Aleksandar Vucic az orbáni úton

Publikálás dátuma
2017.04.24. 07:31
Pressburger Csaba szerint megosztottak a vajdasági magyarok FOTÓ: NÉPSZAVA
Április 2-án első fordulóból megnyerte az elnökválasztást Aleksandar Vucic hivatalban lévő kormányfő, Szerbia legnépszerűbb politikusa. A voksolás másnapján fiatalok tízezrei vonultak az utcára Vucic „diktatúrája” ellen, választási csalást emlegetve, sajtó és véleményszabadságot, valós demokráciát követelve. A vajdasági magyarság tüntetésekhez való viszonyulásáról Pressburger Csabát, a Magyar Szó volt főszerkesztőjét kérdeztük.

– Hogyan viszonyulnak a vajdasági magyarok az államfővé választott miniszterelnök elleni tüntetéskehez? A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Vucicot támogatta, más magyar párt nem állított önálló jelöltet. Kire szavaztak a magyarok?

– A vajdasági magyar társadalom megosztott, és nem csak a tüntetésekhez való viszony tekintetében. Az április 2-i választáson három markáns vonulat mutatkozott meg. Az egyik tűzön-vízen át követi a VMSZ-t, pontosabban a VMSZ lépéseit támogató Orbán Viktort. Ők voltak azok, akik hajlandóak voltak, esetleges ellenérzéseiket is leküzdve, Vucicra szavazni. A másik vonulatba azok tartoznak, akik számára Orbán ugyan tekintélynek számít, talán még VMSZ-szimpatizánsnak is mondhatók, de még így sem voltak képesek a sötét múltú Vucicra voksolni, ezért inkább otthon maradtak. A harmadik vonulatot azok képezik, akiknek a többsége a volt ombudsmanra, Sasa Jankovicra szavazott, a Magyar Mozgalom vagy a Demokrata Párt támogatói ők, nyilván a tüntetésekre is szimpátiával tekintenek, többen közülük el is járnak tüntetni. Friss közvélemény-kutatási adatok nem léteznek a vajdasági magyarok politikai preferenciáiról. Ám a magyar többségű önkormányzatok választási eredményeinek elemzéséből az következtethető ki, hogy Vucicra legfeljebb 30.000-35.000 vajdasági magyar szavazhatott. Ezt egyfelől az országos átlagnál 10-20 százalékkal alacsonyabb választási részvétel, másfelől Jankovic és Vucic támogatottságának nagyobb kiegyensúlyozottsága mutatja.

– Népszerű Vucic a magyar lakosság körében, vagy diktátornak látja a többség, mint ahogy a tüntető egyetemisták is?

– A fentebb soroltak alapján is kimondható, hogy Vucic a magyar lakosság körében népszerűtlen. Kérdés azonban, hogy kizárólag a szélsőjobbos, soviniszta politika miatt, amelyet a 90-es években és a 2000-es évek első felében képviselt, vagy azért is, amivel ma vádolható: a sajtószabadság elnyomása, a félelem légkörének megteremtése, a pártokrácia tökélyre fejlesztése és a személyi kultusz építése miatt. Ha arra gondolok, hogy Orbán Viktor az itteni magyarok többsége számára megfellebbezhetetlen tekintély, míg Vucic maga az ördög, akkor talán nem tévedek, ha azt mondom: a többség még mindig a múltbéli bűnök miatt érzi vállalhatatlannak a megválasztott szerb államfő személyét, orbáni attitűdje nem igazán zavarja.

– Miért épp most robbant ki ez az egész, miután úgymond szabad választáson első fordulóból nyert Vucic, tavaly pedig parlamenti választáson győzedelmeskedett?

– Többen megkérdőjelezik az úgymond post festum zajló tüntetések létjogosultságát, indokoltságát. Én magam is ezek közé tartoztam. Lezajlott egy végtelenül mocskos kampány, az ellenzéki jelöltek szinte be se kerülhettek az országos médiába, vagy ha mégis, többnyire negatív kontextusban. A Vucicot támogató pártok – erre több bizonyíték is van – nemtelen eszközökkel igyekeztek befolyásolni a közvéleményt.

– Mint például?

