Részletek az interjúból:
- A költségvetés tervezetét április 26-án nyújtják be a parlamentnek. Kik a nyertesei és a vesztesei?
- A vállalkozók és a közösségek szempontjából számos előnnyel jár, hogy nem az év végén kerül sor a vitára és a büdzsé elfogadására, hanem tavasszal. Három olyan pont van, amelyben erősíteni szeretnénk: a foglalkoztatás, a családok támogatása és a védelmi kiadások. Fontos makrocéljaink vannak. 2010-ben több mint 80 százalék felett vettük át az államadósságot, hét év alatt 10 százalékponttal tudtuk csökkenteni megszorítások nélkül. Jövőre 72 százalékos GDP-arányos szintet tervezünk.
- Lesz választási költségvetés?
- Nem.
- De van, aki azt mondja.
- Téved. Az Orbán-kormány, ahogyan 1998–2002 között, 2010 után is szigorú, fegyelmezett költségvetési politikát folytat. Mi soha nem szórjuk az adófizetők pénzét. Egy bizonytalan és kockázatos globális környezetben nagyon fontosnak tartjuk, hogy az ország biztos lábakon álljon.
- Kik lesznek a vesztesek?
- Nem lesznek vesztesek. Minden tárca legalább annyi pénzt vagy többet kap, mint idén. 2010–2014 között csak az uniós pénzekből tudtunk fejleszteni, 2018–19-ben viszont az állam már saját forrásból tud jelentős infrastruktúra- és városfejlesztéseket megvalósítani. A költségvetésben 80 százalék megy működésre, és 20 százalék fejlesztésre.
Az optimista kezdés után szóba hozta a riporter az elvándorlást, illetve a külföldi munkavállalást is.
- Sokan mégis külföldön keresik a boldogulást.
- Nem a magyar kormány miatt hagyják el az országot, mert nem mi küldjük, hanem kint várják őket. Jó néhány nyugat-európai ország a kelet-közép-európai tagállamokból származó, alacsony bérért is munkába álló, keresztény, fehér fiatalokat keresi, azokat, akik szeretnek és tudnak is dolgozni. Akik külföldön dolgoznak, óriási áldozatokat hoznak. Kint drágább a megélhetés, ezért csak akkor tudnak megtakarítani, ha önmagukat kizsákmányolják. Rosszabb körülmények között élnek, csökkentik a kikapcsolódásra, szórakozásra fordított pénzt, időt, ráadásul mindezt a családjuktól, barátaiktól távol, ismeretlen környezetben teszik. Lehet, hogy idehaza nem lehet annyit keresni, mint Nyugaton, de ha tovább tudjuk javítani az életkörülményeket, már nem éri meg vendégmunkássá válni. Magyarországon kevesebb ugyan a fizetés, de mégis jobb az élet, mint ha Nyugaton lennél rabszolga.
S végül egy részlet az interjúból arról, milyennek is látja a miniszter a magyar embereket.
- Korrupciós vádak érik a kabinetet, főleg az EU-pénzek, a közbeszerzések kapcsán. Mit mond erre?
- Politikai okok miatt tartanak minket Brüsszelben fekete báránynak. Annyi vizsgálatot és ellenőrzést kapunk, mint több tagállam együttvéve. Emlékeztetem önöket, hogy a nyilas és kommunista házmesterek országa vagyunk, ezért nem csoda, hogy minden vizsgálat magyar feljelentésre indult. Tény, hogy az általunk benyújtott elszámolások csupán három-öt százalékát kifogásolják meg az uniós fővárosban. Korábban, a szocialista kormányok alatt ez az arány lényegesen nagyobb volt, most mégis ők kampányolnak a korrupcióval.
A teljes interjút itt olvashatja.
