Előfizetés

Kuncze Gábor: most is az ország sorsa a tét

Sombor Judit írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2017.04.19. 07:04
Kuncze Gábor szerint nem kérdés: Európához kell tartoznunk FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A világban sokáig mi voltunk a példa arra, hogyan kell demokráciát építeni vér nélkül. Most avítt eszmék ülnek tort fölöttünk, szétlopják az országot, tombol az össznépi hazudozás, az emberek hülyítése - fogalmaz Kuncze Gábor. Az egykori SZDSZ volt elnöke borúsnak látja a közeli jövőt, szerinte ahogyan a rendszerváltáskor, most is az ország sorsa a tét, csak most nem rendszert kell váltani, hanem azokat, akik elrontották ezt a rendszert.

- Kövér László, Gyurcsány Ferenc és ön is Pápán született. A politikában számít, ha valaki valakinek a földije?

- Négyéves voltam, amikor elköltöztünk Pápáról, akkor még Kövér és Gyurcsány nem élt. De a kérdésére válaszolva: nem volna szabad, hogy a földiség, a kollégiumi szobatársság, a footsall-csapattagság számítson. Ugyanakkor látható, hogy a mai politikában ezek előnyt élveznek; stadionok, pozíciók születnek ennek nyomán, és a legkevésbé sem érdekli a honatyákat, hogy a közpénzből való adakozásnak más látja kárát.

- A mai garnitúra jó része a pólyában kezdte tanulni a politikát. Ön nem készült politikusnak, 1990-ben még egy hazai nagyvállalat gazdasági vezetője volt.

- A korábbi rendszerben nem érdekelt a politika. A rendszerváltáskor azonban úgy éreztem, hogy akinek ehhez köze van, az már nem élt hiába. Az előzményekhez tartozik, hogy 1989-ben a lakóhelyemen, Tökölön megalakítottuk a Falufórum nevű szervezetet, ahol olyanok jöttek össze, akik addig nem vettek részt a község életében, de kiderült róluk, hogy vannak elképzeléseik a világról, az országról, a jövőről. A Falufórumban ott voltak a helyi SZDSZ-esek is, ők kértek fel, hogy, akkor még pártonkívüliként, induljak a szigetszentmiklósi körzet országgyűlési képviselő-választásán. Igent mondtam, mert végiggondoltam, hogy most ki lehet szakadni a nihilből, amiben éltünk, és létrehozhatunk egy demokratikus, sikeres országot.

- A demokratikus ellenzéknek és a belőlük kinövő SZDSZ-nek voltak érdemei a rendszerváltásban. Miért porlott szét ez a párt nyomtalanul?

- Valószínűleg követtünk el hibákat is, de nem ez pecsételte meg a sorsunkat. Az SZDSZ elsősorban emberi jogi érzékenysége és a jogállam melletti elköteleződése okán olyan ügyeket vállalt fel, amelyeket a társadalom jelentős része elutasított. Például markánsan kiálltunk a hátrányos helyzetűek mellett, a cigányok kilakoltatása ellen, szót emeltünk a másságot sújtó diszkrimináció miatt, és ez sokak tetszését nem nyerte el.

- Az évek múlásával fogyatkoztak a szavazóik, de a parlamentbe mindig bejutottak. Az ön széke tehát biztonságban volt, mégsem várta meg a végjátékot, 2006-ban lemondott az elnökségről.

- Sokan számon kérték rajtam, hogy miért nem 15-20 százalékos a támogatottságunk. Bezzeg, ha ők lennének az elnökök… Gondoltam, esélyt adok az utánam jövőknek. És az lett a vége, ami.

- A Horn-kormány belügyminisztere volt, de a következő két koalíciós kormányban már nem vállalt szerepet. Megfutamodott?

