Hűvös moszkvai légkör

Publikálás dátuma
2017.04.13 07:33
A két külügyminiszter a moszkvai tanácskozás kezdetén FOTÓ: STANISLAV KRASILNIKOV/TASS-PROFIMEDIA
Fotó: /
Hiába fűzött az orosz vezetés nagy reményeket Donald Trump elnökségéhez, a szíriai vegyifegyver-támadást megtorló amerikai légicsapás nyomán nem javultak, hanem befagytak az amerikai-orosz kapcsolatok. Rex Tillersont hűvösen fogadták Moszkvában, a külügyminiszteri tárgyalások közepette Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, erodálódott a bizalom, különösképpen a katonai együttműködés terén.

Külügyminiszterként első alkalommal tárgyalt az orosz fővárosban Rex Tillerson. Az ExxonMobil volt vezérigazgatójának kiváló üzleti kapcsolatai voltak Oroszországgal, Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel kezdett megbeszélései azonban fagyos légkörben zajlottak. A tanácskozás kezdetén az orosz diplomáciai vezetője kemény hangon elítélte a Szíriában végrehajtott amerikai rakétacsapást, s kifogásolta az új amerikai vezetés kiszámíthatatlanságát. A tárgyalások céljaként az éles ellentétek ellenére az álláspontok közelítését jelölték meg. Lavrov a TASZSZ hírügynökség szerint azt mondta, meg akarják ismerni Washington álláspontját, a "valódi amerikai szándékokat".

Putyin az orosz tévében azt nyilatkozta, Donald Trump hivatalba lépése óta romlottak a kétoldalú kapcsolatok. Az orosz elnök közölte, az amerikai rakétacsapást Szíria elleni agressziónak, s a nemzetközi jog megsértésének tekintik. Szergej Rjabkov, Lavrov külügyminiszter egyik helyettese a legkevésbé diplomatikusan nyilatkozott, "primitív és faragatlan" a washingtoni vezetés hangneme, mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsa - Tillerson moszkvai tárgyalásainak előestéjén - bizonyítékokat tett közzé, amelyek alátámasztják, hogy az Aszad-rezsim szarin ideggázt vetett be április 4-én. A bizonyítékok lehallgatott telefonbeszélgetéseket, kémműholdak felvételeit és laboratóriumi vizsgálatok eredményeit tartalmazzák. A Fehér Ház a jelentésben azt állítja, Oroszország megpróbálta elleplezni, hogy a szíriai erők törvénytelen eszközt, ideggázt vetettek be.

Jim Mattis amerikai védelmi miniszter szintén szerda este, Moszkvának is üzenve, közölte, hogy Szíria magas árat fog fizetni, ha ismét vegyi fegyvereket vetne be. A Pentagon főnöke a közel-keleti térség ügyeiben illetékes CentCom főparancsnokával, Joseph Votellel együtt tartott sajtóértekezletet, hivatalba lépése óta először. A volt tábornok hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy – bár múlt héten 59 Tomahawk rakétát lőttek ki egy szíriai bázisra – az Egyesült Államok Szíria-politikája nem változik. A fő cél továbbra is az Iszlám Állam terrorszervezet megsemmisítése – szögezte le Mattis. A tábornok aláhúzta, washingtoni megítélés szerint semmi kétség afelől, hogy a damaszkuszi kormány felelős a szíriai vegyifegyver-bevetésért.

Putyin orosz elnök előző napi nyilatkozatában ezt kétségbe vonta, azt állítva, hogy voltaképp "színlelt vegyifegyver-támadás" történt. Mint mondta, Oroszországnak értesülései vannak arról, hogy az előzőhöz hasonló hamis gáztámadást készítenek elő Damaszkusz déli negyedeiben, s ezeknek nem más a célja, mint az Aszad-kormány lejáratása. Putyin Sergio Mattarella olasz államfővel tartott sajtóértekezletén állította ezt.

