Előfizetés

Százmilliók egy sosemvolt múzeumra

Publikálás dátuma
2017.05.02. 07:06

Az elvesztett „Európa kulturális fővárosa” cím afféle kárpótlásaként ígérték Miskolcnak tíz éve a Science Múzeumot, ám az azóta sem készült el. De akkor mire költötték az erre szánt pénzt?

A Miskolci Egyetem egykori fűtőművét először Rockmúzeumként építették volna újjá. Ebből ugyan nem lett semmi, de született nagyobb, izgalmasabb terv: majd tíz évvel ezelőtt, még a szocialista városvezetés idején olyan látvány-központot álmodtak ide, amelyben 4 ezer négyzetméteren interaktívan, játékos formában mutatják be a műszaki és természet-tudományos élet eredményeit, érdekességeit. 2008-ban elkészült az előzetes megvalósíthatósági tanulmány, a projekthez megvették a telket, elkészültek az engedélyezési és kiviteli terveket. Az időközben Sciencity névre átírt innovációs szabadidőközpont átadását 2012-re ígérték. 

A várost 2010 óta irányító Kriza Ákos (Fidesz-KDNP) polgármester még 2012-ben is arról beszélt, hogy a Sciencity a szabadidő eltöltésének egyedülálló módját teremti meg Miskolcon. Az akkor készült állapotjelentésről úgy fogalmazott: „Azért állítottuk össze, hogy partnereink számára egyértelművé tegyük: Miskolc az innovációt kitörési pontnak tekinti. Bízom benne, hogy csatlakoznak együttműködő partnereinkhez, és összefogással egyedülálló létesítményt hozunk létre Miskolcon.”

Ehhez képest három évvel később, 2015-ben mégis leállították a programot. Kriza Ákos sajtóirodája ezt akkor a Népszabadságnak nyilatkozva azzal indokolta, hogy már a kezdetektől elszámolási problémák jelentkeztek, mert 2009-ben az MSZP-s önkormányzati vezetés szabálytalanul vásárolta meg a telket a Fűtőmű Kft.-től 233 millió forintért. A költséget nem lehetett elszámolni a támogatás terhére, így szerződést kellett módosítani. Közölték azt is, hogy 2009 nyarától öt, havi rendszeres díjazással ellátott embernek volt megbízása az akkori önkormányzattól az építkezés menedzselésére, ám ők nem tudtak értékelhető eredményt felmutatni. A munka ezért csak 2011-ben, az új, fideszes városvezetés ideje alatt kezdődhetett el.

Mindezt más megvilágításba helyezi Tompa Sándor (DK) önkormányzati képviselő, aki pontos kimutatást készített az eddigi kifizetésekről. A városvezetéstől azt tudakolta: miért költött pénzt a város olyan beruházásra még tavaly is, amelyről Miskolc már lemondott? A város 2016. évi zárszámadásában szerepel 74,5 millió forint, amit a beszámoló szerint szállítói szerződések kifizetésére fordítottak tavaly. Kriza Ákos ideje alatt több éven át további milliókat fizettek ki a projekt menedzsmentje számára bérek és járulékok formájában: több mint 1 milliárdot kapott például 2011-ben építési és épületgépészeti munkákért a Lyuko-Bau Kft.

Mindezt tovább növelték a szakértői díjak, pénzügyi és monitoring ellenőrzésekre költött pénzek. Pénzt adtak ki muzeológiai szakértésre, kiállítás-technológiára, folyamat-menedzsmentre és marketingre, ügyvédi feladatokra, s 15 millió forinttal honorálták többek között a monitoringot végző Miskolci Városfejlesztési Kft. tevékenységét. 2014-ben kiemelkedik egy 78 milliós tétel, színpadi emelő építésének megrendelésére, de pontosan nem látható, hogy végül mennyit fizettek ki a Bosch Rexroth Kft. számára. A bérekre és járulékokra fordított költségek pedig elérték az 1 milliárd 800 ezer forintot abban a Science-projektben, amely már harmadik éve áll félbehagyottan.