- Szó sincs róla. A Horn korszakban levontam azt a tanulságot, hogy nem jó, ha az egyik koalíciós párt vezetője a másik koalíciós párt vezérének a beosztottja. A kormányon belül nagyon kemény vitákat folytattunk, de hiába képviselt a két párt ellentétes álláspontot, a kormány mint testület döntött, ezért ezt nem lehetett nyilvánosságra hozni. Úgy véltem, egészségesebb, ha a kisebbik koalíciós párt elnöke nem kormánytag, mert ha nincs függelmi viszonyban, szabadabban tudja képviselni a pártja véleményét, akár bírálat formájában.

- 2013. október 23-án ön is ott állt a műegyetemi rakpart színpadán. Ez volt az első, egyben az utolsó alkalom, amikor együtt lehetett látni szinte az egész ellenzéket. Aztán a választáson akkora pofont kaptak, hogy a fal adta a másikat.

- A választók igénye volt az összefogás, a pártok ennek próbáltak megfelelni. De valódi összefogás helyett csak rövid életű együttműködés jött létre, utána mindenki elkezdte sütögetni a saját pecsenyéjét. Az emberek érzékelték ezt, nem is mentek el szavazni, ezért győzhetett a Fidesz.

- Hérakleitosz szerint "nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba". Ennek alapján dönthetett úgy Botka László, hogy egyedül fogja megváltani a világot?

- Én az előző választáskor is azt mondtam, most is állítom: elnézve az ellenzéket, mindenki külön sírhelyért harcol a közös temetőben. Ne legyen igazam, de szerintem ebből az lesz, hogy megint nyer Orbán, és megint lehet majd egymást hibáztatni a vereségért.

- A dugába dőlt összefogásra ráment a médiakarrierje. Ekkor vált meg öntől a Klubrádió, ahol akkor már jó ideje műsort vezetett. Megérte?

- Akkor és ott hittünk az összefogásban, és ha én fölvállalok valamit, nem szoktam méricskélni. A rádió bizonyára úgy ítélte meg, hogy a politikai szerepvállalás nem fér össze a közszolgálatisággal. Amúgy nem érhette őket meglepetés, hiszen reklámozták a rendezvényt, azt is bemondták, hogy én ott fel fogok szólalni. Pár nappal az esemény után telefonon közölték velem, hogy a továbbiakban nem tartanak rám igényt. Szerettem műsort vezetni, de hát több is veszett Mohácsnál. Nem sokáig őrizgetem a veszteségeket magamban. Úgy gondolom, mindenen túl kell és túl lehet lépni - önvédelemből.

- Kicsit eltűnt, mostanában alig szólal meg. Nem aggasztja a jövő?

- De aggaszt, csak sokan érzik úgy, hogy nekem a jövő alakításában semmi helyem. Tudomásul veszem, hogy már nincsen rám szükség. Most mások csinálják a politikát, én meg kívülről nézem.

- Legutóbb pár hete hallottam önt Bolgár György műsorában. Dühös volt, pedig nem szokása.

- A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatot ért hamis vádak dühítettek fel, és mivel nyilvánosan vádoltak meg minket, nyilvánosan kellett válaszolni. Érdekes szervezet a Szolgálat. 1990-es megalakulásakor a Fidesz és az SZDSZ teljes vezérkara az alapítók közt szerepelt, s az elnökségben rajtam kívül most is jelen van például Kövér László, Demszky Gábor, Harrach Péter, a kuratóriumban Szájer József, és a védnökeink közt Áder János illetve Sólyom László. A szervezet sokféle segítséget nyújtó egészségügyi programjának szerves része a fóti lovasterápiás központ, amely a gyermekváros mellett, egy állami tulajdonú telken van. A fóti gyermekváros felszámolását egy internetes lap úgy vezette fel, hogy az ügy mögött "a kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló" gyermekmentő szolgálat áll, mert terjeszkedni akar, ezért megszerezné a Károlyi kastély parkját. Súlyos hazugság, már csak azért is, mert mi sem értünk egyet a gyermekváros megszüntetésével. Szabó Tímea (a Párbeszéd társelnöke - a szerk.) még rádobott egy lapáttal a hazug cikkre, amikor a Klubrádióban elmondta, hogy ez milyen felháborító, aljas dolog részünkről. Ha egy politikus megszólal valamilyen ügyben, előtte szíveskedjen tájékozódni. Talán avítt elvárás, de én már ilyen avíttan fogok meghalni. Egyébként azt kellene kideríteni egy igazán jó oknyomozó újságírónak, hogy kinek lett egyszeriben sürgős és fontos a gyermekváros felszámolása? Pillanatnyilag egy dolog látszik biztosnak: óriási üzlet lesz ez valakinek, hiszen a kastélyfelújítást preferálják, hatalmas összeget lehet kaszálni ezen a jogcímen.