Donald Trump a FoxNews-nak adott, szerda reggel adásba került interjújában azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem vonul be Szíriába. Trump szokása szerint az elődjét hibáztatta, mondván, Barack Obamának kellett volna már jóval korábban légicsapásokat indítani. Trump elismerte, hogy a több mint 80 ember halálát okozó vegyi támadás nyomán megváltozott a véleménye Bassár al-Aszadról, s úgy fogalmazott, Putyin orosz elnök egy gonosztevőt támogat.

Szerző
2017.04.13 07:33

Söder bejelentette: megpályázza a CSU elnöki tisztségét

Publikálás dátuma
2018.11.18 14:51

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök vasárnap a várakozásoknak megfelelően bejelentette, hogy megpályázza a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöki tisztségét.
A január 19-én tartandó rendkívüli kongresszuson várhatóan egyedüli jelöltként induló politikus a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság hírportálján ismertetett nyilatkozatában elmondta, hogy hosszú mérlegelés után és számos CSU-tag kérésének eleget téve készen áll a párt szolgálatába állni, ezért megpályázza az elnöki tisztséget. Jelezte, hogy a CSU távozó vezetőjével, Horst Seehoferrel folytatott hatalmi harc végeztével a megbékélésre és a párt egységének megteremtésére törekedne. Mint mondta, a CSU megújításán "a bázissal és a tisztségviselőkkel együtt, csapatban" kíván dolgozni, mert "csak együtt" lehet megbirkózni a párt előtt álló "nagy kihívásokkal". A BR kiemelte: Markus Söder megválasztása valószínűleg formalitás lesz, mert miután a CSU-alelnök Manfred Weber bejelentette, hogy az Európai Bizottság elnöki tisztségének megszerzésére összepontosít, és Alexander Dobrindt, a CSU-s szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselők vezetője is kizárta, hogy megpályázza az elnöki tisztséget, nincs politikus a színtéren, aki a győzelem esélyével indulhatna Markus Söderrel szemben. Horst Seehofer pénteken közölte, hogy január 19-re rendkívüli kongresszust hív össze, amelyen megválasztják a párt új elnökét. Azt már a hét elején bejelentette, hogy rövidesen befejezi 2008-ban kezdett pártelnöki munkáját, de a szövetségi belügyminiszteri tisztségét megtartja. A csak Bajorországban működő CSU az októberi helyi választáson több mint 50 éve a leggyengébb eredményt érte el, és elveszítette abszolút többségét a német tartomány törvényhozásában (Landtag). Azóta egyre többen sürgették Horst Seehofer távozását a párt éléről. A nyomás tovább erősödött, miután a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője, Angela Merkel kancellár október végén bejelentette, hogy nem pályázza meg többé a CDU elnöki tisztségét.
Szerző
2018.11.18 14:51

