Ajka;földosztás;közösségi kertészkedés;Földkelte;

2017-04-18 07:11:00

Földosztás Ajkán

Modern földosztásnak nevezte Schwartz Béla ajkai polgármester, hogy a bódéi városrészben, az egykori bolgárkertészek hagyományát őrizve egy önkormányzati területet parcelláztak, melyen bárki gyümölcsöt, zöldséget termelhet.

– Két hónapja ezen az öt hektáron még semmi sem volt, azóta szántottunk, trágyáztunk, most pedig, a „földosztás” után sokan már levendulát, gyümölcsfát ültettek, zöldségmagvakat vetettek – mondta a polgármester. – A két háború között messzeföldön ismertek voltak a bódéi bolgárkertészek, terményeiket maguk hordták a régió településeire. Az új bolgárkertben bárki ingyenesen parcellához juthat. A termény az övé, hiszen megdolgozik érte. Ez egyfajta szociális juttatás is az önkormányzat részéről (helyi civil egyesületek is élénken érdeklődnek, de parcellát kapnak középsúlyos sérülteket és halmozottan hátrányos helyzetű embereket felkaroló programok résztvevői is), és közösségformálás is egyben. Az öt hektáros önkormányzati terület csaknem felén lesznek kiskertek, a másik felén sportpályákat, játszótereket alakítanak ki.

Az első hazai közösségi kertet létrehozó csoport, a FöldKelte 2009-ben a Reclaim The Fields! („Vissza a földekre!”) mozgalom első nemzetközi táborát követően alakult meg. A mozgalom ötlete 2008-ban született a malmői Európai Társadalmi Fórumon. Olyan emberek vesznek részt benne, akik valós lehetőségként tekintenek a közösségi gazdálkodásra, mind városi, mind pedig vidéki formájában. Céljuk, hogy segítsék földhöz jutni azokat, akik nem kívánják támogatni a globalizált élelmiszer-termelési rendszert, és saját kezükbe vennék az irányítást ételük és környezetük fölött.

A közösségi kertek olyan használaton kívüli városi területek, melyeket magánemberek önkéntes közössége vesz művelésbe. A tulajdonos beleegyezésével kertet varázsolnak az elhagyott telekre és zöldséget, virágot, fűszernövényeket, gyümölcsöt termesztenek rajta; sőt, akad ahol baromfit vagy méheket is tartanak. A közösségi kertekben a terményeket a tagok többnyire nem eladásra, hanem saját fogyasztásra állítják elő; a kertészkedés mellett pedig nagy hangsúlyt fektetnek a közösségépítésre, a városi környezet javítására.