- Állítólag luxus wellness-szállodát csinálnak a Károlyi kastélyból. Ha így van, meddig lesz maradásuk a szomszédban?

- Mi is ettől félünk. Úgy kaptuk meg a telket, hogy mezőgazdasági terület volt. Terepet rendeztünk, felépítettük a lovardát, fejlesztettünk, rengeteg pénzt öltünk bele. Mára módszertani központtá nőtte ki magát, ahol a gyerekek kezelésén kívül hazai és külföldi lovas terapeutákat képzünk. Úgyhogy amikor azt halljuk, hogy a wellness-szálló mellé lovardát terveznek, felmerül bennünk: nem biztos, hogy újat építenek, hiszen van lovarda a szomszédban.

- Ilyen furfangos szándékok által irányított politikai világban élünk?

- Sokaknál látom, magam is tapasztalom, hogy a politika benyomul a magánéletünkbe. Ha valaki lájkol valamit, aláír egy gyűjtőívet vagy megosztja egy közösségi oldalon a közintézményekben szerzett negatív tapasztalatait, esetleg vidéken beül egy baloldali programra, nem tudhatja milyen retorzió éri. A világban sokáig mi voltunk a példa arra, hogyan kell demokráciát építeni vér nélkül. Most avítt eszmék ülnek tort fölöttünk, szétlopják az országot, tombol az össznépi hazudozás, az emberek hülyítése. Európa elhűlve nézi, mik történnek, és miért hagyjuk.

- Antall József azt mondta: "teccettek volna forradalmat csinálni". Hallgatnunk kellene rá?

- Nem, ne folyjon vér. Előbb-utóbb rájönnek az emberek, hogy becsapták őket, hogy el kell menni szavazni és leváltani azokat, akik otrombán és lelketlenül elbántak velünk.

- Most, hogy már nem befolyásolhatja a történéseket, tud még fájni valami?

- A térdem rendszeresen. De ha arra gondolt, fáj-e, amit magam körül látok, belőlem nem fogja előhozni a világfájdalmat. Hiszek abban, amiben korábban is hittem. Bár most pokoli állapotok uralkodnak és vállalhatatlan utakra vitték az országot, ettől még úgy tartom, páratlan lehetőséget kaptunk a rendszerváltással, és továbbra is Európához kell tartoznunk. Igaz, olyan dolgokkal szembesülünk nap mint nap, amikre legrosszabb álmainkban sem gondoltunk, de ebből nem az következik, hogy szemétre kell dobni az elmúlt majd’ harminc évet. Elemezni kellene, mi volt jó, mit kellene továbbvinni és mit sürgősen elfelejteni. Egyszer talán annak is eljön az ideje, hogy a felek egy asztalhoz üljenek, és hátsó szándékok nélkül, vádaskodás, gyűlölködés nélkül mindent megtárgyaljanak.

- Amikor az ország sorsa volt a tét, mindenki odaült az ellenzéki kerekasztalhoz, annak ellenére, hogy nem voltak kebelbarátok. Mit tudtak ők, amit a maiak nem?

- Más volt a szituáció: egy puha diktatúrából demokráciát kellett faragni, miközben tartani lehetett attól, vajon mit fog ehhez szólni a Szovjetunió. Most is az ország sorsa a tét, csak most nem rendszert kell váltani. Azokat kell leváltani, megfosztani a hatalomtól, akik elrontották ezt a rendszert, hogy az országot visszavezethessük arra az útra, amelyen elérheti eredeti céljait.