Megkérdeztük Kriza Ákost, miért „öntött” a város több százmillió forintot egy meghiúsult beruházásba, s ha ma már ennyi pénzt beinvesztáltak, nem lett volna-e logikusabb befejezni a beruházást? Sajtóirodája közölte: a Science Múzeum ügyében egy belső vizsgálat eredményeként 2014. augusztusában Kriza Ákos polgármester kezdeményezésére indult rendőrségi nyomozás, amely jelenleg is tart. A belső vizsgálat anyagait a Városháza átadta a rendőrségnek, a nyomozás lezárásáig az adatok nem nyilvánosak. „Az előző városvezetés a beruházást valótlan adatokra épülő üzleti tervvel indította el, de ez csak az építkezés leállítása előtti időszakban derült ki" – írták. Ráadásul a városháza szerint a valótlan adatokra alapozott tervezés miatt a Science Múzeum önmagát nem lett volna képes fenntartani, működtetési költségei már néhány év alatt is jelentősen meghaladták volna a projekt felfüggesztése miatt visszafizetendő 1,3 milliárd forintot.

Így azonban – s ezt már mi tesszük hozzá – kárba veszett a pénz, amit eddig a projektbe öltek. Ma egy látványában némileg megújult fűtőmű áll torzóként a Miskolci Egyetem és egy bevásárlóközpont sarkában, s hasznosítására egyelőre nincs semmilyen ötlet.

Botka: itt az idő, hogy elzavarjuk a kormányt

B.I.M.
Publikálás dátuma
2017.05.02. 07:02
Botka László FOTÓ: Molnár Ádám
Tüntetés-hangulat uralkodott a Városligetben már délelőtt is, ahol minden a kormányváltásról szólt.

– Itt az idő, hogy elzavarjuk a kormányt! Itt az idő, hogy elzavarjuk azokat, akik megnyomorítják ezt az országot, akik ellopják a pénzünket, akik megnyomorítanak minket – mondta Botka László a Városligetben. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje az MSZP majálisán arról beszélt, hogy megélhetési minimum bevezetésére van szükség, esélyegyenlőségre, tisztességre, a melósok megbecsülésére. Azt mondta, "Orbán országlásának legyen végre vége, szüntessük meg a nemzeti nyomor rendszerét!" Szeged polgármestere szerint a jelenlegi kormány nem a nép kormánya, nem becsüli meg a melósokat, magas ívben tesz a bérből és fizetésből élőkre. Baloldali fordulatra, baloldali kormányzásra van szükség – mondta. Botka szerint be kell vezetni a megélhetési minimumot, amelyre a magyar állam vállal garanciát mindenkinek, aki ledolgozta a magáét, és akinek legális bejelentett munkája van. Ez alá nem lehet menni sem nyugdíjakban, sem fizetésekben – hangoztatta, egyúttal részleteiben is feltárta a szombati Szép Szó mellékletünkben is bemutatott munkaügyi programját, s beszélt adóterveiről is. "Igenis fizessenek a gazdagok" – jelentette ki, s elmondta: országjárása során rengeteg nyomorral találkozott, s az embereknek bizony joggal viszket a tenyerük, a változásra igenis van igény az országban.

Hasonlóképp beszélt Molnár Gyula is: a pártelnök szerint nincs idő, most kell kormányt váltani. Molnár elmondta: az orbáni kormányzás hét éve alatt szinte minden társadalmi csoport rosszul járt. Beszámolt az egy hónapos országjárásukról, azok tapasztalatairól, s levonta a konzekvenciát: a Fidesz leváltható, az ország megjavítható. Azt mondta: a Fidesz kormányzása kudarc, Orbán Viktor azonban megpróbálja másra fogni a kudarcot.

Őt követve Botka azt mondta: az oroszok, a tankok után az álomgyilkosok jöttek, így lettek a magyarok vesztesei a kétezres éveknek. "Nemcsak az álmainkat gyilkolták meg, de a jövőnket is felélték azok, akik állítólag a nép szolgálatára esküdtek fel. "Az álmaink a Fidesz kezében rémálommá váltak." Botka sorolta a lenyúlásokat, a korrupciós ügyeket, s úgy összegzett: "itt az idő, hogy elzavarjuk az álomgyilkosokat!" Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint elemi erejű a társadalmi ellenállás, a Fidesz nagyurai meg is rettentek ettől, nem véletlenül. "Takarodjon a Fidesz, az életünkből és a magánéletünkből!" - szólította fel a kormánypártot Botka. Szüntessük meg a nemzeti nyomor rendszerét, tegyünk igazságot! - mondta, hozzátéve: szerinte igenis csökkenteni kell a vagyoni különbségeket, ha fel akarunk zárkózni, a Nyugathoz, a világ sikeres feléhez. A jelenlegi kormány nem a nép kormánya, nem becsüli meg a melósokat, "magas ívben tesz" a bérből és fizetésből élőkre - fogalmazott. A Városligetben több ezer ember hallgatta végig Botkát, az MSZP rendezvénye mellett több száz sátorban, lényegében minden ellenzéki párt gyűlést, május elseji ünnepséget tartott.

