Pengeváltás a DK és CÖF között

Publikálás dátuma
2017.04.20 16:24
Népszava fotó
A CÖF fizesse vissza a közpénzt, amit a Fidesztől kapott - szólította fel a Békemeneteket szervező magát civilnek, vagyis kormánytól, pártpolitikától függetlennek nevező Civil Összefogás Fórumot a demokratikus koalíció. Meg is kapták a magukét: Több száz oldalas könyv sem lenne elég ahhoz, hogy a DK díszes társaságának mi mindent kellene visszafizetnie a 2002-2010 közötti dicstelen kormányzásáért - reagáltak a szokásos érdemi és kulturált stílusban, az "ellenfelet" minősítve, dehonesztálva. 

A DK közleménye:

A civilek elleni törvény tárgyalása közepette Csizmadia László, a Békemenetet is szervező fideszes álcivil szervezet, a Civil Összefogás Fórum vezetője elárulta, hogy az elmúlt években 20 és 40 millió forint támogatást kapott a Fidesz pártalapítványától a szervezet. Ismét kiderült, hogy nem a külföldről is támogatott, valódi munkát végző, valóban civil szervezetek szolgálnak politikai célokat, hanem a magát “civilnek" nevező fideszes fiókszervezet. A Demokratikus Koalíció felszólítja a CÖF-öt, hogy fizessék vissza a Fidesztől kapott közpénzt a magyar államkasszába! A DK szerint nem működhet pártpénzből egy olyan szervezet, amely civilnek nevezi magát, miközben politikai plakátkampányt vagy épp Békemenetet szervez a Fidesz pillanatnyi érdekeinek megfelelően, ráadásul nem tünteti fel a beszámolóiban, hogy milyen pénzből működik.

A CÖF reagálása: 

Több száz oldalas könyv sem lenne elég ahhoz, hogy a DK díszes társaságának mi mindent kellene visszafizetnie a 2002-2010 közötti dicstelen kormányzásáért. Kezdhetnénk a rabló privatizációból meggazdagodott elnökével, az éjjel-nappal történő hazudozás mellett az IMF és az EB hitelek polgárok nyakába akasztásával, Simon Gábor és társainak, máig nem tudni miből, osztrák bankokba kivitt millióival. Folytathatnánk a 2010-re kialakult csődhelyzettel, vagy éppen a lakásépítési bizniszbe devizakölcsönökkel bezavart emberek tragédiájával. Semleges külföldi cég statisztikája szerint több ezermilliárd forint tűnt el a ködben, illetőleg az akkori szocliberális párt és ország vezetők és cinkosaik offshore cégeibe. Ha a magyar államadósságot 2,5-szer kitevő összeg most meglenne, országunk minden lakója vígan élhetne. Arcátlanság, hogy a legálisan, a törvényi előírások szerint sem támadható alapítványi támogatások visszafizetéséről szónokol a volt MSZP-s DK, amikor alapítványai sokkal nagyobb összeggel támogatták és támogatják a hozzájuk tartozó egyesületeket. Arról talán nem is szólunk, hogy a DK pártelnökének múlt évi 1 milliárd 200 milliós osztaléka valószínűleg az általa múltban privatizált cég hozama. A népét kirabló, 2010-ben közel 15 milliárd forint hiteladósságot hátrahagyó csonkult pártnak van egy ajánlatunk: ha Gyurcsányék visszafizetik elsíbolt nemzeti vagyonunkat, közösségünk örömében összeadja azt a 20-40 millió forintot, amit szervezetünk a köz érdekében, a közjóra legálisan használt fel és egy fillért sem költött vezetője javadalmazására.
Népszava fotó

Népszava fotó

És annyira belejöttek, hogy maradt még energia Szél Bernadettnek is bevinni egy sallert, ha már annyira viszket az a  tenyér. 

(Az LMP társelnöke tegnap, a civilek ellen hozott törvény parlamenti vitájában húzta ki a gyufát, amikor felmutatott két dokumentumot: a CÖF teljesen üres "közhasznúsági bevallását", majd egy másik, a javaslat által érintett szervezetét, amely részletesen taglalja a munkát, bevételt, kiadást, az elnöklő Lezsák Sándor bele is fojtotta gyorsan a szót, mondván, a politikus nem jelenett be előre "szemléltetést." ) 

A CÖF közleményének folytatása:

Az LMP parlamenti frakciója Szél Bernadett vezetésével ismét bakot lőtt. A társelnök asszonynak ismerni kellene a jogszabályok hierarchiáját és a felek között megkötött szerződésekben foglaltak mindkét fél számára kötelező betartását. Amennyiben az adományozó fél nem teszi lehetővé, hogy személyét, jogi személyét nyilvánosságra hozza az adományozott, azt közzétenni nem lehet. Az ilyen típusú szerződésekbe csak az államilag kijelölt és felhatalmazott szervezeteknek van betekintési joga. Ezt az LMP-nek is illik tudni, hiszen gazdálkodásának szabálytalansága miatt erre, tudomásunk szerint, már illetékes szerv, amikor szükséges volt, felhívta a figyelmét. 

Hát így.

Szerző

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.