Ügyes - Látszatreformok fednék a látszategyeztetést

Publikálás dátuma
2017.04.18. 23:30

Köznevelés-stratégiai Kerekasztal néven folytatja a kormány által létrehozott Köznevelési Kerekasztal, lényegi változás azonban sem a szervezet összetételében, sem működésében nem lesz - derült ki a lapunk birtokába jutott, az "egyes köznevelési szakmai testületekről" szóló előterjesztésből. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a kerekasztalt továbbra sem lehet majd legitim egyeztetési fórumnak nevezni. Szakmai vitákra amúgy sem kíváncsi az a kormány, amely épp Húsvét ünnepnapjait jelöli ki egy gyerekek tízezreit érintő döntés véleményezésére.

Hamarosan átalakítják a Köznevelési Kerekasztalt, amelyet sokan illegitimnek tartanak, mivel az egyeztetéseken a mértékadó szakmai szervezetek nem vesznek részt. A lapunk által megismert előterjesztésből az olvasható ki, hogy gyökeres változás, valódi, széleskörű egyeztetés ezután sem várható: a kabinet ezután kormányhatározatban szabályozná a kerekasztalt, amely a továbbiakban Köznevelés-stratégiai Kerekasztal néven működik tovább.

"Egy kormányhatározat semmire sem garancia, senkit nem kötelez semmire. A köznevelési törvényben kellene szabályozni az ilyen szervezetek működését, ahogy az korábban történt" - mondta lapunknak Szüdi János. A Pedagógusok Szakszervezetének oktatási szakértője emlékeztetett: a korábbi, 1993-as törvény előírta azt is, az oktatásért felelős miniszter köteles egyeztetni például a ma már nem létező Közoktatás-politikai Tanáccsal, s csak akkor állhat elő bármiféle előterjesztéssel, ha a testület azt jóváhagyta. "Ilyen most nincs, ma nem létezik legitim egyeztetési fórum, és úgy tűnik, nem is lesz. Ez az egész nem több puszta porhintésnél" - fogalmazott a szakértő.

A kormány már többször bizonyította, nincs szüksége szakmai véleményekre, egyeztetésekre. Legutóbb épp akkor, amikor egy gyerekek tízezreit érintő törvénymódosítási javaslatcsomag véleményezésének idejét Húsvét ünnepére - a 14-15-16-17-i napokra - jelölte ki, április 18-i határidővel. A tervek szerint egyes régiókban jogszerűvé tennék a képesítés nélküli tanárok foglalkoztatását (így "orvosolva" a pedagógushiányt), és lehetővé tennék, hogy ne csak gyógypedagógusok foglalkozhassanak enyhén, illetve középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulókkal. Megszüntetnék továbbá annak lehetőségét, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő diákokat fel lehessen menteni az érdemjegyekkel való osztályzás alól. A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerint mindezzel a kormány legalább százezer gyermek iskolai esélyeit veszélyezteti. "Az egész eljárás minősíthetetlen körülményei - a véleményezés időtartama és időpontja - pedig azt jelzi, továbbra sem érdekli őket senki más véleménye".

De még a látszat-egyeztetéseken is bebiztosítják, hogy az oktatási ámokfutásnak senki se szabhasson határt. Az "új" kerekasztalnak öt képviseleti oldala lesz, az első a kormányzati képviselet: ez az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve más, az oktatásban érintett minisztériumok (nemzetgazdasági, honvédelmi, földművelésügyi, belügy) egy-egy képviselőjéből áll majd. A szakmai képviselet nyolc főből áll, a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar három főt, az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) két főt, a Magyar Tudományos Akadémia és a Rektori Konferencia egy-egy főt, valamint a gyakorlóiskolák is egy főt delegálhatnak.

Az intézményfenntartói képviselet tizenegy főt jelent, az alábbiak szerint: a Klebelsberg Központ részéről két fő a tankerületek képviseletében, a szakképzési hivatal koordinálásával további két fő a szakképzési centrumok képviseletében. Három főt delegálhatnak az önkormányzatok (közülük egy a nemzetiségi önkormányzatok képviseletében), négy főt az egyházak, egyet pedig a magánfenntartók. A szakszervezetek három főt küldhetnek (ha találnak olyan szakszervezeteket, amelyek hajlandóak részt venni a színjátékban), a szülők, diákok képviselői pedig egy-egy fő rendes és egy-egy fő póttagot.

