Jégelhárítókra pályázik az Agrárkamara

Jövő májustól állhat munkába az országos talajgenerátoros jégeső-elhárítási rendszer. A működtetője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) lesz - jelentette be Győrffy Balázs, az agárkamara elnöke sajtótájékoztatón szerdán. A beruházás költsége 1,8 milliárd forint, amit az uniós hátterű Vidékfejlesztési Programból finanszíroznak.

A rendszer nagyjából 1,5 milliárd forintos éves működési költségét a Kárenyhítési Alapból fedezik, így a gazdáknak nem jelent többletköltséget - ígérte Győrffy. A kamara jelenleg saját kockázatra közbeszerzési eljárásokat ír ki, s a munkálatok ősszel kezdődnek.

A beruházást a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítette, a talajgenerátorok működtetése közérdeket szolgál - mondta Győrffy Balázs.

A beruházást azzal indokolta a kamara, hogy csak az elmúlt évben mintegy 50 ezer hektáron keletkezett jégkár, ami a mezőgazdasági területek 1 százaléka. Magyarország területének ma még csak egyharmadát védi jégelhárító rendszer, amit Baranya, Somogy és Tolna megyékben a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA) működtet.

Nem feltétlenül az Agrárkamara feladata lenne a jégeső elhárító rendszer működtetése, de mivel uniós támogatás is kapcsolódik hozzá, magánvállalkozás legföljebb alvállalkozóként vehet részt a munkában - nyilatkozta a Népszavának Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, szakpolitikus. A működtetést figyelemmel kísérik, hiszen a pénz felhasználása közérdekű adat, az pedig nyomon követhető, hogy hol és mikor volt szükség a jégeső elháírtásra.

Sikeres pályázat esetén a rendszerben összes 984 ezüstjodid-ködöt előállító talajgenerátor fog működni. Ebből 141 már működik a három dél-dunántúli megyékben, a NEFELA jelenlegi területén - közölte a Népszava kérdésére a NAK. A 843 új talajgenerátorból mintegy 200 lesz automatikus működésű, a többi kézi indítású. A telepítési helyszínek kijelölésénél önkéntes jelentkezőkre is számít az Agrárkamara. Főszabályként olyan földeken helyezik majd el a manuális generátorokat, amelyek tulajdonosai egyúttal vállalják a generátor kezelését is.

Szerző

Brüsszel tízmilliárdokat követelhet vissza Magyarországtól

Az uniós pénzek pályáztatásának és szétosztásának hazai informatikai rendszerére (EMIR) kapott pénzek visszafizetését helyezte kilátásba Brüsszel. A szabálytalanságok mértéke ugyanis olyan mérvű, hogy a projektre kapott 18 milliárd forintot teljes egészében visszakérheti az unió – értesült a 24.hu. Az ügyet az teszi igazán pikánssá, hogy a pénzen gründolt rendszert azóta a kormány kidobta és egy másikat fejlesztett helyette.

A történet nem olyan régen bukott ki. Az Európai Bizottság illetékesei a közelmúltban két projektet is vizsgáltak (a VOP-2.1.1-2007-0001 és a VOP-2.1.1-2008-0001 kódszámúakat). A portál a Miniszterelnökségnek megküldött jelentéstervezetet ismerte meg, amelyben az említett, igen szigorú véleményeket megfogalmazzák. Ezzel együtt a tárca igyekszik élét venni az ügynek azzal, hogy szerinte nem lefutott meccsről van szó. Úgy vélik, a bizottsági levelekben írt vélelmek nem tekinthetők sem véglegesnek, sem valósnak. Az ellenőrzés tényét azért elismerték.

Az egyébként 2003-tól folyó projektben az első szerződések még rendben is voltak. Az EMIR kifejlesztésével és üzemeltetésével a Welt 2000 Kft.-t bízták meg. A gondok a harmadik szerződés után keletkeztek. Az ajánlatkérő állami szerv ugyanis saját maga állapította meg, hogy rendszer működtetésére és fejlesztésére más cég is alkalmas, ám mégis hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést írtak ki. Ezen pedig ismét a Welt lett a befutó. Brüsszelben felróják, hogy az Irányító Hatóság annak ellenére sem lépett közbe, hogy ismert volt előtte a hirdetmény nélküli eljárás jogellenes volta. E mellett a magyar ajánlatkérő szervek a tulajdonjogot fokozatosan át is adták a Welt 2000 Kft-nek. Utóbbi lépést különösen zavarónak tartja a vizsgálat, amely szerint egy gondosan eljáró ajánlatkérő ezt nem tette volna meg. A brüsszeli levél ezek után igen keményen fogalmaz: indokoltnak látja az érintett szerződések 100 százalékát kitevő korrekciót.

