sorsa vált bizonytalanná. A jogszabály szerint ugyanis múlt péntekig a fenti kör minden munkahelyén el kellett volna készülni a listáknak, hogy az egyes dolgozók milyen besorolású álláshelyre kerülnek és ennek alapján mekkora lesz a bérük, de informátoraink szerint óriási a csend a hivatalokban. Ha készült is ilyen terv, azt egyelőre nem merik megmutatni a munkatársaknak, így azt sem lehet tudni, mindenki kap-e új kinevezést és a kormány ígéretének megfelelően 30 százalékos béremelést januártól visszamenőleg. A közszféra szakszervezetei szerint a megemelt munkaterhek miatt rengetegen várják a márciusi bérpapírjukat azzal a gondolattal, hogy ha nem kapnak annyi pénzt, amit tisztességesnek tartanak, tömegesen mondanak majd fel. Korábbi köztisztviselőkből és állami tisztviselőkből egységesen kormánytisztviselők lesznek a az állami a hivatalok munkatársai, amihez új kinevezési papírt kellene aláírniuk. A törvény szó szerint azt írja, 2019. február 15-ig a „jövedelem számításának módját a Kormány rendeletben állapítja meg”, de ilyen rendelet eddig nem jelent meg a Magyar Közlönyben.    Egyes forrásaink állítják, létezik ilyen jogszabály, de azt a kormány 2000-esnek minősítette, vagyis titkosította, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy mindenhol csak a munkáltatók kapták meg, más nem férhet hozzá. Kormányzati tisztviselő ugyanis csak az lesz, akit írásban kineveznek és aláírásával igazolja, hogy elfogadta a felajánlott munkát és fizetést. Mivel a személyhez kötött béreket nem ismerik az érintettek, a törvény mellékletében olvasható bértáblákat bogarásszák. Ez alapján a legalacsonyabb besorolású minisztériumi kormánytanácsos bruttó 250 ezer forintot kereshet, de az ebbe a körbe sorolt közigazgatási államtitkár pénze akár 1 millió 900 ezer forintra is emelkedhet. A kormányhivatalokban kevesebbet lehet keresni. A kormánytisztviselők helyzete és munkavégzése az eddigi stabilitással szemben teljesen bizonytalanná és kiszámíthatatlanná vált, a terület munkavállalói számára „kardinális változásokat” hozott a kormányzati igazgatásról szóló törvény – fogalmazott lapunknak Kerekes Edit munkajogász. A szakember szerint ezzel kiüresednek a kormánytisztviselők korábbi kedvezményei, most például sorra kap olyan jelzéseket, hogy a hivatali dolgozók szabadsága és pótszabadsága együtt nem éri el a munka törvénykönyve alá esők szabadságának mértékét, de az érintettek közül sokan nehezményezik azt is, hogy az életkor alapján mostantól nem lehet feljebb lépni, megszűnik az automatikus átsorolás rendszere, a tapasztalat sem számít. A Baranya Megyei Liga Szakszervezet (BMLSZ) elnökeként is tevékenykedő jogász versenyszférában szerzett tapasztalatai azt mutatják, ha egy cég átalakítja a belső szabályait, az mindig hoz egy természetes lemorzsolódást, tehát nem kizárt, hogy a kormány is ilyen formában akar további létszámcsökkenést elérni. Csakhogy egy vállalat vezetése többnyire akkor nyúl ehhez az eszközhöz – tette hozzá a munkajogász -, ha minőségi cseréket akar elérni egyes posztokon, míg a kormánytisztviselők körében ezzel a törvénnyel megszűnt minden garancia, hogy a több tudás illetményemelést hoz a magukat továbbképző alkalmazottak számára. Kerekes Edit úgy látja, hogy az új jogszabály csökkenti a hivatalokban dolgozók motivációját a minőségi munkavégzésre. Az is hozzátartozik az értékeléshez, hogy az új jogszabály tele van ellentmondásokkal, ilyen például a márciusi bérkifizetést követően aláírandó kinevezési okmány kérdése is – tette hozzá. A törvény végrehajtási rendeletei közül egyedül a szabadságmegváltást szabályozó rendeletet jelentette meg eddig a kormány a múlt hét szerdáján. A korábbi jogviszony alapján járó napokat ugyanis a dolgozók nem hozhatták át erre az évre, a ki nem vett tavalyi szabadságok megváltásának összegét március 15-ig ki kell fizetni az érintetteknek. A kinevezések és a béremelések szempontjairól megkérdeztük a Miniszterelnökséget is, amelynek feladata lenne a szabályok kidolgozása, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.  
Frissítve: 2019.02.20 06:00

Megszakította útját Budapesten egy utasszállító, a személyzet a rendőrségtől kért segítséget

Publikálás dátuma
2019.02.19 21:44
Illusztráció
Shutterstock
Erőszakos utas kényszerítette a földre a Wizz Air Bukarest-Liverpool járatát.
Egy erőszakos utas miatt szakította meg útját Budapesten a Wizz Air Bukarest – Liverpool járata kedden este, írja az AIRportal.hu. A személyzet valahol Hollókő fölött jutott arra az elhatározásra, hogy nem folytatják útjukat. A leszállási engedély mellett pedig
azt is kérték, hogy a rendőrség vonuljon ki a repülőgéphez.
Mentőre nem volt szükségük. A pilóták mindössze azt közölték a légiforgalmi irányítással, hogy a járat fedélzetén egy erőszakosan viselkedő utas okozott problémát, akit közben sikerült megfékezni. Többet nem tudni, a légitársaság még nem nyilatkozott.
Frissítve: 2019.02.19 22:00