Összefogtak a szakszervezetek

A munkavállalói jogokat visszakövetelő közös nyilatkozat mellett az öt nagy szakszervezeti tömörülés vezetése azzal is jelezte az összefogást, hogy együtt koszorúzták meg az 1890-es első munkásfelvonulás Városligetben felállított szakszervezeti emlékkövét tegnap.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és tagszervezetei, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (ÉSZT) és az Értelmiségi Szakszervezet egymás mellett állították fel sátraikat a Napozóréten, így a majális népes közönsége könnyen belehallgathatott a párhuzamosan futó politikai beszélgetésekbe. A közszféra meghívására az MSZP és az Együtt elnöke, a Jobbik munkavállalói programvezetője, a Liberálisok, az LMP és a Párbeszéd vezetői ismertették munkavállalói programjaikat, amelyek közt csak árnyalatnyi különbség van, és terveik egybecsengenek az érdekvédelmi szövetségek elvárásaival is. Valamennyi ellenzéki párt egyetért abban, hogy új Munka törvénykönyv és új sztrájktörvény kell, mert a jelenlegi szabályok kiszolgáltatottá tették a dolgozókat. Az Országos Érdekegyeztető Tanács újraindítását is minden párt fontosnak tartotta, ahogy az adórendszer alacsony jövedelműeknek kedvező átalakítását és a korkedvezményes nyugdíj lehetőségének visszaállítását is. A MASZSZ-hoz tartozó szakszervezetek közben a DK elnökének kormányváltást sürgető szavait hallgathatták, majd Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt kéznyújtása következett: szövetséget és együttműködés kínált a szakszervezeteknek a párt új baloldali programjának megvalósításakor.

A Liga nem szervezett politikai programokat, de vezetői saját sátrukban beszélgettek az érdeklődőkkel, a Munkástanácsok pedig követve eddigi hagyományait, nem települt ki a Városligetbe.

Reformátusok - Valódiak a papírok, de fiktív az ellátás

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2017.05.02. 07:00
A reformátusok nem reagáltak kérdéseinkre, a kincstár vizsgálatot ígér A kép illusztráció FOTÓ: Thinkstock
Még a rászorulók étkeztetésével is trükköznek – derül ki a református szociális szolgáltatókról szóló riportunk második részéből.

Előfordult, hogy a gondozók a szociális szolgálat fenntartójának, a református egyházközségnek végeztek mezőgazdasági munkát: kapálás, vetés, betakarítás. Ezekben az esetekben is vezették a gondozási naplójukat, munkát azonban ellátottaknál nem végeztek. Többször berendelték őket a templom és a parókia takarítására, ilyenkor szintén csak papíron folyt gondozási munka – idézzük Bíró Zsoltné egyik panaszbeadványát.

Pénteki számunkban írtunk arról, hogy egy szabolcsi szociális munkás, Bíró Zsoltné szerint a házi segítségnyújtással foglalkozó református szociális szolgálatoknál sorozatosak a szabálytalanságok, a jogsértő módon felhasznált összeg mértéke az elmúlt évek során bőven elérhette a milliárdos nagyságrendet. A Mándokon élő asszony – aki évekig dolgozott a református egyháznál –, sorozatban írja bejelentéseit a Magyar Államkincstárnak a konkrét visszaélésekről.

A Népszava rendelkezésére bocsátott bejelentései minden esetben konkrét településneveket (némelykor személyneveket is) tartalmaznak. Eddig csaknem húsz faluról és városról jegyezte fel, milyen szabálytalanságokat, visszaéléseket tapasztalt a házi segítségnyújtással foglalkozó református szociális szolgálatoknál. A jogsértések feltárásának ezzel nem ért a végére, még legalább ennyi ügy van a tarsolyában. Addig folytatja, amíg nem írja le valamennyit.

Az étkeztetésben fiktív ellátottak is voltak. Csak az adataik szerepeltek a rendszerben, ebédet nem kaptak. Helyettük mások részesültek étkezésben, akik egyébként nem voltak szociálisan rászorultak – olvasható egy másik településről. Megint egy másikról pedig ez: a működési engedély szerint a szociális szolgálat székhelye a parókia. Ennek rezsielszámolására arányosan van lehetőség, de a fenntartó az egyháztól is minden hónapban felvette a teljes rezsiköltséget.

