Előfizetés

Hűvös moszkvai légkör

Publikálás dátuma
2017.04.13. 07:33
A két külügyminiszter a moszkvai tanácskozás kezdetén FOTÓ: STANISLAV KRASILNIKOV/TASS-PROFIMEDIA
Hiába fűzött az orosz vezetés nagy reményeket Donald Trump elnökségéhez, a szíriai vegyifegyver-támadást megtorló amerikai légicsapás nyomán nem javultak, hanem befagytak az amerikai-orosz kapcsolatok. Rex Tillersont hűvösen fogadták Moszkvában, a külügyminiszteri tárgyalások közepette Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, erodálódott a bizalom, különösképpen a katonai együttműködés terén.

Külügyminiszterként első alkalommal tárgyalt az orosz fővárosban Rex Tillerson. Az ExxonMobil volt vezérigazgatójának kiváló üzleti kapcsolatai voltak Oroszországgal, Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel kezdett megbeszélései azonban fagyos légkörben zajlottak. A tanácskozás kezdetén az orosz diplomáciai vezetője kemény hangon elítélte a Szíriában végrehajtott amerikai rakétacsapást, s kifogásolta az új amerikai vezetés kiszámíthatatlanságát. A tárgyalások céljaként az éles ellentétek ellenére az álláspontok közelítését jelölték meg. Lavrov a TASZSZ hírügynökség szerint azt mondta, meg akarják ismerni Washington álláspontját, a "valódi amerikai szándékokat".

Putyin az orosz tévében azt nyilatkozta, Donald Trump hivatalba lépése óta romlottak a kétoldalú kapcsolatok. Az orosz elnök közölte, az amerikai rakétacsapást Szíria elleni agressziónak, s a nemzetközi jog megsértésének tekintik. Szergej Rjabkov, Lavrov külügyminiszter egyik helyettese a legkevésbé diplomatikusan nyilatkozott, "primitív és faragatlan" a washingtoni vezetés hangneme, mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsa - Tillerson moszkvai tárgyalásainak előestéjén - bizonyítékokat tett közzé, amelyek alátámasztják, hogy az Aszad-rezsim szarin ideggázt vetett be április 4-én. A bizonyítékok lehallgatott telefonbeszélgetéseket, kémműholdak felvételeit és laboratóriumi vizsgálatok eredményeit tartalmazzák. A Fehér Ház a jelentésben azt állítja, Oroszország megpróbálta elleplezni, hogy a szíriai erők törvénytelen eszközt, ideggázt vetettek be.

Jim Mattis amerikai védelmi miniszter szintén szerda este, Moszkvának is üzenve, közölte, hogy Szíria magas árat fog fizetni, ha ismét vegyi fegyvereket vetne be. A Pentagon főnöke a közel-keleti térség ügyeiben illetékes CentCom főparancsnokával, Joseph Votellel együtt tartott sajtóértekezletet, hivatalba lépése óta először. A volt tábornok hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy – bár múlt héten 59 Tomahawk rakétát lőttek ki egy szíriai bázisra – az Egyesült Államok Szíria-politikája nem változik. A fő cél továbbra is az Iszlám Állam terrorszervezet megsemmisítése – szögezte le Mattis. A tábornok aláhúzta, washingtoni megítélés szerint semmi kétség afelől, hogy a damaszkuszi kormány felelős a szíriai vegyifegyver-bevetésért.

Putyin orosz elnök előző napi nyilatkozatában ezt kétségbe vonta, azt állítva, hogy voltaképp "színlelt vegyifegyver-támadás" történt. Mint mondta, Oroszországnak értesülései vannak arról, hogy az előzőhöz hasonló hamis gáztámadást készítenek elő Damaszkusz déli negyedeiben, s ezeknek nem más a célja, mint az Aszad-kormány lejáratása. Putyin Sergio Mattarella olasz államfővel tartott sajtóértekezletén állította ezt.

Donald Trump a FoxNews-nak adott, szerda reggel adásba került interjújában azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem vonul be Szíriába. Trump szokása szerint az elődjét hibáztatta, mondván, Barack Obamának kellett volna már jóval korábban légicsapásokat indítani. Trump elismerte, hogy a több mint 80 ember halálát okozó vegyi támadás nyomán megváltozott a véleménye Bassár al-Aszadról, s úgy fogalmazott, Putyin orosz elnök egy gonosztevőt támogat.