– A végtelenül szervilissé tett médián keresztül sugárzott propagandán túl volt itt minden: házalók jöttek előre kinyomtatott listákkal, hogy név szerint összeírják, ki kire szándékozik szavazni; állami vállalatok dolgozóit, illetve köztisztviselőket arra kényszerítettek, beszéljék rá barátaikat, ismerőseiket, hogy Vucicra szavazzanak, és bizonyítékképpen a „helyesen” kitöltött szavazólapot is fényképeztessék le velük; „hadrendbe állították” a városi tömegközlekedési vállalat autóbuszait, hogy azzal szállítsák Vucic kampányrendezvényeire a peremvárosi fizetett csápolókat… Vagyis az ellenzéki jelölteknek minden okuk meglett volna rá, hogy bojkottálják ezt a – finoman szólva – egyenlőtlen megméretést. Ehelyett azonban belementek a „játékba”. A választás napján sem a független megfigyelők, sem a választási bizottságok ellenzéki tagjai nem számoltak be komolyabb, szisztematikusan zajló csalásról. Mindezeket figyelembe véve politikailag valóban problematikusnak tarthatjuk a most folyó tüntetéseket. Azonban társadalmilag vagy lélektanilag nagyon is érthető mindez: Vucic első körös győzelme volt az utolsó csepp a pohárban az elkeseredett tömegek, legfőképp a kilátástalansággal szembesülő fiatalok számára.

– Kívülről nézve spontán ifjúsági tüntetésnek tűnik ez a tiltakozási hullám. Ki szervezi, ki-kik állnak e hetek óta tartó demonstrációk mögött?

– Hangsúlyoznunk kell: a tüntetéseket nem ellenzéki pártok vagy az ellenzéki jelöltek szervezték. Valószínűleg őket ugyanúgy meglepte a közösségi hálókon szerveződő, spontán utcára vonuló tömeg látványa, mint a hatalmat. A közösségi média segítségével önmagát szervezi a tiltakozó ifjúság, nem állt mögéjük egyetlen ellenzéki párt sem.

Pressburger Csaba
2011. június 24 –én a vajdasági magyar nemzetiségi önkormányzat testülete, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) leváltotta az egyetlen szerbiai magyar nyomtatott napilap, a Magyar Szó főszerkesztőjét, Pressburger Csabát. A több órás viharos ülés alatt a szabadkai Magyar Ház előtt tüntettek az újságírók és a mellettük kiállók a főszerkesztő menesztése ellen.
A Pásztor István vezette VMSZ, amely az MNT képviselőinek döntő többségét is adja, az Orbán kormány 2010-es hatalomra kerülése után látványosan vált Fidesz-Orbán-szatelitpárttá és kezdte követni egyre inkább az orbáni mintát a vajdasági magyar közösségen belül. Ezen az úton fontos momentum volt a kisebbségi magyar média és a kulturális intézmények totális megszállása, alárendelése, pártkatonák vezetése alá helyezése. Pressburger volt az egyike az első "áldozatoknak". A Magyar Szó pártfaliújsággá tétele miatt tavaly a szerkesztőség szétszakadt, a kiválók létrehozták a Szabad Magyar Szót, amely azonban nyomtatott formában nem jelenik meg.

Vucic nem tart a tüntetőktől

Ha békésen teszik, akár tíz évig is sétálhatnak, jelentette ki húsvét vasárnapján Aleksandar Vucic kormányfő. A megválasztott elnök azt hangsúlyozta, hogy Szerbia polgárai békésen tiltakozhatnak, mindaddig, míg ezzel nem veszélyeztetik mások jogait, de az állam reagálni fog, amint erőszakba torkollik a békés tüntetés. Ő maga, mint fogalmazott, támogatja a békés tiltakozásokat, hiszen ez a demokrácia része.

A Vucic elleni tüntetések az elnökválasztás másnapján, április 3-án robbantak ki és azóta is tartanak. A belgrádi diákság vonult elsőként utcára nagyobb számmal, de minden nagyvárosban megmozdultak a fiatalok, akik rövidesen összehangolták kéréseiket és a szociális kérésekkel kiálló szakszervezetekkel közös programot állítottak össze. Vucic „diktatúrájának” megszüntetését, szabad és tiszta választásokat, a teljes politikai elit lecserélését, sajtó és véleményszabadságot, a közmédia vezetőinek leváltását követelik.