Ha átmegy a lex CEU, vége a jogállamnak
Ha lex CEU átmegy az Alkotmánybíróságon, akkor deklarálható lesz, hogy vége a jogállamnak: emblematikus ügyben bizonyulna működésképtelennek a fékek és ellensúlyok rendszere - mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában Hack Péter jogász, az ELTE tanszékvezetője. Hack szerint akkor van jogbiztonság, ha valaki jogszerűen elkezd egy tevékenységet, és azt szabályosan teszi, ne vehessék el tőle. Márpedig azt senki nem bizonyította, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) korábban törvényt sértett volna. Hozzátette: a jogállam azt is jelenti, hogy a jognak mindenki alá van rendelve, törvényeket sem lehet hozni jogtalanul.

Utóbbiak nem jártak jól az elmúlt években egyfajta fantomszervezetként működő Országos Köznevelési Tanácsban, amelyre ugyancsak átalakítások várnak. Első lépésként a tagok sorából kirakják a diákok, szülők képviselőit. Ezt a tanács "szakmaiságának erősítésével" indokolták, egy-egy taggal növekszik ugyanis a pedagógus szakmai szervezetek és a pedagógusképző felsőoktatási intézmények képviselete. Továbbá új tagot delegál a kormány tanárszervezete, a Nemzeti Pedagógus Kar, valamint a Magyar Művészeti Akadémia.

Az átalakítások másik célja az volt, hogy növeljék a szakmai és civil képviseletet, ám mindkét testület esetében jól látszik, a kormányzati oldal továbbra is jelentős túlsúlyban van. "Egy picit mintha enyhítettek volna az eddigi szigoron, de ezek csak látszatintézkedések" - vélekedett Trencsényi László. A Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke felidézte, az OKNT régebben éves jelentéseket adott ki, vétójoggal is rendelkezett, például a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatos kérdésekben. "Mára lényegében ez a szakmai nyilvánosság is megszűnt" - mondta.

Hiller István: a látszatra sem figyelnek

"Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés tervezet” cím salátatörvényt az Emmi április 13-án adta ki ötnapos „társadalmi egyeztetésre” a húsvéti ünnepek idejére. Hiller István, volt oktatási miniszter, az MSZP választmányi elnöke szerint a javaslat a XIX. századba viszi vissza a magyar közoktatást.

- Hogy lehet legitimnek tekinteni egy olyan törvényt, javaslatot, amely csak látszat-egyeztetéseken esik át?

- Egy működő demokráciában nincs valós törvényjavaslat egyeztetés nélkül. A Fidesz kormányzásának mostani, utolsó szakaszában erre már nem is törekednek. A lex CEU-t a beterjesztéshez képest egy hét alatt hajtották végre, a civiltörvénynél pedig már a látszatra sem figyeltek. Orbán Viktorék kormányzati modorában nincs meg az igény, hogy a saját véleményüktől eltérjenek.

- Valódi egyeztetés az oktatást szabályozó törvények módosításáról sem volt, pedig ez komoly változásokat hoz.

- Olyannyira, hogy a XIX. századba viszi vissza a magyar közoktatást. A létszámkvóta bevezetése például látszólag a gimnáziumokról szól, de valójában az egyetemek, főiskolák világát korlátozza, ami botrányos. Lehetne tévedésből fakadó is, de itt nem tévesztettek el semmit, ez a szándékuk.

- A közoktatásért mégsem vonulnak sok tízezren az utcákon.

- A látványos tiltakozást és tüntetést egy nemzetközi hírű egyetem ügye váltotta ki. Pedig ennél nagyobb botrány a magyar közoktatás színvonalának ilyen szintű lezüllesztése, ez szembe megy mindennel, ami ma a világban versenyképes és alkalmazható.

