Durva adó a boltoknak

Publikálás dátuma
2017.04.13. 07:24
A kép illusztráció FOTÓ: Vajda József

Még áprilisban a parlament elé terjesztik a kereskedelmi láncok és vállalkozások működését módosító javaslatcsomagot – mondta a napokban Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. A kabinet érdemi változásokat vezetne be az ágazatban, amelyek alapvető célja a kisebb vállalkozások helyzetének javítása – hangoztatta a kormánypárt korábban. Ehhez képest a gúzsba kötött reklámköltést, az elvárt eladói létszámot, a vasárnapi szabadnapok kiadásának rendjét és ehhez kapcsolódóan a bérpótlék megemelését előíró terv nagyon könnyen éppen a legkisebb üzletek működtetőin csattanhat. Előfordulhat például, hogy az előírt létszám miatt esetleg munkaerőtoborzásba kezdő multik éppen a kicsik alkalmazottait csábítják el, ezzel pedig éppen utóbbiak működését sodorhatják veszélybe.

Sok nagy lánc viszont számos esetben alighanem eltekint a létszámbővítéstől, s helyette a megváltás lehetőségeként „felajánlott” közteher – egy személy után a bérminimum 60 százaléka – befizetését választja. Ez ebben a felállásban így egy új adónemet jelent, amelyből ráadásul tetemes forrás érkezne a költségvetésbe. A Blokkk.com kereskedelmi szakportál kalkulációja szerint ez az adó mintegy 13 milliárd forint lehet a teljes ágazatot illetően. A jelenlegi helyzet szerint a legnagyobb befizető a Lidl lenne több mint 5 milliárd forinttal.

Az MSZP részéről úgy vélik a Fidesz egyszerűen bosszút akar állni a kereskedőkön és az embereken a vasárnapi boltzár eltörlése miatt, ezért egy olyan törvényjavaslaton dolgoznak, amellyel ezt ki tudják kényszeríteni. Lukács Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: sokkal inkább az egészségügyben, az oktatásban vagy a szociális szférában kellene kötelező dolgozói létszámot megállapítani, semmit azon gondolkodni, hogy "hányan szeletelik a sajtot a csemegepultban".

A hazai korrupciót bírálják a németek

Több szempontból egyre kedvezőbben ítélik meg a hazai gazdasági viszonyokat az itteni német cégvezetők. De az a fránya korrupció, a közbeszerzések átláthatatlansága és újabban a munkaerőhiány nagyon zavaró.

"Nem feltétlenül az én témám" - indokolta kérdésünkre Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) idei Konjunktúrajelentésének sajtóbemutatóján azt, hogy felszólalásában nem tért ki az anyag hazai korrupciós közállapotokat érintő, változatlanul lesújtó értékelésére. A tanulmány szerint a német hátterű hazai vállalkozások 230 megkérdezett vezetőjének 76 százaléka elégedetlen a hazai korrupciós közállapotokkal, ami tavaly óta némi romlást mutat. Ráadásul az ötös skálán (ahol az egyes a legkedvezőbb) 4,2-vel a térség országainak mintegy 3,8-as átlagától is elmaradunk. A közbeszerzéseket 68 százalék ítélte átláthatatlannak, ami 4 százalékpontos emelkedés. E tárgyban a közel négyes helyezésünk szintén hagyományosan elmarad a térség valamivel több mint 3,6-os osztályzatától.

A Transparency International e helyt idézett értékelése 2012 óta folyamatos visszaesést mutat. E tekintetben „lépni kéne” - fogalmazott Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője. Lepsényi István beszédében számos - javarészt kedvező - értékelési szempontra kitért, hozzátéve, csak azokat emelte ki, amelyekre „gazdaságpolitikai szempontból oda kell figyelni”. Kérdésünkre mégis kifejtette: szerinte a kormány számos intézkedést hoz a korrupció lehetőségének visszaszorítására, például az elektronikus közbeszerzés vagy a "ginopos" EU-pályázatok bírálata terén. Ezek nyomán meglátása szerint érzékelhetően csökken a jelenség. (A felmérés válaszadóinak többsége kedvezőtlenül ítélte meg a támogatások elérhetőségét is.)

Az idei jelentés hangulata ettől függetlenül alapvetően kedvező: szinte minden kérdőív rózsaszínűbb képet fest a tavalyinál. Bár ez is viszonylagos, hiszen több mutató még így is igen cudar, illetve egyes esetekben a térség más államai még jobban fejlődtek. (A felmérés összesen 15 kelet-európai állam 1700 cégvezetője véleményét tükrözi.) Dale A. Martin, a DUIHK elnöke – egyszersmind a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója - hangsúlyozta: érezhetően csökkent az adórendszerrel, a jogbiztonsággal és a a közigazgatással elégedetlenek aránya. Utóbbi tekintetében ráadásul – feltehetőleg a bürokráciacsökkentő erőfeszítések miatt - a térségi átlag fölé kerültünk. Bővülnek a beruházások és a foglalkoztatás, de a legtöbb kérdésben a vállalatvezetők véleménye továbbra is inkább átlagos, ami a környező államokkal összevetve se mutat kiemelkedő javulást. A térség államai sorában Magyarország változatlanul a 9. legvonzóbb befektetési célpont. (Az infografikán az "élboly", valamint Magyarország szerepel.) Fejlődésünk zálogát megítélésük szerint a külpiacok jelentik – e tekintetben Németország átlagon felül teljesít -, amit a szabadkereskedelem korlátozása hátrányosan érintene.

