Nem hiszi Lázár János kancelláriaminiszter, hogy az uniós pénzalapok 2020 után elapadnának. Így jut EU-s forrás a tagországoknak és Magyarországnak is. Sokkal inkább valószínű, hogy az intézményi rendszerek alakulnak át a következő uniós pénzügyi ciklustól és a forrásokhoz való hozzáférés módja változik meg – fejtette ki Lázár János a HBLF Pénzügyi csúcstalálkozó Új világ? című konferenciáján. Az említett időszakkal kapcsolatosan kijelentette: az lesz az igazi kérdés, hogy Magyarországnak mi a sztorija 2020 utánra. Arra a kérdésre, hogy miként érhetjük el az uniós átlagot, ma nincs válasz – fogalmazott. Az uniós költségvetési csatában így arra kell majd válaszolnunk, hogy mi az a 3-4 dolog, amire fókuszálnunk kell – fejtette ki.
Lázár János a konferencián szürreálisnak nevezte ama, a Brexit kapcsán megjelenő véleményeket, amelyek szerint kelet-európai országok kilépnének az Európai Unióból. Nincs ilyen szándék: Magyarország nem elhagyni, hanem alakítani szeretné az Európai Uniót – szögezte le. Az uniónak a Brexit tanulságaira kellene összpontosítania és választ adnia és nem az említett kérdésekhez hasonlókat megfogalmaznia.
Az eddigi hozzánk érkezett forrásoknak stratégiai jelentőséget tulajdonít: nagyban hozzájárultak az államháztartás stabilizálásához és nélkülük az ország a 2008-ban kitört válság évei alatt sokkal jobban szenvedett volna - vélekedett. Ez azonban akkor se ingyenpénz – magyarázta. Ennek megfizettük az árát, hiszen lebontottuk a piacvédelmet, a vámokat, aminek következtében külföldi vállalatok sokkal jobban és könnyebben hozzáférhetnek a hazai piachoz. Így a magyar munkaerőt is könnyebb elcsábítani Nyugatra, mint korábban - vonta meg 2004-es uniós csatlakozásunk mérlegét Lázár.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a forrásokból megvalósult beruházásokat kritikusan értékelte. Különösen a mezőgazdaságban felhasznált uniós pénzek hozadéka kevés. A szektorba jutott 3500 milliárd forintnyi uniós forrásból alig valósult meg fejlesztés. Ezt a tőkét az ágazatban sokkal inkább jövedelemkiegészítésként használták - ismerte el Lázár János. Ha közvetlenül nem is, de közvetve ezzel arra utalt, hogy a szektorban a versenyképesség javítását elég mélyről kell kezdeni.
A versenyképesség amúgy is a kormány legújabb vesszőparipája. Miután a Világgazdasági Fórum tavaly őszi értékelésén csúnyán leszerepelt az ország, a kormány lázas sietséggel igyekszik a globális mérés 12 összetevőjét adó intézmény- és feltételrendszeren javítani. Ezzel összefüggésben a tegnap délutáni kormányinfón a miniszter már arról beszélt, hogy szükséges az adóbürokrácia csökkentése. A versenyképesség javítása érdekében végrehajtandó intézkedéseket Lázár nem részletezte, de ennek része lesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megújítása, amelynek stratégiáját már megtárgyalta a kormány.
Hasonlóan fontos kérdés volt a kormányülésen a 2018-as költségvetési törvény. A Költségvetési Tanácsnak már tegnap megküldte a kormány a jövő évi büdzsé tervezetét, a jövő héten pedig benyújtja a parlamentnek. A tervek szerint a Ház ezt idén június 17-ig el is fogadhatja. Idén a költségvetés hívószavaiként a miniszter a foglalkoztatást, a családtámogatást és a biztonságot emelte ki. A költségvetés konzervatív lesz és nem választási, 4 százalék feletti GDP-növekedés mellett pedig 3 százalék alatt marad a hiány - ígérte.
Hamarosan a parlament elé kerül az idei büdzsé módosítása is. Erre azért van szükség, mert át kell vezetni a bérnövekedéseket, a járulékcsökkentéseket és a földértékesítési bevételeket a 2017-es költségvetésen.
Nem Lázár János volt az egyetlen a kormány részéről, aki tegnap a versenyképességi kérdéseket érintett. Varga Mihály, a nemzetgazdasági tárca vezetője a Versenyképességi Tanács ülése után arról beszélt, hogy a testület a digitalizáció elterjesztéséről szóló javaslatokról tárgyalt. Ezzel a szolgáltatók versenyképességén is javítanának. Nem kevésbé lényeges, hogy a felhasználók költségeit is csökkentenék. Kiemelte: ösztönözni szeretnék az elektronikus számlavezetést és a közműszámlák elektronikus kiegyenlítését is. A kabinet azt tervezi, hogy idővel a cégek adóbevallását is - a magánszemélyekéhez hasonlóan - az adóhivatal készítse el.
A miniszter szerint a tanács első ülésén felvetett hat témából öt esetében már elindították a jogszabálymódosításokat. Az építési jogszabályok módosításáról benyújtották a törvényjavaslat-csomagot, és a közműhálózatra csatlakozás könnyítéséről is elkészült a jogszabálytervezet. Ezek tárgyalását megkezdte az Országgyűlés. Szavai szerint a kormány szerdán már tárgyalt a 2018-as adómódosításokról. Jelentős változások születhetnek a céges adóbevallásokban a határidők felgyorsításával vagy a cégbejegyzéseknél. Ezzel már - legalábbis Varga Mihály reményei szerint - már rövid távon javítanák a hazai versenyképességet.
