Előfizetés

Gulyás-ügy - Szivatásból senkit sem lehet 72 órára benntartani

A Sándor-palotánál festékes dobozt hajigáló civil aktivisták őrizetbe vétele a strasbourgi joggyakorlat szerint igencsak aggályos, mert az emberi jogi bíróság az intézkedést önkényesnek minősítheti, hiszen a tüntető személyi szabadságát nyilvánvalóan szükségtelenül korlátozták – elemzi a történteket dr. Magyar György és dr. Magyar Gábor blogja, a Magyarügyvéd.

Mellesleg az őrizet elrendelésének feltétele, hogy valószínűsítsék: az elkövetőt később előzetes letartóztatásba helyezik. Csakhogy az ügyészség maga ismerte el, hogy ezt nem is akarták indítványozni.

Gulyás Mártonék őrizetbe vétele amúgy formálisan nem kifogásolható, hiszen vele szemben kétségkívül fennáll a „szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja". A Büntetőeljárási törvényben van azonban egy további kitétel: az őrizetbe vétel feltétele, hogy „a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető".

Az előzetes pedig csak akkor rendelhető el, ha a terhelt megszökött, elrejtőzött, vagy fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye. Az érintettet ugyancsak be lehet csukni, amennyiben „megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást". Van még további lehetőség: „amennyiben megalapozottan feltehető, hogy (a tettes) szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el".

Egy civil aktivista viszont nemigen fog megszökni, de a bizonyítás eszközöket sem tudja megsemmisíteni, mert a rendőrségnek szinte bizonyosan vannak felvételei, s esetnek jó sok tanúja is lehetett. Marad a bűnismétlés kockázata, tehát ha Gulyás szabadlábon marad, továbbra is festékesdobozokat fog hajigálni. Ráadásul nem ez az első hasonló cselekménye.

A festékdobálós ügyben az ügyészség a közleményében jelezte is: „ügy egyik gyanúsítottja a megalapozott gyanú tárgyát képező bűncselekményt próbára bocsátás próbaideje alatt, illetve más folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el". Ennek ellenére, az előzetes letartóztatás, mint a legsúlyosabb szabadságkorlátozó kényszerintézkedés alkalmazását semmi sem indokolná. Ez az ügyészség is tudja. Közleményében jelezte is, hogy az elkövetők előzetes letartóztatására nem tesz indítványt. Ha valóban így döntöttek, minek kellett napokig fogva tartani Gulyást?

72 órára bármelyik gyanúsítottat őrizetbe lehet venni? Nem. Hiába gyanúsítanak valakit szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésével, és hiába lehetne elvileg helye előzetes letartóztatásnak, a nyomozó hatóság nem önkényeskedhet, és szívatásból nem tarthat bent senkit.

Gulyás ügyében úgy tűnik, hogy a 72 órás őrizet nem büntetőeljárási érdeket szolgált, a hatóság csupán meg akarta szivatni az izgága aktivistát, egyúttal példát akart statuálni a hozzá hasonlóan gondolkodók megfélemlítése érdekében. Ez aligha tekinthető jóhiszemű joggyakorlásnak. A visszaéléshez hozzájárult az a körülmény, hogy az ügyben az ügyészség nyomozott, és így az őrizetbevétel indokoltságát külső szerv nem ellenőrizte. Ez az ügyészségi nyomozás rendszerszintű hibája, amit érdemes lenne mihamarabb orvosolni – írja az ügyvédek blogja.

Marine Le Pen tesz a francia ügyészségre

A francia hatóságok Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke és államfőjelöltje mentelmi jogának felfüggesztését kérték az Európai Parlamenttől a párt fiktív EP-asszisztensi állásai miatt indított vizsgálat keretében - erősítették meg pénteken rendőrségi források a France Inter francia közszolgálati rádió értesülését.

A kilenc nap múlva esedékes francia elnökválasztás első fordulójában favoritnak számító Marine Le Pen március 10-én a mentelmi jogára hivatkozva nem jelent meg az ügyészségen, amely feltételezhetően vádemelésre idézte be. A pártelnök akkor azt közölte, az elnökválasztást hat hét héttel követő nemzetgyűlési választások végéig nem hajlandó az igazságszolgáltatás előtt megjelenni és vallomást tenni. 

