Veszélyes hulladék - Víztározóhoz kerül a Pecsa-törmelék

Publikálás dátuma
2017.04.20. 07:00
Felismerhetően a Petőfi Csarnok elbontott elemei fedezhetőek fel Dunakeszin FOTÓ: ZSIDAI PÉTER
Veszélyes hulladékokat is tartalmazó lerakóba hordják a Petőfi Csarnok (Pecsa) bontási törmelékét. A 022-es helyrajzi számú terület Dunakeszi és Göd határán helyezkedik el, a földhivatal bányatelepként tartja nyilván, körülötte mezőgazdasági területek, szőlőültetvények, szántóföldek terülnek el. Nagy földterületről van szó, 79 ezer négyzetméterről, ahol gigantikus mennyiségű hulladék-keveréket terítenek szét. A hulladékbányává alakított terület már csak ezért is poszt-apokaliptikus látványt nyújt a zöld mezők közepén.  A FŐ KÉPRE KATTINTVA TOVÁBBI FOTÓKAT LÁTHAT!

A Dunamenti Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet (Mgtsz) egykori homokbányája ma inert hulladéklerakóként üzemel, ide csak meghatározott körű építési és bontási törmeléket engedélyeznek deponálni. Az inert lerakókra a legenyhébb környezetvédelmi előírások vonatkoznak. Mesterséges szigetelőréteget sem kell kialakítani bennük, mivel veszélyes hulladék ezekbe sem elvileg, sem gyakorlatilag nem kerülhet. Csak olyan anyag, amit nem old a víz, így a talajba nem juthat. A Dunakeszin működő lerakónak tehát nincs engedélye olyan veszélyes anyagok tárolására, mint például az azbeszt, amely a Pecsa bontásakor előkerült, ráadásul a közelben egy víztározót rejt a föld.

Hiába van engedélye bizonyos hulladéktípusokra a Dunakeszin található lerakónak, a Népszava helyszíni bejárásán mindenféle hulladékot talált az építési törmelékben, amelyeknek ebben a lerakó-típusban nem lenne helyük. Aszfalt-tömböket, ledarált és egészben maradt azbeszt tartalmú palát, kegyeleti szertartásból maradt hulladékot, marhaállkapcsot, ipari sósavat, televíziót, hűtőt, merevlemez meghajtót, háztartási- és fahulladékot. A hulladéklerakással foglalkozó kormányrendelet kimondja, nem tekinthető inert építési és bontási hulladéknak az a hulladék, amely szerves vagy szervetlen veszélyes összetevőket, például azbesztet vagy bitument tartalmaz. Az ilyen hulladékok tehát csak kis mennyiségben tartalmazhatnak más összetevőket, így fémeket, műanyagokat, talajt, szerves anyagokat, fát, gumit.

Csakhogy - mint kiderítettük - a Petőfi Csarnok bontásából származó hulladék is ide kerül. Ami a kis mennyiségű fémet illeti, a lerakó észak-keleti csücskében jól felismerhetőek az épület fémvázai, amelyeket nagy mennyiségben hoznak ide. A hulladéklerakó közvetlen szomszédságában egy farm működik, illetve szőlős kerteket művelnek helyi gazdák. Szintén ebben az ingatlancsoportban található a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. telepe. A 019-es helyrajzi számú ingatlan a magyar állam tulajdonában álló medence, a 020-as számú pedig víztározó és vízmű. A különféle hulladékokat, köztük az egészségre is veszélyes anyagokat befogadó lerakó egyik markáns szomszédja jelenleg egy földalatti víztározó.

Felismerhetően a Petőfi Csarnok elbontott elemei fedezhetőek fel Dunakeszin FOTÓ: ZSIDAI PÉTER

Felismerhetően a Petőfi Csarnok elbontott elemei fedezhetőek fel Dunakeszin FOTÓ: ZSIDAI PÉTER

A lerakó érvényes engedéllyel működik. A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi Felügyelőség 2011. februárban adta ki a Sa-Ho Építőanyagipari Kft. 9 hektáros területére a környezetvédelmi engedélyt inert hulladékhasznosításra. 2020. december 31-ig évi 10 ezer tonnányi szemetet helyezhetnek el az egykori bányába, de az ott általunk talált különféle szennyező anyagokra ez nem vonatkozik. "Az engedély alapján begyűjthető és hasznosítható hulladékok: beton, tégla és bitumen keverékek." A hatóság előírta a vállalkozónak, hogy az előzetes válogatás utáni aprításos hulladékkezelési eljárással biztosítsa a keletkezett frakciók másodnyersanyagként történő hasznosítását. Utóbbi jeleit szintén nem láttuk, a telepre folyamatosan érkeznek a teherautók, amelyeknek csak befele van rakományuk.

