Még áprilisban a parlament elé terjesztik a kereskedelmi láncok és vállalkozások működését módosító javaslatcsomagot – mondta a napokban Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. A kabinet érdemi változásokat vezetne be az ágazatban, amelyek alapvető célja a kisebb vállalkozások helyzetének javítása – hangoztatta a kormánypárt korábban. Ehhez képest a gúzsba kötött reklámköltést, az elvárt eladói létszámot, a vasárnapi szabadnapok kiadásának rendjét és ehhez kapcsolódóan a bérpótlék megemelését előíró terv nagyon könnyen éppen a legkisebb üzletek működtetőin csattanhat. Előfordulhat például, hogy az előírt létszám miatt esetleg munkaerőtoborzásba kezdő multik éppen a kicsik alkalmazottait csábítják el, ezzel pedig éppen utóbbiak működését sodorhatják veszélybe.
Sok nagy lánc viszont számos esetben alighanem eltekint a létszámbővítéstől, s helyette a megváltás lehetőségeként „felajánlott” közteher – egy személy után a bérminimum 60 százaléka – befizetését választja. Ez ebben a felállásban így egy új adónemet jelent, amelyből ráadásul tetemes forrás érkezne a költségvetésbe. A Blokkk.com kereskedelmi szakportál kalkulációja szerint ez az adó mintegy 13 milliárd forint lehet a teljes ágazatot illetően. A jelenlegi helyzet szerint a legnagyobb befizető a Lidl lenne több mint 5 milliárd forinttal.
Az MSZP részéről úgy vélik a Fidesz egyszerűen bosszút akar állni a kereskedőkön és az embereken a vasárnapi boltzár eltörlése miatt, ezért egy olyan törvényjavaslaton dolgoznak, amellyel ezt ki tudják kényszeríteni. Lukács Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: sokkal inkább az egészségügyben, az oktatásban vagy a szociális szférában kellene kötelező dolgozói létszámot megállapítani, semmit azon gondolkodni, hogy "hányan szeletelik a sajtot a csemegepultban".