A Welt 2000 Kft.-vel megkötött három szerződés mindegyike az előző, 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklus része, ám a jelek szerint így sem csak a korábbi, szocialista kormányok sara. A lap úgy tudja, hogy a rendszerre 2007-2015 között több, mint 25 milliárd forintot költöttek. Az összeg nagyobbik részét ráadásul 2010 után, a második Orbán-kormány hivatalba lépését követően fizették ki, a projektet is számos alkalommal módosították, rendre emelve a támogatható költséget.

Az utóbbi időben sorjáznak a méretes uniós pénzvisszafizetési fenyegetések Magyarország irányába. Tavaly év végén robbant ki az a botrány, amelyben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerint Magyarországnak a 4-es metróra fordított pénzekből, mintegy 300 millió euró (93 milliárd forint) támogatási összeget vissza kellene fizetnie az Európai Bizottságnak, valamint az Európai Beruházási Banknak (EIB). A vizsgálat szerint "súlyos szabálytalanságok, csalás gyanúja és esetleges korrupció" történhetett a metró beruházása kapcsán.

A közelmúlt híre az is, hogy az azt mérlegeli, hogy visszaköveteli Magyarországtól azokat az uniós pénzeket, amelyet a Budapest Szíve programmal kapcsolatban kötöttek el. Az összesítés szerint a fővárosban, a Kiskörúton belüli utcákra, terekre az elmúlt években valamivel több mint 15 milliárd forint ment el, amelynek kétharmadát uniós forrásokból finanszíroztak.

Szerző

Paks 2 - Lehívjuk az orosz hitelt

Publikálás dátuma
2017.04.20. 07:21
Süli János kinevezését a parlament gazdasági és a fenntartható fejlődés bizottsága is támogatta FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A kormány néhány héten belül megkezdi az orosz atomhitel részleteinek lehívását és kifizeti a már elvégzett munkákat. A jövő év elejéig újabb százmilliárdokba kerül az atomerőműbővítés előkészítése. A munkálatokat már idén május 1-jétől a kinevezésére váró Süli János tárca nélküli miniszterjelölt irányíthatja - ehhez jóváhagyását adta az Országgyűlés két bizottsága is. Aszódi Attila kormánybiztos pozíciója ezzel bizonytalanná vált.

Magyarország valószínűleg az orosz állam által biztosított mintegy tízmilliárd eurós hitelből fizetné ki az új paksi nukleáris beruházás mintegy százmillió eurót kitevő előkészületi munkálatait – közölte lapunkkal a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a Parlament fenntartható fejlődés bizottsága tegnapi üléséről távoztában. Az eseményen Süli Jánost, "a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelöltet” hallgatták meg. A témát eddig felügyelő Lázár János az ülésen voltaképp átadta a területet az új gazdának. Ennek kapcsán Lázár János közölte: az uniós engedélyek birtokában immáron semmi akadályát nem látják az eddig elvégzett munkálatok kifizetésének. A kormány azt az utasítást adta az Államadósság-kezelő Központnak, hogy a legjobb pénzügyi megoldást válasszák. A kifejezetten e célra kapott orosz hitel lehívásán túl további két változatot vizsgálnak. Az egyik a nemzetközi hitelpiacról felveendő egyéb forrás, a másik pedig adósságnövelés nélkül a magyar költségvetés forrásainak igénybe vétele. (Miközben az évi mintegy 4 százalékos kamatozású orosz államközi hitelt az erről szóló 2014-es megállapodás aláírásakor Orbán Viktor még az évszázad üzletének nevezte, azóta – nem függetlenül a magyar gazdaság megítélésének javulásától – ezzel legalábbis összehasonlíthatóvá váltak más, piaci alapú, nemzetközi hitelfelvételi lehetőségek.) Kérdésünkre ugyanakkor a miniszter a legvalószínűbbnek továbbra is az orosz hitel lehívását tartotta, hozzátéve, hogy azt 60 napon belül visszafizetnénk. A forintban több mint harmincmilliárdos összeg lehívására szavai szerint néhány héten belül sor kerül. Az ülésen azt is megemlítette, hogy 2018 tavaszáig további 600-700 millió eurót (több mint kétszázmilliárd forintot) elkölthetnek e célra.

