Pengeváltás a DK és CÖF között

Publikálás dátuma
2017.04.20. 16:24
Népszava fotó
A CÖF fizesse vissza a közpénzt, amit a Fidesztől kapott - szólította fel a Békemeneteket szervező magát civilnek, vagyis kormánytól, pártpolitikától függetlennek nevező Civil Összefogás Fórumot a demokratikus koalíció. Meg is kapták a magukét: Több száz oldalas könyv sem lenne elég ahhoz, hogy a DK díszes társaságának mi mindent kellene visszafizetnie a 2002-2010 közötti dicstelen kormányzásáért - reagáltak a szokásos érdemi és kulturált stílusban, az "ellenfelet" minősítve, dehonesztálva. 

A DK közleménye:

A civilek elleni törvény tárgyalása közepette Csizmadia László, a Békemenetet is szervező fideszes álcivil szervezet, a Civil Összefogás Fórum vezetője elárulta, hogy az elmúlt években 20 és 40 millió forint támogatást kapott a Fidesz pártalapítványától a szervezet. Ismét kiderült, hogy nem a külföldről is támogatott, valódi munkát végző, valóban civil szervezetek szolgálnak politikai célokat, hanem a magát “civilnek" nevező fideszes fiókszervezet. A Demokratikus Koalíció felszólítja a CÖF-öt, hogy fizessék vissza a Fidesztől kapott közpénzt a magyar államkasszába! A DK szerint nem működhet pártpénzből egy olyan szervezet, amely civilnek nevezi magát, miközben politikai plakátkampányt vagy épp Békemenetet szervez a Fidesz pillanatnyi érdekeinek megfelelően, ráadásul nem tünteti fel a beszámolóiban, hogy milyen pénzből működik.

A CÖF reagálása: 

Több száz oldalas könyv sem lenne elég ahhoz, hogy a DK díszes társaságának mi mindent kellene visszafizetnie a 2002-2010 közötti dicstelen kormányzásáért. Kezdhetnénk a rabló privatizációból meggazdagodott elnökével, az éjjel-nappal történő hazudozás mellett az IMF és az EB hitelek polgárok nyakába akasztásával, Simon Gábor és társainak, máig nem tudni miből, osztrák bankokba kivitt millióival. Folytathatnánk a 2010-re kialakult csődhelyzettel, vagy éppen a lakásépítési bizniszbe devizakölcsönökkel bezavart emberek tragédiájával. Semleges külföldi cég statisztikája szerint több ezermilliárd forint tűnt el a ködben, illetőleg az akkori szocliberális párt és ország vezetők és cinkosaik offshore cégeibe. Ha a magyar államadósságot 2,5-szer kitevő összeg most meglenne, országunk minden lakója vígan élhetne. Arcátlanság, hogy a legálisan, a törvényi előírások szerint sem támadható alapítványi támogatások visszafizetéséről szónokol a volt MSZP-s DK, amikor alapítványai sokkal nagyobb összeggel támogatták és támogatják a hozzájuk tartozó egyesületeket. Arról talán nem is szólunk, hogy a DK pártelnökének múlt évi 1 milliárd 200 milliós osztaléka valószínűleg az általa múltban privatizált cég hozama. A népét kirabló, 2010-ben közel 15 milliárd forint hiteladósságot hátrahagyó csonkult pártnak van egy ajánlatunk: ha Gyurcsányék visszafizetik elsíbolt nemzeti vagyonunkat, közösségünk örömében összeadja azt a 20-40 millió forintot, amit szervezetünk a köz érdekében, a közjóra legálisan használt fel és egy fillért sem költött vezetője javadalmazására.
Népszava fotó

Népszava fotó

És annyira belejöttek, hogy maradt még energia Szél Bernadettnek is bevinni egy sallert, ha már annyira viszket az a  tenyér. 

