Izgalmas újdonság állatbarátoknak!

Publikálás dátuma
2017.04.17. 17:20
Illusztrációk/Thinkstock
További állatfajok meghatározását segítő okostelefonos alkalmazások kifejlesztését tervezi a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület - informált az MME szóvivője.

Az egyesület és a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesület eddig két ingyenes - madárfelismerő, valamint kétéltű- és hüllőhatározó - alkalmazást készített, Orbán Zoltán elmondása szerint a következőkben pedig sor kerülhet az emlősöket és a halakat felismerő applikációk kidolgozására is.

Emellett várhatóan heteken belül elkészül a madárfelismerő alkalmazás bővített változata, így a Magyarországon előforduló összes, 413 madárfaj azonosítására lesz lehetőség - tette hozzá. A szóvivő ugyanakkor jelezte, hogy növényekre és rovarokra vonatkozó applikációt valószínűleg nem készítenek.

Szerző

Ne gyötörj nyulat!

Publikálás dátuma
2017.04.15. 10:48

A jeges borzalom tört rám, amikor megláttam a szomszéd kisfiú kezében a nyulat, a gyerek a család kutyájával is rendre meglehetős agressztivitással "játszik" a kertben, de annak a jószágnak legalább jókora fogai vannak, ha megelégeli a törődést. A kis nyúl azonban védtelen, akkor is, ha egy gyerek nem agresszívan, hanem puszta szeretetből nyúzza agyon szerencsétlent. Húsvét közeledtével évről évre egyre kétségbeesettebb kiáltványokat tesznek közzé az állatvédő szervezetek, hogy NE TESSÉK ÉLŐ NYULAT VENNI A GYEREKNEK! nem játék az, nem plüsscukiság, hanem szenvedni képes élőlény. Nem tudom, hogy országos léptékekben mekkora ennek a foganatja, minden esetre amúgy értelmiségi szomszédaimra ezek szerint nem sokat hatott. 

Ráadásul - ahogy az MTI írja - egyre kevesebb helyen veszik át a húsvét után kitett állatokat. Schneider Kinga, a Noé Állatotthon szóvivője elmondta, évek óta sem az állatkertek, sem az állatmenhelyek nem fogadják húsvét után a megunt állatokat, ennek az is az oka, hogy ünnep után tömegével adnák le az akár néhány nap után megunt kedvenceket. (így fogalmaznak, én pedig a két szó alkotta fogalom abszurditásán merengek...kedvenc és megunás? ) 

Az állatvédő megjegyezte, hogy ebben az időszakban az internetes gazdakeresés sem működik úgy, mint esetleg az év többi időszakában, a világháló is tele van húsvétra vett, gazdára váró kisállatokkal.

Húsvétkor, a nagy vásárlási forgatagban sokan felelőtlenül élő állatokat vásárolnak gyermekeik számára ajándékba. Sajnos már 150 forinttól vásárolható élő kiscsibe, pár ezerért pedig dísznyúl, melyet sokan arra használnak, hogy elkápráztassák gyermekeiket. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetőjének tapasztalata az, hogy az ünnepek után legtöbbször unott teher marad. Az állati jövevényektől sokan durva módon próbálnak meg megszabadulni - az Ebangyal nem kertel, gonoszak, felelőtlenek sőt, kegyetlenek tudunk lenni nem csak embertársainkkal, de az állatokkal is. 

Az Orpheus Állatvédő Egyesület munkatársai az elmúlt évek folyamán az állatoktól megszabadulás kapcsán durva / extrém esetekkel is találkoztak. Amellett, hogy a megunt kisállatokat dobozba zárva, az út szélére dobják ki, a díszhalaktól toalettbe lehúzással, madaraktól kalitkából kieresztéssel próbálnak megszabadulni. Egy etetéshez szokott háziállat ember nélkül életképtelen, ha utcára dobják, azzal a sorsa végérvényesen megpecsételődik. Ezen felül a megunt házi kedvencet kidobni Magyarországon bűncselekmény, a 2004. évi X. törvény kimondja, hogy ezért letöltendő börtön is kapható - figyelmeztetnek, bár jó lenne, ha az emberség, és nem a büntetéstől való félelem motiválna.

Szerző

Ritkaság! Takinborjú született a Nyíregyházi Állatparkban

Publikálás dátuma
2017.04.14. 12:58
A kép illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
A világ állatkertjeiben is ritkaságnak számító mishmi takin (Budorcas taxicolor taxicolor) született a Nyíregyházi Állatparkban.

Az általában barnás-sárgásbarnás színű, patás takinok rendszertanilag a kecskefélékhez állnak közelebb, megjelenésük inkább egy kis termetű szarvasmarháéra emlékeztet. Állatkertekben igazi ritkaságnak számítanak, a négy alfajnak összesen négyszáz egyede él állatparkokban. Nyíregyházán a most született utóddal együtt négy mishmi takin él - közölte Révészné Petró Zsuzsa, a park szóvivője pénteken.

A kis takin 220 nap vemhesség után jött a világra, pár órával a születése után már lábra is állt. A jelenleg háromhetes bikát anyja naponta többször szoptatja. A borjú születése igazi szakmai szenzáció, hiszen Magyarországon eddig még nem született ilyen faj - jegyezte meg.

A park takin bikája 2009-ben érkezett Németországból az Európai Törzskönyvi Program keretében, a két nőstény pedig 2014-ig egy franciaországi állatkertben élt.

A takinok négy alfaja - arany, mishmi, szecsuáni és bhutáni - a Himalája keleti vidékén, India, Mianmar, Kína és Bhután területén él változatos élőhelyeken. A nyíregyházi parkban látható mishmi takin az indiai Arunachal Pradesh államban, Mianmar északi részén, illetve Tibet délkeleti részén és Kína Jünnan tartományának északnyugati területin őshonos, becsült állományuk mindössze 3500 állat.

Az ivarérett állatokat nagy fej jellemzi, különösen meghatározó fejükön a kissé ívelt orrhát. Mindkét ivar visel szarvat, de a bikák erőteljesebb testfelépítésűek, testtömegük akár a 350 kilogrammot is elérheti. A természetben a hegyvidéki élőhelyeket kedvelik, az erdős völgyek aljától és a bambuszligetektől egészen a sziklás, havasi legelőkig, elsősorban 1000 méter tengerszint feletti magasságtól akár a 3300 méteres magasságig.

Táplálékuk különféle növényekből áll. A fás szárú növények magasabban lévő hajtásait két lábra ágaskodva érik el. A hideg ellen vastag bundájuk védi őket, különleges orruk pedig előmelegíti a belélegzendő levegőt.

A természetben csordákban élnek, melyek zömmel nőstényekből és ivaréretlen hímekből állnak, a felnőtt bikák többnyire magányos életmódot folytatnak. Mindig ugyanazon az útvonalon járnak a pihenő-, ivó- és táplálkozóhelyek között, így idővel ösvényeket taposnak ki maguknak.

Természetes élőhelyeiken állományuk folyamatosan csökken az orvvadászat és az erdőirtások miatt, ezért a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) sebezhetőként tartja számon, az Európai Állatkertek Szövetsége (EAZA) pedig törzskönyvi program keretében szaporítja a ritka állatokat.

Szerző