Durva adó a boltoknak

Ábrahám Ambrus
Publikálás dátuma
2017.04.13. 07:24
A kép illusztráció FOTÓ: Vajda József

Még áprilisban a parlament elé terjesztik a kereskedelmi láncok és vállalkozások működését módosító javaslatcsomagot – mondta a napokban Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. A kabinet érdemi változásokat vezetne be az ágazatban, amelyek alapvető célja a kisebb vállalkozások helyzetének javítása – hangoztatta a kormánypárt korábban. Ehhez képest a gúzsba kötött reklámköltést, az elvárt eladói létszámot, a vasárnapi szabadnapok kiadásának rendjét és ehhez kapcsolódóan a bérpótlék megemelését előíró terv nagyon könnyen éppen a legkisebb üzletek működtetőin csattanhat. Előfordulhat például, hogy az előírt létszám miatt esetleg munkaerőtoborzásba kezdő multik éppen a kicsik alkalmazottait csábítják el, ezzel pedig éppen utóbbiak működését sodorhatják veszélybe.

Sok nagy lánc viszont számos esetben alighanem eltekint a létszámbővítéstől, s helyette a megváltás lehetőségeként „felajánlott” közteher – egy személy után a bérminimum 60 százaléka – befizetését választja. Ez ebben a felállásban így egy új adónemet jelent, amelyből ráadásul tetemes forrás érkezne a költségvetésbe. A Blokkk.com kereskedelmi szakportál kalkulációja szerint ez az adó mintegy 13 milliárd forint lehet a teljes ágazatot illetően. A jelenlegi helyzet szerint a legnagyobb befizető a Lidl lenne több mint 5 milliárd forinttal.

Az MSZP részéről úgy vélik a Fidesz egyszerűen bosszút akar állni a kereskedőkön és az embereken a vasárnapi boltzár eltörlése miatt, ezért egy olyan törvényjavaslaton dolgoznak, amellyel ezt ki tudják kényszeríteni. Lukács Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: sokkal inkább az egészségügyben, az oktatásban vagy a szociális szférában kellene kötelező dolgozói létszámot megállapítani, semmit azon gondolkodni, hogy "hányan szeletelik a sajtot a csemegepultban".

Durva adó a boltoknak

Ábrahám Ambrus
Publikálás dátuma
2017.04.13. 07:24
A kép illusztráció FOTÓ: Vajda József

Még áprilisban a parlament elé terjesztik a kereskedelmi láncok és vállalkozások működését módosító javaslatcsomagot – mondta a napokban Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. A kabinet érdemi változásokat vezetne be az ágazatban, amelyek alapvető célja a kisebb vállalkozások helyzetének javítása – hangoztatta a kormánypárt korábban. Ehhez képest a gúzsba kötött reklámköltést, az elvárt eladói létszámot, a vasárnapi szabadnapok kiadásának rendjét és ehhez kapcsolódóan a bérpótlék megemelését előíró terv nagyon könnyen éppen a legkisebb üzletek működtetőin csattanhat. Előfordulhat például, hogy az előírt létszám miatt esetleg munkaerőtoborzásba kezdő multik éppen a kicsik alkalmazottait csábítják el, ezzel pedig éppen utóbbiak működését sodorhatják veszélybe.

Sok nagy lánc viszont számos esetben alighanem eltekint a létszámbővítéstől, s helyette a megváltás lehetőségeként „felajánlott” közteher – egy személy után a bérminimum 60 százaléka – befizetését választja. Ez ebben a felállásban így egy új adónemet jelent, amelyből ráadásul tetemes forrás érkezne a költségvetésbe. A Blokkk.com kereskedelmi szakportál kalkulációja szerint ez az adó mintegy 13 milliárd forint lehet a teljes ágazatot illetően. A jelenlegi helyzet szerint a legnagyobb befizető a Lidl lenne több mint 5 milliárd forinttal.

Az MSZP részéről úgy vélik a Fidesz egyszerűen bosszút akar állni a kereskedőkön és az embereken a vasárnapi boltzár eltörlése miatt, ezért egy olyan törvényjavaslaton dolgoznak, amellyel ezt ki tudják kényszeríteni. Lukács Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: sokkal inkább az egészségügyben, az oktatásban vagy a szociális szférában kellene kötelező dolgozói létszámot megállapítani, semmit azon gondolkodni, hogy "hányan szeletelik a sajtot a csemegepultban".