Madurónak csak az elnyomás maradt

Háborús jeleneteket idéznek azok a világsajtót bejárt videók és képek, amelyek a két hete tartó venezuelai kormányellenes demonstrációkon készültek: lövöldözések, helikopterekről ledobott könnygázbombák, és az épületek tetején figyelő orvlövészek.

„Egy olyan rezsim kétségbeesett lépéseinek vagyunk szemtanúi, amelynek csak órái vannak hátra” – kommentálta a helyzetet a Népszavának Carlos Blanco, aki 1989-ben a reformokért felelős elnöki bizottság vezetője, majd reformügyi miniszter volt a dél-amerikai országban. A rendkívül népszerűtlen szocialista elnök, Nicolás Maduro – akit eddig példátlan módon szerdán megdobált a dühös tömeg egy felvonuláson – mindent bevet, hogy a rendőrök és katonák segítségével megfékezze az elégedetlenségi hullámot.

Az új demonstrációsorozat akkor kezdődött, amikor az elnökkel lojális legfelsőbb bíróság megfosztotta jogaitól az ellenzéki többségű törvényhozást. Bár a döntést napokon belül érvénytelenítették, az emberek azóta is új választásokat, és a súlyos gazdasági problémákért, valamint a kétségbeejtő élelmiszerhiányért felelősnek tartott Maduro lemondását követelik. A tüntetéseken mindennapos az erőszak, a hatóságok szerdán elismerték, hogy két demonstráló életét vesztette. Az egyik haláleset kapcsán őrizetbe vettek egy rendőrt. A jelek szerint Maduro kész a végsőkig elmenni, hogy megfélemlítse az embereket.

„Amikor egy rezsim elveszíti a nép jelentős részének támogatását, akkor nem marad más eszköze, mint az elnyomás, a Fegyveres Erők segítségével” – mondta lapunknak a Bostoni Egyetemen oktató Blanco, aki ennek ellenére nem tartja kizártnak, hogy a hadseregen belül is szembefordulnak Maduróval, hiszen ott is nagy a megosztottság. Pedig az elnök igen sokat tett azért, hogy a hadsereg hű maradjon a hatalomhoz.

A Fegyveres Erők kezében óriási hatalom és vagyon összpontosul. Nem csupán saját, az állam által finanszírozott televíziócsatornájuk (FANB) van, hanem Maduro jóváhagyásával 2013 óta egy országos bankhálózat is az övék – emlékeztet az El Mundo spanyol napilap. A hadsereg ezen túl hivatalosan mintegy 11, komoly gazdasági befolyással bíró – közlekedési, mezőgazdasági, kommunikációs és építőipari – vállalat tulajdonosa. Az első ilyen céget – amelyet a Fegyveres Erők felső vezetésének tagjai igazgatnak – Maduro 2013 tavaszán, napokkal azután alapította, hogy Hugo Chávez halálát követően átvette a hatalmat.

Az AP hírügynökség nyomozása azonban arra is rávilágított, hogy a katonák az informális szektorban is helyet követelnek maguknak. Mióta Venezuelában az alapvető élelmiszereket sem lehet beszerezni, virágzik a feketepiac, s az AP közelmúltban publikált oknyomozó riportja szerint ezt részben a katonák felügyelik, akiknél sokszoros áron lehet beszerezni az elengedhetetlen betevőket. Carlos Blanco szerint azonban csak egy szűk réteg profitál a legális és illegális üzletekből, s jellemzően nem azok, akiket az utcára küldenek a tüntetők megfékezésére.

„Az egyszerű katonák igen rosszul élnek. A lakosság többségéhez hasonlóan nekik sem jut elég étel, a laktanyákban nincs elég élelmiszer. A felszerelésük korszerűtlen. Ezért igen nagy köztük az elégedetlenség” – magyarázta Blanco, aki ennek ellenére nem tart valószínűnek egy katonai puccsot. „Latin-Amerikában a nép már nem fogadna el egy katonai juntát. Az viszont elképzelhető, hogy a katonák egyszer csak nem engedelmeskednek többé Maduro parancsainak.”