A hulladékhegyek egyre nőnek Dunkaeszin. Ennek azért lehet jelentősége, mert a környezetvédelmi engedélyt úgy kapta a Sa-Ho, hogy a telephelyen a feldolgozásra váró nem veszélyes hulladékokat csak rövid ideig deponálják - azaz őrzik -, majd a szétválogatott zúzást követően elszállítják. Így nem fogják szennyezni a talajt. "A szennyező anyagok csapadékvíz általi kioldása nem várható. Az inert hulladékhasznosítási technológia és a hozzá kapcsolódó járulékos tevékenységek anyagmozgatás, deponálás normál üzemi körülmények között sem a talaj, sem a talajvíz minőségét nem veszélyezteti, szennyezésre nem kell számítani" - olvasható a környezetvédelmi engedélyben. A törvény azt is előírja, hogy az építési hulladékot elkülönítve kell tárolni, ennek azonban szintén nem láttuk a jelét a helyszínen.

Százmillióért a Vasasnak
Szűcsék nem csak a Városliget Zrt.nek illetve alvállalkozóinak dolgoznak. Ők gondoskodnak a Vasas-stadion bontásáról és a hulladék elhelyezéséről. A Szűcs Fuvar Team nettó 94 millió forintért nyerte el a Vasas SC közbeszerzését. Ezt a közelmúltban az előre nem látható körülmények miatt 5 millióval megtoldottak, így a bontás költsége jelenleg 100 millió forint. A Szűcs Fuvar Team Kft.-nek rendszeresen adóelszámolási gondjai vannak, a NAV eddig három végrehajtást kezdeményezett a céggel szemben, a legutóbbit április 10-én. Ebbe a folyamatba illik, hogy az az óbudai önkormányzat adóügyi főosztálya idén márciusban üzletrészt foglaltatott le a cégben.


Kérdéses még a fuvarozó is

A Pecsa hulladékát a Városliget Zrt. szinte állandósult fuvarozó partnere, a Szűcs Fuvar cégcsoport munkatársai ömlesztik válogatás nélkül a dunakeszi bányatelepen. A lerakó a piliscsabai Sa-Ho tulajdona, a Duna Menti Mgtsz-től vásárolta 1995-ben. A Sa-Ho dunakeszi lerakója ma már Szűcsék érdekeltségében van, 2016. novemberben Szűcs Gábor és felesége megvásárolta a Sáfár család három tagjától. Ez azért érdekes, mert a céginformáció szerint Szűcs Gábort 2020. januárig eltiltották a cég-képviseleti tevékenységektől. Ennek hátterében a Szűcs Junior Trans Kft. 2014-ben elrendelt kényszertörlése áll, amelyet a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását követően a NAV rendelt el, miután megszüntette a Szűcs Junior Trans Kft. adószámát. Szűcsöt 2015-től tiltotta el a cégbíróság, a törvény szerint az eltiltott személy öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, továbbá nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, nem lehet cég vezető tisztségviselője. Szűcsnek ugyanakkor sikerült a Sa-Hóban tulajdonrészhez jutni, ezen kívül a felszámolás alatt álló Szűcs Fuvar Plusz Kft.-nek is résztulajdonosa. A céginformációs adatbázis mindkét cégben bejegyzett tulajdonosként tünteti fel.

Egyébként a Szűcs Fuvarnak a városligeti bontás hulladékszállítása miatt a rendőrséggel is akadt dolga. A dunakeszi rendőrkapitányság tavaly júliusban szabálysértés miatt intézkedett, figyelmeztetésben részesítették a tehergépjárművek vezetőit. Akkor a lebontott Hungexpo-pavilon maradványait szállították, akkor is egy volt homokbánya volt a célállomás. A fóti tsz bányájába a sitt közé akkor is kerülhetett azbeszt, ahogy most Dunakeszin.

Szerző

Unesco-békedíjat kapott a menekülteket védő polgármester

Giusi Nicolini a dél-olaszországi Lampedusa szigetének polgármestere kapta az idén az Unesco által odaítélt Félix Houphouët-Boigny Békedíjat, amelynek másik díjazottja az Sos Méditerranée a Földközi-tengeren migránsokat mentő nem kormányzati szervezet. 

Az Unesco szerint Giusi Nicolini 2012-es polgármesteri megválasztása óta mély emberséggel és elkötelezettséggel  lépett fel a menekültválság megoldásáért,  különös tekintettel arra, hogy a válság ezreket sodort Lampedusa és Olaszország partjaira. 