Az atomerőműben több mint három évtizedet eltöltő, azt 2010-ben vezérigazgatóként irányító, 2014 óta pedig Paksot polgármesterként vezető Süli János szakmai alkalmasságát az ülésen senki nem vonta kétségbe. Kiválasztásának az kölcsönöz némi pikantériát, hogy 2014-ben éppenséggel a Fidesz-KDNP jelöltjét győzte le a kevéssé ismert Néppárt képviseletében. Ebből azonban a kormányerő most erényt kovácsol, mondván, e fontos posztra politikai hovatartozástól függetlenül szakembert választ. (Mindazonáltal Süli János az elmúlt években a beruházás előkészítése során mindenben együttműködött a kormánnyal, főként Lázár Jánossal.) A jelölt felszólalása is arról tanúskodott, hogy politikai kommunikáció helyett elsősorban a felmerülő problémákra és azok lehetséges megoldására összpontosít. Így életrajza kapcsán is emlékeztetett a jelenlegi blokkok 1980-as évek eleji felépítésekor jelentkező gondokra: ekkor üzembehelyezési mérnökként felügyelte a munkálatokat. Némi él hallik ki Süli János ama megjegyzéséből is, hogy „akkor még létezett magyar energetikai ipar”. Ennek kapcsán a felszólalók továbbra is elmés nyelvtani fordulatokkal írják körül azt a tényt, hogy az orosz beszállító valójában nem kötelezettséget vállalt 40 százalékos magyar beszállítói arányra, csupán azt ígéri, hogy erre „törekszik”. Süli János ezt úgy fogalmazta meg: reméli, hogy sikerül megközelíteni az arányt. Árulkodó az is, hogy Süli János a beruházást (a valóságnak megfelelően) "bővítésnek" nevezi, miközben a Fidesz-propaganda erre a "kapacitásfenntartás" szó használatát írja elő. A jelölt komoly tereptapasztalataira utal, hogy meglátása szerint gondot kell viselni a kivitelezésben részt vevő munkások elhelyezésére, gyermekeik oktatására vagy az elhelyezésükre szolgáló ideiglenes épületek utóhasznosítására is. Kérdésre elárulta, hogy a Kádár-rendszerben volt párttag, a rendszerváltás után pedig a kisgazdáknak „segített”. Az ülésen a bizottságot vezető, az atomellenes LMP-t képviselő Sallai R. Benedek, illetve Aszódi Attila „paksi kapacitás fenntartásáért felelős kormánybiztos” között zajlott le az atomhasznosítást illető, kibékíthetetlen vita. A bizottság kormánypárti többsége támogatta a jelöltet, Süli János hivatalosan május elejétől tölti be posztját.

Bizonytalan biztosság
Az ülés után Aszódi Attila kormánybiztost kérdeztük.
- Nem vágyott volna Ön a miniszteri posztra? Mindenki alkalmasnak tartotta volna rá.
- Nem pályáztam a lehetőségre. De ez nem így működik. A kormányfő dönti el, kivel dolgozik közvetlenül együtt.
- Az Ön kormánybiztossága is betagozódik az új tárca alá?
- A minisztérium megalapításával a paksi kapacitásfenntartás a megvalósítása szakaszába lépett, ami az irányításban is új felállást tesz szükségessé. De itt is haladjunk sorjában. Tehát most nem tudok a kérdésére válaszolni.
- Összefügg-e ez azzal, hogy a kormány még mindig nem hosszabbította meg az Ön március végén lejárt mandátumát?
- Továbbra se tudok többet mondani. Meglátjuk, az új felállásban kinek milyen szerepe lesz.
- Önök az egyik oldalon a lakosság folyamatos tájékoztatására büszkék, a másik oldalon viszont ellenzik a népszavazást. Miért?
- Az energiaellátás egy bonyolult, összefüggő rendszer, amiből csak az atomerőművet nem lehet kiragadni úgy, hogy erre külön népszavazást írunk ki. De álláspontom alátámasztására a legékesebb bizonyíték épp a mostani ülés: a bizottság elnöke, Sallai R. Benedek, annak ellenére, hogy politikusként több éve foglalkozik a témával, kérdései tanúsága szerint a legalapvetőbb szakmai tényekkel sincs tisztában. Ez egy összetett szakmai feladat a jövőbeni folyamatos áramellátás biztosítására.



Szerző