A pénzügyi visszaélések vizsgáló párizsi ügyészség ezt követően fordult az Európai Parlamenthez, és kérte Marine Le Pen és egy képviselőtársa, Marie-Christine Boutonnet mentelmi jogának felfüggesztését egy-egy március 29-i és 30-i keltezésű levélben. Az illetékes vizsgálóbíró az eljárásnak megfelelően a levelet a párizsi ügyészségnek küldte el, amely továbbítja a főügyésznek, majd az igazságügyi minisztériumnak, amely eljuttatja a levelet az Európai Parlamentbe, így az eljárás feltehetően hónapokat vesz igénybe, így nincs sok esély arra, hogy az európai képviselők még az elnökválasztás előtt döntsenek a kérdésről.

"Ez természetes, ez egy teljesen klasszikus eljárás, nem vagyok meglepve" - mondta pénteken Marine Le Pen a France Info francia hírrádiónak adott interjúban. Hozzátette, hogy továbbra sem bánja, hogy nem jelent meg márciusban az ügyészségi idézésen.

Az ügyben a párizsi ügyészség indított előzetes eljárást, majd az ügyet decemberben átadta független vizsgálóbíróknak, akik arra keresik a választ, hogy a Nemzeti Front fizetett-e alkalmazottakat Franciaországban uniós pénzekből, európai parlamenti asszisztensek szerződése alapján. Le Pen kabinetfőnöke, Catherine Griset ellen február 22-én emeltek vádat. Azzal gyanúsítják, hogy 2010 és 2016 között az EP-ben vett fel asszisztensi fizetést, holott ezalatt valójában Franciaországban töltött be tisztséget a pártjában. A párt egyik másik alkalmazottja, a párizsi pártszékházban grafikusként foglalkoztatott Charles Hourcade ellen is eljárás indult amiért uniós asszisztensi fizetést vett fel.

Marine Le Pen korábban több ízben is hangoztatta, hogy nem jelenik meg az idézésen a fiktív európai uniós szerződések ügyében. Európai parlamenti képviselőként élvezett mentelmi joga révén nem kényszeríthető vallomástételre, sem más kényszerítő intézkedésre. A vizsgálóbíráknak előzőleg kérniük kell a mentelmi jogának felfüggesztését.

Ez lesz a harmadik alkalom, hogy Marine Le Pen mentelmi jogának felfüggesztéséről szavaznak az európai parlamenti képviselők. Március 2-án szintén a francia hatóságok kérésére az EP azért függesztette fel Le Pen mentelmi jogát, mert az Iszlám Állam nevű terrorszervezet kivégzéseiről készült fotókat tett közzé a Twitteren, és ezért, "erőszakos tartalmú fotók közzététele" miatt 2015 végén vizsgálatot indítottak ellene, 2013-ban pedig szintén egy Párizsban indult eljárás miatt szavazott az EP Le Pen mentelmi jogának felfüggesztéséről, amiért a muzulmánok utcai imádkozását Franciaország második világháborús német megszállásához hasonlította.

Merkel megint megelőzte Schulzot

Publikálás dátuma
2017.04.14. 15:55
FOTÓ: Michele Tantussi/Getty Images
Újabb felmérés jelzi Németországban, hogy Angela Merkel kancellár ismét népszerűbb, mint szociáldemokrata párti (SPD) kihívója, Martin Schulz.

Az ARD országos közszolgálati televízió Deutschlandtrend című kutatássorozatának új mérése szerint amennyiben közvetlenül lehetne kancellárt választani, a németek 46 százaléka a 2005 óta hivatalban lévő kancellárra szavazna, 40 százalék pedig a szociáldemokrata jelöltre. Márciusban még fordított volt a helyzet, Martin Schulz 45 százalékon, Angela Merkel 36 százalékon állt.