Brexit: May szerint leváltása se könnyítene a tárgyalásokon

Publikálás dátuma
2018.11.18 12:49

Fotó: AFP/ MATT DUNHAM
A „nemzet érdekeit” saját személyes jövője elé helyező, harcra kész kormányfő tudomása szerint nem jött még össze a bizalmatlansági szavazáshoz szükséges negyvennyolc levél.
A brit politikai élet egyik legmozgalmasabb hetét minden kétséget kizáróan újabb feszült, válságos napok követik, ahogy Theresa May egyszerre küzd kormányfői pozíciójáért és a szigetország jövőjét meghatározó Brexit-megállapodás parlamenti elfogadásáért. A konzervatív vezetővel együtt a brit közvélemény is lázasan számol: az illetékes 1922-es parlamenti bizottsághoz 48 képviselőtől kell beérkeznie bizalmatlansági indítványnak ahhoz, hogy May sorsa a frakció elé kerüljön. Maga a kormányfő a Sky News vasárnap reggeli politikai magazinjában, a Sophy Ridge showban elhangzott interjújában közölte, tudomása szerint Sir Graham Brady, a bizottság vezetője nem kapta még meg a szükséges számú levelet. A nyilvánosság előtt mindeddig "csak” huszonhárom honatya vállalta, hogy a kormányfő lecserélésére készülne a Brexit-tárgyalásoknak ebben a kritikus időszakában. Az egyértelmű puccsot koordináló Steve Baker, aki lemondásáig a kilépési minisztérium államtitkára volt, ötven levélről tud. Ha ez igaznak bizonyulna, a voksra akár már kedden sor kerülhet. Bizarr módon ez a nap egyben a 28. évfordulója a “Vasladyt”, Margaret Thatchert eltávolító bizalmatlansági szavazásnak. A titkos véleménynyilvánításon a várakozások szerint a kabinet több tagja is megvonná támogatását May asszonytól. Ha a 315 fős frakció többsége nem is húzná ki a szőnyeget a Downing Street 10. lakójának lába alól, ha már száz “elvtársa” jelezné elégedetlenségét, kormányának néhány befolyásos tagja lemondásra kényszerítené. Theresa May elszigeteltsége már a múlt hét drámai eseményei közepette jól érzékelhető volt. Két kabinetminiszter és további öt kormánytag, illetve tanácsadó lemondása után a kabinet öt tagja, köztük a környezetért és mezőgazdaságért felelős Michael Gove, az “ős-Brexitesek” hangadója és Liam Fox, a kereskedelmi tárca vezetője tartja most sakkban Mayt azzal, hogy ha nem kötelezi el magát a Brexit-megegyezés újratárgyalásának követelése mellett, ők is távoznak. A kormányfő víziójába és konkrét terveibe bepillantást engedő Sky News interjúban May ismételten hivatkozott arra, hogy a nemzet érdekeinek képviselete tartja vissza a törülköző bedobásától a rá nehezedő nyomás közepette. Váltig állította, hogy az 585 oldalas megállapodás legszenvedélyesebben vitatott pontja, az ún. backstop nem jelenti azt, hogy a szigetország előnytelen és felmondhatatlan hosszútávú vámegyüttműködésbe kényszerülne az EU-val, illetve Észak-Írországra az Egyesült Királyság többi részétől eltérő rendelkezések vonatkoznának majd. Olyan biztosítási politikáról van szó, amit egyik fél sem akar igénybe venni. Theresa May kifejtette, hogy a szigetország jövőjét a jelenleg még alakuló hétoldalas politikai nyilatkozat határozza majd meg. Ennek szelleme fogja kifejezni a Brexitre szavazott britek akaratát. Miután a kormányfő különösen Dominic Raab Brexit-ügyi miniszter lemondása óta maga irányítja az EU-val folytatott megbeszéléseket, bejelentette, hogy a héten Brüsszelben Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal. Az elszántan küzdő kormányfő vitatta, hogy ne tudná keresztülvinni a Brexit-megállapodást a parlamenten, noha az ellenzéken kívül a kormány működését eddig biztosító északír koronahű Demokratikus Unionista Párt tíz képviselője is azzal fenyegetőzik, hogy szembeszáll vele, és kisebbségben lévő saját frakciójának jelentős része sem ért egyet a kétéves alkudozás eredményével. Mint May megjegyezte, elmozdítása sem a tárgyalásokat nem könnyítené meg, sem a parlamenti aritmetikát nem változtatná meg. A tory polgárháború nem tesz jót a konzervatívok népszerűségének. A múlt heti turbulencia után készült két közvélemény-kutatás is munkáspárti vezetést regisztrált. Nem biztos, hogy az ellenzék vezérével a Sky News csatornán sugárzott interjú után hasonlóan kedvező verdikt születne. Jeremy Corbyn igyekezett elkerülni a határozott válaszokat, például, hogy ma az EU-ból való kilépésre szavazna- e? Az asztalon lévő dealt, - bevallva, hogy nem olvasta teljes terjedelmében, - azért kifogásolja, mert nem elég konkrét és nem foglalkozik eléggé a dolgozók jogaival és a környezet védelmével.
2018.11.18 12:49
Frissítve: 2018.11.18 14:29