A sziget polgármestere az olasz közrádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy a díjat azoknak dedikálja, akiknek nem sikerült átkelniük a tengeren, valamint Gabriele Del Grande olasz újságíró-bloggernek, aki elsőként jegyezte fel egy internetes honlapon a Földközi-tengerbe veszetteket. Gabriele Del Grandét jelenleg Törökországban tartják fogva engedély nélküli tudósítás miatt.  

Paolo Gentiloni miniszterelnök Twitter-fiókján gratulált Giusi Nicolininek. Az olasz kormányfő szerint a díj bizonyítja, hogy Lampedusa polgármestere a "helyes oldalon áll". 

Az Afrika és Olaszország közötti migráció útvonalán Európa legdélibb kapujának tartott Lampedusa szigete évtizedek óta a migránsok első állomásának számít, ahol több tízezren haladtak át. Lampedusa vizein 1988 óta harmincezren vesztették életüket. A szigeten korábban bevándorlótábor, jelenleg regisztrációs központ (hot spot) működik. Ferenc pápa első látogatása is Lampedusára vezetett 2013 júniusában. Nem sokkal később - 2013 októberében - 366 ember fulladt a tengerbe egy Lampedusánál felborult hajóról. 

Szicília szigetén van  az Sos Méditerranée nem kormányzati szervezet dél-európai központja.  A 2015-ben Németországban alapított szervezet tavaly óta több mint 13 ezer embert mentett meg  a Földközi-tenger nyugati medencéjében. A szervezet ellen a szicíliai ügyészség vizsgálatot indított tevékenységének, illetve finanszírozásának átvilágítására: az Sos Méditerranée márciusban sajtótájékoztatón utasította el a vádakat, miszerint mentési munkájával az embercsempészeknek kedvezne. A szervezet hangsúlyozta, hogy forrásai magánadományokból származnak. 

A Félix Houphouët-Boigny Békedíjban olyan személyek, magán- és köztestületek részesülnek, akik sokat tettek a béke elősegítéséért, védelméért és megőrzéséért. Az Unesco-békedíjának nevezett elismerésben  részesült 1989 óta többek között Nelson Mandela, Simon Peresz, Jasszer Arafat és Francois Hollande is. 

Szerző

Elsüllyedt egy hajó a Fekete-tengeren, halottak!

Tizenkét emberrel a fedélzetén kettétört az erős viharban és elsüllyedt egy török vállalat szállítóhajója szerdán a Fekete-tengeren, a Krím félszigettől 27 kilométerre.

A mentőalakulatok egy embert kimentettek, és három holttestet emeltek ki a vízből. Üresen találtak meg a tengeren egy mentőcsónakot és egy mentőtutajt. A legénység többi kilenc tagjának sorsa egyelőre ismeretlen. A megmenekült férfi, a hajó ukrán állampolgárságú gépésze, erősen kihűlt, de nincs életveszélyben.

A mentést erős, óránként 72 kilométeres szél akadályozza. A mentésben hajók, helikopterek és búvárok vesznek részt. A partvidéken önkéntesek keresik az esetleges túlélőket. A hatóságok szerint félő, hogy a baleset miatt 19 tonna dízelolaj és 1,5 tonna motorolaj ömölhetett a tengerbe. Azt, hogy történt-e szennyeződés, a négyméteres hullámok miatt nem sikerült ellenőrizni, mindenesetre óvintézkedések történtek a tenger és a partvidék védelmében.

A Geroji Arszenala nevű szállítóhajó kapitánya közép-európai idő szerint hajnali 2 óra 54 perckor adott le vészjelzést. A baleset helyszíne Jakovenkovo település közelében, a Kercsi-öböl térségében volt, 14 kilométerre az épülő krími hídtól.

Az 1980-as építésű szállítóhajó anyakikötője a dél-ukrajnai Herszon, a legénység tagjai közül kilencen ukrán, ketten - köztük a kapitány - orosz állampolgárok, egy pedig grúz útlevéllel rendelkezik. A US Deepblue Shipping török vállalat tulajdonában lévő, az ugyancsak török Günes Shipping által üzemeltetett, panamai zászló alatt hajózó jármű gabonát szállított az oroszországi Azovból Törökországba.

A TASZSZ orosz hírügynökség által megszólaltatott török hajóüzemeltetők szerint a Geroji Arszenala "siralmas állapotban" volt, és a kapitánynak tudnia kellett, hogy viharban nem futhat ki vele a tengerre. A Günes Shipping azonban közölte, hogy a hajó kifogástalan műszaki állapotban volt, a személyzet tagjainak pedig volt biztosításuk. Az orosz hatóságok eljárást indítottak a közlekedésbiztonsági szabályok megsértése címén.

Szerző