Terrortól félnek Franciaországban

Sosem látott terrorveszély fenyegeti a francia elnökválasztást. Kedden jelentős fegyverkészleteket és mintegy három kilogrammnyi robbanóanyagot találtak két férfinál a déli kikötővárosban, Marseille-ben. Az iszlamisták épp a vasárnapi választást megelőző választási gyűlésen akartak pusztító merényletet végrehajtani, s nem kizárt, mások is terrorakcióval akarják megzavarni a voksolást. A francia sajtó azt találgatja, elhalasztható-e a választás a terrorveszély miatt.

Valóságos fegyverarzenált találtak kedden Marseille-ben annál a két iszlamista férfinál, akik a vasárnapi elnökválasztás első fordulója előtt akartak terrortámadást végrehajtani – jelentette be Francois Molins francia főügyész. Olyan aceton-peroxid alapú robbanószerre is bukkantak náluk, amelyet a 2015. november 13-án Párizsban végrehajtott terrortámadás-sorozat során is bevetettek az iszlamista merénylők. Hogy valóban muzulmán szélsőségesekről van szó, az is bizonyítja: az Iszlám Állam (IS) zászlaját is megtalálták otthonukban.

Franciaország a legveszélyeztetettebb uniós tagország a terror szempontjából. A lakosság 5-7 százaléka iszlámhívő, s a francia hatóságok mintegy 10 ezerre teszik a dzsihadisták számát; mintegy harmaduk nő, negyedük pedig az utóbbi években radikalizálódott. Több mint kétezren harcoltak az iraki és a szíriai harcmezőn, s tértek vissza szülőhazájukba. Az országban számos véres terrorakciót hajtottak végre. Hogy csak a legnagyobbakat említsük: 2015. január 7-én a Charlie Hebdo szerkesztőségében lövöldöztek dzsihadisták, 12-en haltak meg, két nappal később, Porte de Vincennes-ben pedig egy túszejtő akció során öltek meg négy embert. A már említett 2015 novemberi összehangolt párizsi terrorakcióban 130-an vesztették életüket, 2016. július 14-én, pedig a francia nemzeti ünnepen, Nizzában egy tunéziai gyökerekkel rendelkező férfi kamionnal száguldott végig a promenádon, s 85 személyt mészárolt le. Emellett több kisebb merényletet is végrehajtottak az országban az utóbbi két évben, amelyek azt igazolják: Franciaország rendkívül sérülékennyé vált. Párizsban mind a mai napig szükségállapot van érvényben.

A terrorveszélyre már múlt héten figyelmeztették a tizenegy elnökjelöltet. Ugyanakkor mindegyikük jelezte: nem függesztik fel a kampányt. „Nem befolyásolhatják fenyegetések a demokráciát” – emelte ki Francois Fillon, a konzervatív Republikánusok elnökjelöltje.

Matthias Fekl belügyminiszter azt közölte, mindent megtesznek a biztonság szavatolásáért. A voksolás során rendkívüli intézkedéseket léptetnek életbe, 50 ezer rendőr és katona ügyel majd a rendre.

Felmerül a kérdés: elhalasztható-e a választás a terrorveszély miatt? Mint az Express című lap írta, a halasztást csak a francia alkotmánybíróság, az Alkotmánytanács rendelheti el. Egy ilyen horderejű döntés meghozatala előtt az alaptörvény felett őrködő testület tagjai a köztársasági elnökkel is konzultálnak, a kormánynak azonban nincs közvetlen beleszólása a kérdésbe. Az Elysée-palota azt közölte, nem tervezik a voksolás későbbi időpontban való megrendezését.

Az alkotmány nem rendelkezik világosan arról, mikor lehetséges a halasztás. Egy „egyszerű” terrorfenyegetés még nem ad okot erre. Az alaptörvény 7. cikkelye szerint azonban az egyik jelölt halála, vagy „akadályoztatása” már kellő alapot jelenthet. Az 58. cikkely csak arról rendelkezik: az Alkotmánytanács feladata annak felügyelete, hogy a voksolás a törvényeknek megfelelően zajlott-e. Egy az Expressnek nyilatkozó francia alkotmányjogász, Pascal Jan ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, a halasztás így abban az esetben is lehetséges, ha támadás ér egy választóhelyiséget. Az alaptörvény azonban nem rendelkezik arról, mi történne, ha néhány nappal a voksolás előtt rázná meg az országot terrortámadás. A 20 Minutes hírportálnak nyilatkozó jogász professzor, Michel Lascombes azt közölte, ha a második forduló előtt sérülne vagy halna meg a két jelölt egyike, az első fordulót is meg kellene ismételni. Ez azt is jelentené, hogy nem járna le a hivatalban lévő köztársasági elnök, Francois Hollande mandátuma május 6-án. Az Alkotmánytanács akár a júniusi parlamenti választás halasztása mellett is dönthet, igaz, nem is kötelezi erre semmi. Így elvben akár az is elképzelhető lenne, hogy a parlamenti választást a megismételt elnökválasztás előtt tartják meg – mondja a szakértő.