Zoltai Ákos



Ügyes - Látszatreformok fednék a látszategyeztetést

Publikálás dátuma
2017.04.18. 23:30

Köznevelés-stratégiai Kerekasztal néven folytatja a kormány által létrehozott Köznevelési Kerekasztal, lényegi változás azonban sem a szervezet összetételében, sem működésében nem lesz - derült ki a lapunk birtokába jutott, az "egyes köznevelési szakmai testületekről" szóló előterjesztésből. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a kerekasztalt továbbra sem lehet majd legitim egyeztetési fórumnak nevezni. Szakmai vitákra amúgy sem kíváncsi az a kormány, amely épp Húsvét ünnepnapjait jelöli ki egy gyerekek tízezreit érintő döntés véleményezésére.

Hamarosan átalakítják a Köznevelési Kerekasztalt, amelyet sokan illegitimnek tartanak, mivel az egyeztetéseken a mértékadó szakmai szervezetek nem vesznek részt. A lapunk által megismert előterjesztésből az olvasható ki, hogy gyökeres változás, valódi, széleskörű egyeztetés ezután sem várható: a kabinet ezután kormányhatározatban szabályozná a kerekasztalt, amely a továbbiakban Köznevelés-stratégiai Kerekasztal néven működik tovább.

"Egy kormányhatározat semmire sem garancia, senkit nem kötelez semmire. A köznevelési törvényben kellene szabályozni az ilyen szervezetek működését, ahogy az korábban történt" - mondta lapunknak Szüdi János. A Pedagógusok Szakszervezetének oktatási szakértője emlékeztetett: a korábbi, 1993-as törvény előírta azt is, az oktatásért felelős miniszter köteles egyeztetni például a ma már nem létező Közoktatás-politikai Tanáccsal, s csak akkor állhat elő bármiféle előterjesztéssel, ha a testület azt jóváhagyta. "Ilyen most nincs, ma nem létezik legitim egyeztetési fórum, és úgy tűnik, nem is lesz. Ez az egész nem több puszta porhintésnél" - fogalmazott a szakértő.

A kormány már többször bizonyította, nincs szüksége szakmai véleményekre, egyeztetésekre. Legutóbb épp akkor, amikor egy gyerekek tízezreit érintő törvénymódosítási javaslatcsomag véleményezésének idejét Húsvét ünnepére - a 14-15-16-17-i napokra - jelölte ki, április 18-i határidővel. A tervek szerint egyes régiókban jogszerűvé tennék a képesítés nélküli tanárok foglalkoztatását (így "orvosolva" a pedagógushiányt), és lehetővé tennék, hogy ne csak gyógypedagógusok foglalkozhassanak enyhén, illetve középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulókkal. Megszüntetnék továbbá annak lehetőségét, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő diákokat fel lehessen menteni az érdemjegyekkel való osztályzás alól. A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerint mindezzel a kormány legalább százezer gyermek iskolai esélyeit veszélyezteti. "Az egész eljárás minősíthetetlen körülményei - a véleményezés időtartama és időpontja - pedig azt jelzi, továbbra sem érdekli őket senki más véleménye".

De még a látszat-egyeztetéseken is bebiztosítják, hogy az oktatási ámokfutásnak senki se szabhasson határt. Az "új" kerekasztalnak öt képviseleti oldala lesz, az első a kormányzati képviselet: ez az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve más, az oktatásban érintett minisztériumok (nemzetgazdasági, honvédelmi, földművelésügyi, belügy) egy-egy képviselőjéből áll majd. A szakmai képviselet nyolc főből áll, a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar három főt, az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) két főt, a Magyar Tudományos Akadémia és a Rektori Konferencia egy-egy főt, valamint a gyakorlóiskolák is egy főt delegálhatnak.

Az intézményfenntartói képviselet tizenegy főt jelent, az alábbiak szerint: a Klebelsberg Központ részéről két fő a tankerületek képviseletében, a szakképzési hivatal koordinálásával további két fő a szakképzési centrumok képviseletében. Három főt delegálhatnak az önkormányzatok (közülük egy a nemzetiségi önkormányzatok képviseletében), négy főt az egyházak, egyet pedig a magánfenntartók. A szakszervezetek három főt küldhetnek (ha találnak olyan szakszervezeteket, amelyek hajlandóak részt venni a színjátékban), a szülők, diákok képviselői pedig egy-egy fő rendes és egy-egy fő póttagot.