Martin Schulz - az Európai Parlament korábbi elnöke - január végén lépett színre az őszi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra készülő német belpolitikában. Megjelenése révén az SPD alig néhány hét alatt csaknem teljesen ledolgozta 15 százalékpont körüli lemaradását a CDU/CSU-hoz képest, országos választói támogatottsága a 20-23 százalékos szintről 30 százalék fölé emelkedett, miközben a kisebb pártok visszaestek, a CDU/CSU népszerűségének növekedése pedig megállt. 

Azonban az úgynevezett Schulz-hatás gyengülni látszik, ezt jelzi a kancellár közvetlen választásáról szóló kérdésre adott válaszok megoszlása mellett az is, hogy az SPD-s kormányfőjelölt - akit márciusban a párt elnökének is megválasztottak - tevékenységével elégedettek aránya a márciusi 52 százalékról 48 százalékra csökkent, így a legnépszerűbb politikusok rangsorában a negyedik helyről a hatodikra csúszott.

Angela Merkel továbbra is a második helyet foglalja el, tevékenységével a németek 62 százaléka elégedett, ami 2 százalékpontos emelkedés márciushoz képest. A rangsor élén változatlanul Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, a Merkel vezette jobbközép CDU egyik legtekintélyesebb politikusa áll 68 százalékos népszerűségi mutatóval. Ugyanakkor Martin Schulz megjelenése révén az SPD országos választói támogatottsága a 30 százalékos szint felett stabilizálódott, ami igen jelentős teljesítmény, tekintve, hogy a szociáldemokraták legutóbb a 2010-es évek elején álltak 30 százalék felett.

A Deutschlandtrend adatai szerint ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás,  Angela Merkel pártja és a bajor testvérpárt, a CSU szövetsége a szavazatok 34 százalékára számíthatna, ami 2 százalékpontos növekedés, míg az SPD változatlanul 31 százalékon áll. Így a szeptember 24-re kiírt Bundestag-választás előtt nagyjából 5 hónappal mindössze 3 százalékpont a különbség Németország két legnagyobb politikai erejének támogatottsága között.

A többi pártot tekintve márciushoz képest nincs jelentősebb változás. A Bundestag ellenzéki oldalán a Zöldek 8 százalékon stagnálnak, az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 1 százalékponttal 7 százalékra gyengült. A CDU/CSU-tól jobbra álló, Bundestagon kívüli Alternatíva Németországnak (AfD) változatlanul 11 százalékon áll, és bejutna a Bundestagba a legutóbbi választásokon a parlamentből kiesett, liberális FDP is, amely továbbra is 6 százalékon áll.

Mindennek alapján a jobbközép vezetésű nagykoalíció - CDU/CSU és az SPD összefogásának - folytatása tűnik a leginkább valószínűnek. A Deutschlandtrend adatai szerint a lakosság többségének ez nem is lenne ellenére: 51 százalék szerint a CDU/CSU-SPD összetételű koalíció folytatása jó, vagy nagyon jó lenne Németországnak. Csaknem ugyanennyien, a választók 47 százaléka úgy véli, hogy egy szociáldemokrata vezetésű nagykoalíció - egy SPD-CDU/CSU összetételű kormány - is jót, vagy nagyon jót tenne Németországnak.

Az ARD csütörtök késő esti híradójában ismertetett felmérés a többi között azt is kimutatta, hogy a németeket nem rázta meg különösebben a Borussia Dortmund labdarúgó csapatot szállító autóbusz ellen kedden elkövetett robbantásos merénylet, amelyben megsebesült egy játékos és egy rendőr. A megkérdezettek 82 százaléka azt mondta, hogy biztonságban érzi magát, és csupán 17 százalék számolt be arról, hogy nem érzi magát biztonságban a hazájában. Ugyancsak többségi - a németek 56 százaléka által osztott - vélemény az, hogy Németország megfelelően védett a terrortámadások ellen, míg 42 százalék nem tartja megfelelőnek a védelmet.

A felmérést az infratest dimap kutatóintézet végezte április 10. és 12. között 1502 ember megkérdezésével. Az adatok a szavazókorú népességre nézve reprezentatívak.