UNICEF;gyermekszegénység;

2017-04-13 15:27:00

Szégyen - Az UNICEF lesújtó kutatása a hazai gyermekszegénységről

Több millió fővel nőtt a gyermekszegénység az EU és OECD tagállamainak többségében a gazdasági válság következtében - derül ki az Oxford University Press és  az UNICEF kiadásában megjelenő friss tanulmányból, ami 41 országban vizsgálta a gyermekszegénységet 2007 és 2014 között. A gyermekszegénység az európai országok kétharmadában növekedett ebben az időszakban. Magyarország nemzetközi összehasonlításban is sokat költ családtámogatásra, azonban válság idején a gyermekszegénység mértéke erősebben nőtt hazánkban, mint a népesség egészéé vagy az Európai Unió tagállaminak gyermekeié.

A tanulmánykötetből kiderül, hogy a gyermekszegénység az európai országok kétharmadában növekedett ebben az időszakban. A vizsgált országok többségében csökkentek a családi és gyermekeknek szóló támogatások is, az európai országok többségében reálértéken csökkentek az egy főre jutó családtámogatások, míg a nyugdíjaké nőttek. A válság következtében csökkentett egészségügyi, oktatási és más jóléti kiadások is negatívan érintették a gyermekes családokat.A válság és a megszorító intézkedések is rávilágítottak az egyes országokon belüli erős területi egyenlőtlenségekre.

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

Ezt az UNICEF adatai is alátámasztják: az EU és az OECD tagállamainak többségében 2008 és 2012 között 2,6 millió fővel nőtt a gyermekszegénység. Az EU-ban 2013-ra közel 1 millióval növekedett azoknak a 15 és 24 év közötti fiataloknak a száma, akik nem tanultak és nem dolgoztak.

A gyermekszegénység magyarországi helyzetével foglalkozó tanulmányt Gábos András és Tóth István György, a TÁRKI kutatói készítették. A kutatásból kiderül, hogy Magyarországon a gyermekszegénység kockázata a 2000-es évek második felében kezdett fokozatosan emelkedni, és a válság időszakában ez a helyzet rosszabbodott. A gyermekszegénység mértéke ekkor jobban nőtt, mint a társadalom egészében mért szegénységé vagy az uniós országokban mért gyermekszegénységé. A szegénység által veszélyeztetett gyermekek aránya 5,8 százalékponttal nőtt 2007 és 2014 között, és bár a szegénység által veszélyeztetettek aránya a társadalom egészében nőtt, a gyermekek esetében ez a kockázat kétszer olyan magas volt. 2014-re a gyermekszegénység aránya közel 4 százalékponttal volt magasabb, mint az uniós országok átlaga. 

A legveszélyeztetettebb helyzetben az alacsony iskolai végzettségű szülők, alacsony vagy nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásaiban élő, egyszülős vagy több gyermekes családokban nevelkedő gyermekek voltak és vannak.

A gyermekeket érintő állami támogatások GDP-hez viszonyított aránya hagyományosan magasak Magyarországon: az Eurostatadatai szerint a családokkal vagy a gyermekekkel kapcsolatos kiadások 2009-ben a GDP 3 százalékát tették ki, ami meghaladja az Unió 27 tagországának átlagát (a GDP 2,3 százaléka átlagosan). Ez még 2012-ben is meghaladta az uniós átlagos (a GDP 2,7 százaléka szemben a 2,2 százalékos uniós átlaggal). Ezt csak Dánia, Finnország, Svédország, Ausztria, Németország és Luxemburg lépték túl.

Thinkstock illusztráció

Thinkstock illusztráció

„A kutatásból kiderül, annak ellenére, hogy Magyarország nemzetközi összehasonlításban is relatíve „nagyvonalúan költ” a sokféle eszközt felvonultató családtámogatásokra, és a pénzbeli támogatások szegénység csökkentő hatása is jelentős, mégis az 1990-es évek óta a gyermekszegénység kockázata magasabb, mint az Európai Unió tagállamainak átlaga” – mondta Tausz Katalin, az UNICEF Magyarország gyermekjogi igazgatója. A szakember kiemelte, hogy válság idején ez a helyzet rosszabbodott: a gyermekszegénység mértéke erősebben nőtt, mint a népesség egészéé vagy az Európai Unió tagállaminak gyermekeié.

Tausz Katalin szerint a gyermekes családok jövedelmi biztonságát az értékálló szociális transzferek mellett a szülők munkaerő-piaci integrációját és megfelelő bérezését elősegítő intézkedésekkel kell megalapozni. A szűken vett jövedelmi szegénység mellett figyelmet kell fordítani a legrosszabb helyzetben lévő gyermekek oktatására és egészségügyi szolgáltatásaira, valamint lakhatási viszonyaira is. Fontos, hogy a fiatalok olyan készségekhez jussanak, amik lehetővé teszik számukra a munkaerőpiacra lépést és az önálló élet megkezdését - írta az UNICEF közleményében.