A kamara szakemberei is meglepődtek a szűkülő munkaerő-kínálat okozta nagyfokú szakemberhiányon. A lehetséges dolgozók képzettsége egyre kevésbé felel meg az elvárásoknak. A munkaerőpiac mindig is Magyarország egyik előnyének számított, amit Dale A. Martin szavai szerint mára elvesztettünk. Javasolják további csoportok bevonását és a népességcsökkenés megfékezését. A kamara különböző segítő programot indít. Kérdésünkre, miszerint – németekként – a munkaerő-bővítés tekintetében mennyire támaszkodnának bevándorlókra, Dirk Wölfer idézte a vonatkozó körkérdésre adott válaszokat: eszerint a német vállalatvezetők nálunk alapvetően hazai bázison oldanák meg a feszítő munkaerőgondokat.

Lepsényi István szerint a magyar kormány támogatja a környező országokból - például a Vajdaságból vagy Kárpátaljáról – nálunk munkát keresőket, de bizonyos benne, hogy például az ukránok aránya messze nem éri el a lengyel vagy a cseh példát. Kérdésünkre, miszerint miként egyensúlyoznak a béremelések és a cégeket emiatt érő „versenyhátrány” között, emlékeztetett, hogy szerintük a munkát terhelő adók csökkentésével ellensúlyozták a minimálbér-emelést, így szerinte a béremelkedés tartósan meghaladhatja az inflációt. Az államtitkár üdvözölte Németországnak a magyar gazdaságban játszott alapvető szerepét és a kamarával zajló folyamatos egyeztetéseket.

A tanulmány szerint a nemzetgazdaság helyzetét 37 százalék ítélte kedvezőnek, ami rekordszint és kissé a térségi átlag fölé is nő. Saját cégük, ágazatuk helyzetét a megkérdezettek mintegy fele kedvezőnek értékelte és a fennmaradóak nagy része is inkább semleges. Több beruházást főleg nagy, kivitelre termelő ipari üzemek terveznek, de Közép-Magyarország lemaradást mutat. Munkaerő-felvételt - a térségi átlaghoz hasonlóan - a megkérdezettek közel fele fontolgat. Az infrastruktúra és a beszállítók alapvetően kedvező megítélése kissé visszaesett, viszont a fizetési fegyelemmel – 7 százalékpontos emelkedés után – már 37 százalék elégedett.

Újra 81 százalékuk fektetne be nálunk. Ez átlagos érték, 15 térségbeli állam sorában pedig az 5. legrosszabb. A befektetők ugyanebben a körben a 9. legvonzóbb befektetési célpontként tekintenek ránk, ami egy 2006-2012 közötti meredek visszaesést követően évek óta beállni látszik. Eközben a hasonló helyzetből induló Lengyelország vagy Észtország ma már éllovas. A kamara ez évre, az államtitkár értékeléséhez hasonlóan, 3,5 százalékos gazdasági növekedést vár.

Van hova növelni a versenyképességet
A német cégek felmérése visszaigazolta Magyarország középszerű versenyképességi mutatóit. Ennek orvoslására alakult meg nemrég a Nemzeti Versenyképességi Tanács, tagjai között például Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel és Dale A. Martinnal. Ettől bizonyára nem függetlenül tegnap több versenyképesség-javító intézkedést terjesztett a kormány a T. Ház elé. Ebben többek között olajoznák a közművezetékek bekötését és ingyenessé tennének egyes állami térképészeti adatokat.

Szerző

Tőzsde - A Richter teljesített a legjobban

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 210,79 pontos, 0,65 százalékos emelkedéssel, 32 409,94 ponton zárt szerdán.

A részvénypiac forgalma 7,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Magyar Telekom kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Debreczeni Csaba, az MKB Bank tőkepiaci elemzője az M1 aktuális csatornán elmondta: dél körül még vegyes képet mutattak a magyar és a nemzetközi indexek, végül szinte mindenki "zöldben" tudott zárni. A BÉT-en a legnagyobb mértékben a Richter emelkedett. Az elemző szerint nem okozott nagyobb kilengést az OTP árfolyamában, hogy Csányi Sándor elnök-vezérigazgató szerint is drága az OTP, a bankvezér a szerdai közgyűlésen beszélt erről. Hozzátette, az OTP a nyereségesség szempontjából az elmúlt években elég jó pályát írt le, amit a befektetők valamilyen szinten már beáraztak, olyan emelkedésre már nem kell számítani, mint amilyet 2016-ban bemutatott a bankpapír.

A Mol 40 forinttal, 0,19 százalékkal, 20 905 forintra erősödött, 2,6 milliárd forintos forgalomban.
Az OTP-részvények ára 4 forinttal, 0,05 százalékkal, 8104 forintra nőtt, forgalmuk 1,9 milliárd forintot tett ki.
A Magyar Telekom árfolyama 1 forinttal, 0,20 százalékkal, 489 forintra csökkent, forgalma 924,6 millió forint volt.
A Richter-papírok árfolyama 162 forinttal, 2,46 százalékkal, 6750 forintra emelkedett, forgalmuk 2,1 milliárd forintot ért el.

A BUMIX 2035,54 ponton zárt szerdán, ez 4,02 pontos, 0,20 százalékos emelkedés a keddi záráshoz viszonyítva.

A BÉT áruszekciójában nem változtak az árak. A malmi búza így továbbra is tonnánként 46 300 forintba, a takarmánykukorica pedig tonnánként 43 000 forintba kerül májusra. A napraforgó májusi ára tonnánként változatlanul 102 000 forint, míg a repce augusztusi ára tonnánként 105 000 forint maradt.

Szerző