Bíró Zsoltné – ahogyan arról előző számunkban beszámoltunk – akkor döntötte el, hogy lapunkhoz fordul, amikor feljegyzéseit kinyomtatott formában megtalálta a levélszekrényében. Valaki feltörte a számítógépét, és postázta számára a bizalmas dokumentumokat. Feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, a rendőrségi nyomozás még tart.

A visszaélésekről szóló beszámolóit a Magyar Államkincstárnak küldi el, ahol kérdésünkre azt ígérték, az „erőforrások átcsoportosításával” igyekeznek előre hozni a református szolgálatok vizsgálatát. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közlése szerint is az államkincstár az illetékes, a reformátusok nem reagáltak kérdéseinkre.

Újabb megállapítások következnek Bíró Zsoltné beadványaiból: az egyik városban a református szolgálat még számítógéppel sem rendelkezik, habár ez alapfeltétele a működésnek. Igaz, van nyomtató, laptop és vezetékes telefon is – de csak az esperesi hivatalban, a dolgozók nem használhatják. Máshol nagy értékű vásárlások történtek (egyebek mellett: mosógép), ezek azonban a leltárban nem szerepelnek, a lelkész saját használatában vannak.

Az elmúlt évek során etikátlanul vagy jogsértően elköltött állami pénzek nagyságrendje milliárdokra tehető – állítja Bíró Zsoltné. A legnagyobb tételt a helyettesítési naplókkal való trükközés teszi ki. Szinte mindegyik településre érvényes, hogy a helyettesítések nagy része (80 vagy 90 százaléka, esetenként teljes egésze) fiktív. A papírok megvannak, munkavégzés – amiért pedig felveszik a költségvetési támogatást – nem történt.

Az egyik faluban például „a helyettesítéseket ténylegesen nem végezték el, az ellátottak a helyettesítés időtartama alatt gondozva nem voltak. Természetesen ezt a gondozók előre megbeszélték az ellátottakkal, betanították őket, hogy igazolják a munkavégzésüket”. Egy másik településen van olyan gondozónő, aki szenvedélybetegsége miatt már délután képtelen a munkavégzésre, de a papírjai megvannak: maga az ellátott jár a gondozó lakására hetente aláírni a naplókat.

Bár nem a házi segítségnyújtáshoz kötődik, Bíró Zsoltné érdemesnek tartja megemlíteni: több református egyházközség pályázott ifjúsági tábor megrendezésére. Négy településről tud, amely végül nem tartotta meg, csak „lepapírozta” a tábort. A gyerekek helyett más írta alá a jelenléti ívet.

Kérdésünkre, mennyiben tud bizonyítékokkal szolgálni, Bíró Zsoltné kijelentette, hogy tisztában van a felelősségével. Azért is vállalta névvel és arccal a sajtószereplést, hogy nyomatékosítsa: állításai egytől egyig megfelelnek a valóságnak. „Mindenkit tudja, hogy az igazat mondom” – tette hozzá. Az államkincstárnak módja van helyszíni vizsgálatot végezni, meghallgatni az érintetteket. Ha ez megtörténik, akkor nincs kétsége afelől, hogy az ellenőrzés megerősíti mindazt, amit leírt bejelentéseiben. A szemtanúk olyan sokan vannak, hogy Bíró Zsoltné szerint képtelenség lesz elhallgatni az igazságot.

Baptista botrány
Az, amit Bíró Zsoltné a református szociális szolgáltatók kétes ügyleteiről mond, kísértetiesen emlékeztet a Baptista Szeretetszolgálatnál kitört botrányra. A kormányközeli Pesti Srácok 2015 nyarán adott hírt arról, hogy a baptisták házi segítségnyújtási hálózatát vizsgálva a Magyar Államkincstár több mint 3 milliárd forint felhasználását találta szabálytalannak, és befagyasztotta a finanszírozást.
Az államkincstár munkatársai nem elégedtek meg a papírok ellenőrzésével, hanem személyesen is felkeresték a házi gondozókat és az adminisztrált ellátottakat. Az elvégzett munka jelentős része fiktívnek bizonyult: nagyságrendileg 50 százalékos eltérés mutatkozott az ellátottak által igazolt munkavégzés és a dokumentált feladatellátás között. A vizsgálat talált olyan ellátottat, aki után a szeretetszolgálat úgy vette fel a normatívát, hogy az illető egyáltalán nem is találkozott a baptisták házi gondozóival.