(Az LMP társelnöke tegnap, a civilek ellen hozott törvény parlamenti vitájában húzta ki a gyufát, amikor felmutatott két dokumentumot: a CÖF teljesen üres "közhasznúsági bevallását", majd egy másik, a javaslat által érintett szervezetét, amely részletesen taglalja a munkát, bevételt, kiadást, az elnöklő Lezsák Sándor bele is fojtotta gyorsan a szót, mondván, a politikus nem jelenett be előre "szemléltetést." ) 

A CÖF közleményének folytatása:

Az LMP parlamenti frakciója Szél Bernadett vezetésével ismét bakot lőtt. A társelnök asszonynak ismerni kellene a jogszabályok hierarchiáját és a felek között megkötött szerződésekben foglaltak mindkét fél számára kötelező betartását. Amennyiben az adományozó fél nem teszi lehetővé, hogy személyét, jogi személyét nyilvánosságra hozza az adományozott, azt közzétenni nem lehet. Az ilyen típusú szerződésekbe csak az államilag kijelölt és felhatalmazott szervezeteknek van betekintési joga. Ezt az LMP-nek is illik tudni, hiszen gazdálkodásának szabálytalansága miatt erre, tudomásunk szerint, már illetékes szerv, amikor szükséges volt, felhívta a figyelmét. 

Hát így.

Szerző

Gondot okoz a szigorított határellenőrzés Horvátországban

Levélben fordult Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő az Európai Unió (EU) vezetőihez a szigorított határellenőrzések okozta torlódások miatt, arra kérve őket, hogy sürgősen találjanak megoldást az áruk és a személyek szabad mozgására.

Az államfő Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének és Antonio Tajaninak, az Európai Parlament elnökének címezte levelét.

A horvát elnöki hivatal által közzétett levélből kiderül: az államfő attól tart, hogy a két hete életbe lépett schengeni határellenőrzési kódex miatt veszélybe kerülhet a horvát turizmus. Kolinda Grabar-Kitarovic szerint az a módszer, ahogy Szlovénia alkalmazza az uniós rendeletet, hatalmas torlódásokat okozott a horvát-szlovén határon a húsvéti ünnepek alatt. Hozzátette: a magyar határon nem voltak ilyen problémák.

Az államfő úgy vélte: Szlovénia nyomást akar gyakorolni Horvátországra a Pirani-öböl körül kialakult határvita miatt. Horvátország egyoldalún elállt az ügy döntőbírósági rendezésétől miután kiderült, hogy Szlovénia lobbizott a döntőbíróságnál egy számára kedvező döntésért. Szlovén politikusok korábban a sajtónak úgy nyilatkoztak: Ljubljana különböző intézkedéseket vezethet be Zágráb ellen, és lehetetlenné teheti a turisták Horvátországba jutását.

Grabar-Kitarovic kiemelte, hogy Horvátország a vitás kérdések ellenére a lehető legjobb viszonyt akar ápolni Szlovéniával. A levélben megfogalmazottak nem kérdőjelezik meg Zágráb elkötelezettségét, hogy betartsa az EU-s szabályokat, köztük a schengeni határellenőrzési kódexet, különös tekintettel a schengeni övezethez való csatlakozást szolgáló erőfeszítéseire - nyomatékosította az államfő.

Április 7-től az Európai Unióban szabad mozgási joggal rendelkező polgárok úti okmányait is ellenőrizni kell mind belépéskor, mind kilépéskor, és össze kell vetni őket a Schengeni Információs Rendszer (SIS), illetve az Interpol lopott vagy elveszett dokumentumok adatbázisával (SLTD), hogy a hatóságok meggyőződjenek arról, az illető nem jelent biztonsági, közrendvédelmi vagy közegészségügyi kockázatot az EU-ban. A szigorítás nemcsak az unió külső határaira vonatkozik, hanem minden olyan uniós belső határra, ahol a tagállamok még nem állapodtak meg a határellenőrzés megszüntetéséről, kiterjed a közúti, vasúti, légi és tengeri határokra egyaránt.

Horvátország már másnap, április 8-án ideiglenesen felfüggesztette a szigorított határellenőrzést a horvát-szlovén és a horvát-magyar határon, miután a szabályok miatt hatalmas kocsisor torlódott fel a két említett határszakaszon. A horvát határőrök jelenleg is csak szúrópróbaszerű, célzott ellenőrzéseket végeznek.