Ha átmegy a lex CEU, vége a jogállamnak
Ha lex CEU átmegy az Alkotmánybíróságon, akkor deklarálható lesz, hogy vége a jogállamnak: emblematikus ügyben bizonyulna működésképtelennek a fékek és ellensúlyok rendszere - mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában Hack Péter jogász, az ELTE tanszékvezetője. Hack szerint akkor van jogbiztonság, ha valaki jogszerűen elkezd egy tevékenységet, és azt szabályosan teszi, ne vehessék el tőle. Márpedig azt senki nem bizonyította, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) korábban törvényt sértett volna. Hozzátette: a jogállam azt is jelenti, hogy a jognak mindenki alá van rendelve, törvényeket sem lehet hozni jogtalanul.

Utóbbiak nem jártak jól az elmúlt években egyfajta fantomszervezetként működő Országos Köznevelési Tanácsban, amelyre ugyancsak átalakítások várnak. Első lépésként a tagok sorából kirakják a diákok, szülők képviselőit. Ezt a tanács "szakmaiságának erősítésével" indokolták, egy-egy taggal növekszik ugyanis a pedagógus szakmai szervezetek és a pedagógusképző felsőoktatási intézmények képviselete. Továbbá új tagot delegál a kormány tanárszervezete, a Nemzeti Pedagógus Kar, valamint a Magyar Művészeti Akadémia.

Az átalakítások másik célja az volt, hogy növeljék a szakmai és civil képviseletet, ám mindkét testület esetében jól látszik, a kormányzati oldal továbbra is jelentős túlsúlyban van. "Egy picit mintha enyhítettek volna az eddigi szigoron, de ezek csak látszatintézkedések" - vélekedett Trencsényi László. A Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke felidézte, az OKNT régebben éves jelentéseket adott ki, vétójoggal is rendelkezett, például a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatos kérdésekben. "Mára lényegében ez a szakmai nyilvánosság is megszűnt" - mondta.

Hiller István: a látszatra sem figyelnek

"Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés tervezet” cím salátatörvényt az Emmi április 13-án adta ki ötnapos „társadalmi egyeztetésre” a húsvéti ünnepek idejére. Hiller István, volt oktatási miniszter, az MSZP választmányi elnöke szerint a javaslat a XIX. századba viszi vissza a magyar közoktatást.

- Hogy lehet legitimnek tekinteni egy olyan törvényt, javaslatot, amely csak látszat-egyeztetéseken esik át?

- Egy működő demokráciában nincs valós törvényjavaslat egyeztetés nélkül. A Fidesz kormányzásának mostani, utolsó szakaszában erre már nem is törekednek. A lex CEU-t a beterjesztéshez képest egy hét alatt hajtották végre, a civiltörvénynél pedig már a látszatra sem figyeltek. Orbán Viktorék kormányzati modorában nincs meg az igény, hogy a saját véleményüktől eltérjenek.

- Valódi egyeztetés az oktatást szabályozó törvények módosításáról sem volt, pedig ez komoly változásokat hoz.

- Olyannyira, hogy a XIX. századba viszi vissza a magyar közoktatást. A létszámkvóta bevezetése például látszólag a gimnáziumokról szól, de valójában az egyetemek, főiskolák világát korlátozza, ami botrányos. Lehetne tévedésből fakadó is, de itt nem tévesztettek el semmit, ez a szándékuk.

- A közoktatásért mégsem vonulnak sok tízezren az utcákon.

- A látványos tiltakozást és tüntetést egy nemzetközi hírű egyetem ügye váltotta ki. Pedig ennél nagyobb botrány a magyar közoktatás színvonalának ilyen szintű lezüllesztése, ez szembe megy mindennel, ami ma a világban versenyképes és alkalmazható.

Zoltai Ákos