Sajtóértesülések szerint Zágráb diplomáciai úton Ljubljanát és Budapestet is arra kérte, hogy Horvátországhoz hasonlóan ideiglenesen függessze fel a szisztematikus határellenőrzést.

Miro Cerar szlovén kormányfő erre úgy reagált, hogy Szlovéniának be kell tartania az uniós rendeletet, ha továbbra is a schengeni övezetben akar maradni. Mint mondta: amennyiben Horvátország meg akarja változtatni az érvényben lévő schengeni kódexet, a többi európai uniós tagállamot kell erről meggyőznie.

Szerző

Gondot okoz a szigorított határellenőrzés Horvátországban

Levélben fordult Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő az Európai Unió (EU) vezetőihez a szigorított határellenőrzések okozta torlódások miatt, arra kérve őket, hogy sürgősen találjanak megoldást az áruk és a személyek szabad mozgására.

Az államfő Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének és Antonio Tajaninak, az Európai Parlament elnökének címezte levelét.

A horvát elnöki hivatal által közzétett levélből kiderül: az államfő attól tart, hogy a két hete életbe lépett schengeni határellenőrzési kódex miatt veszélybe kerülhet a horvát turizmus. Kolinda Grabar-Kitarovic szerint az a módszer, ahogy Szlovénia alkalmazza az uniós rendeletet, hatalmas torlódásokat okozott a horvát-szlovén határon a húsvéti ünnepek alatt. Hozzátette: a magyar határon nem voltak ilyen problémák.

Az államfő úgy vélte: Szlovénia nyomást akar gyakorolni Horvátországra a Pirani-öböl körül kialakult határvita miatt. Horvátország egyoldalún elállt az ügy döntőbírósági rendezésétől miután kiderült, hogy Szlovénia lobbizott a döntőbíróságnál egy számára kedvező döntésért. Szlovén politikusok korábban a sajtónak úgy nyilatkoztak: Ljubljana különböző intézkedéseket vezethet be Zágráb ellen, és lehetetlenné teheti a turisták Horvátországba jutását.

Grabar-Kitarovic kiemelte, hogy Horvátország a vitás kérdések ellenére a lehető legjobb viszonyt akar ápolni Szlovéniával. A levélben megfogalmazottak nem kérdőjelezik meg Zágráb elkötelezettségét, hogy betartsa az EU-s szabályokat, köztük a schengeni határellenőrzési kódexet, különös tekintettel a schengeni övezethez való csatlakozást szolgáló erőfeszítéseire - nyomatékosította az államfő.

Április 7-től az Európai Unióban szabad mozgási joggal rendelkező polgárok úti okmányait is ellenőrizni kell mind belépéskor, mind kilépéskor, és össze kell vetni őket a Schengeni Információs Rendszer (SIS), illetve az Interpol lopott vagy elveszett dokumentumok adatbázisával (SLTD), hogy a hatóságok meggyőződjenek arról, az illető nem jelent biztonsági, közrendvédelmi vagy közegészségügyi kockázatot az EU-ban. A szigorítás nemcsak az unió külső határaira vonatkozik, hanem minden olyan uniós belső határra, ahol a tagállamok még nem állapodtak meg a határellenőrzés megszüntetéséről, kiterjed a közúti, vasúti, légi és tengeri határokra egyaránt.

Horvátország már másnap, április 8-án ideiglenesen felfüggesztette a szigorított határellenőrzést a horvát-szlovén és a horvát-magyar határon, miután a szabályok miatt hatalmas kocsisor torlódott fel a két említett határszakaszon. A horvát határőrök jelenleg is csak szúrópróbaszerű, célzott ellenőrzéseket végeznek.

Sajtóértesülések szerint Zágráb diplomáciai úton Ljubljanát és Budapestet is arra kérte, hogy Horvátországhoz hasonlóan ideiglenesen függessze fel a szisztematikus határellenőrzést.

Miro Cerar szlovén kormányfő erre úgy reagált, hogy Szlovéniának be kell tartania az uniós rendeletet, ha továbbra is a schengeni övezetben akar maradni. Mint mondta: amennyiben Horvátország meg akarja változtatni az érvényben lévő schengeni kódexet, a többi európai uniós tagállamot kell erről meggyőznie.

Szerző