Az ellenzéki pártok egyelőre nem találják a hangjukat, szervezetten nem álltak a tüntetők mögé. Viszont az ellenzéki pártok és jelöltek egy része, mint például Jankovic és a Demokrata Párt kifejezte egyértelmű szimpátiáját és támogatását, néhány politikus rendszeresen el is jár a tüntetésekre, de nem próbálták "ellopni" a tüntetéseket, átvenni a szervezést. jelen körülmények között ez egyébként se tett volna jót sem a tüntetéseknek, sem maguknak az ellenzéki pártoknak.

A szerb ellenzék megosztott. Vucic első fordulós győzelmét is tulajdonképpen ez a megosztottság és felaprózottság tette lehetővé, egyetlen ellenzéki jelölt sem érte el a 20 százalékot sem.

Szerző

Nehéz brüsszeli hét vár Orbánékra

Publikálás dátuma
2017.04.24. 07:00
Orbán Viktor a 2016. március 7-i EU-csúcs előtt FOTÓ: Dean Mouhtaropoulos/Getty Images
“Magyar nagyhét” kezdődik ma Brüsszelben. Kiderül, hogy az Európai Bizottság indít-e új kötelezettségszegési eljárásokat Magyarország ellen, illetve új szakaszba léptet-e már meglévőket. Választ kapunk arra is, hogy az Európai Néppárt milyen jövőt szán a Fidesznek a pártcsaládban. A héten az uniós “kormány” elnökével, valamint tagjaival tárgyal Soros György, a CEU alapítója és Michael Ignatieff rektor. Az Európai Parlament szerdán plenáris vitát tart a magyarországi helyzetről.

Orbán Viktornak eleget kell tennie az Európai Bizottság igényeinek, ha az utólagos javításokat kér a felsőoktatási törvényben - nyilatkozta a hétvégén a Der Spiegel hírmagazinnak Manfred Weber, a Fideszt is magában foglaló Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának a vezetője. A német kereszténydemokrata politikus közölte: "nincs EPP tagság minden áron", és ezt Orbán Viktornak világosan meg fogják mondani a pártcsalád szombaton esedékes elnökségi ülésén. "Vannak határok, amiket a magyar miniszterelnök sem léphet át" - tette hozzá, ilyennek nevezve a kutatás és az oktatás szabadságát.

Az EPP elnöksége a Brexitről szóló szombati uniós csúcs előtti órákban tanácskozik a magyarországi politikai helyzetről. Bár baloldali és egyes néppárti parlamenti képviselők egy ideje a Fidesz kizárását sürgetik a kereszténydemokrata pártcsaládból, Siegfried Muresan néppárti szóvivő a minap azt nyilatkozta: ez nem prioritás, és sohasem volt napirenden. Az elnökség döntései attól is függnek, hogy mi történik a megelőző napokban: a magyar kormány és személyesen Orbán Viktor hogyan reagálnak a bírálatokra, amelyekben lesz bőven részük.

Az Európai Bizottság most valóban rászánta magát arra, hogy alapos vizsgálatnak vesse alá a magyarországi demokrácia helyzetét, és határozott lépéseket tegyen az uniós normákat sértő törvényekkel, illetve gyakorlattal szemben - hallottuk a napokban több brüsszeli forrásból is. Csütörtökön - amikor a testület nyilvánosságra hozza a kötelezettségi eljárások április csomagját - kiderül, hogy talált-e közösségi szankcionálásra megérett magyar jogszabályt. Frans Timmermans jogállamiságért és alapvető jogokért is felelős alelnök a hónap közepén már felvillantott néhány lehetőséget a beavatkozásra, aggasztónak nevezve a felsőoktatási törvénymódosítást, a menekültügyi szabályokat, a roma gyerekek iskolai szegregációját és a terhes nők foglalkoztatásában tapasztalható diszkriminációt.

Egyes menekültügyi rendelkezések és a romák oktatási elkülönítése miatt már folyik eljárás Magyarország ellen. Kérdés, hogy az Európai Bizottság kielégítőnek tartja-e az aggodalmaira eddig adott válaszokat, vagy további lépéseket tart indokoltnak. Úgy értesültünk, hogy a romák diszkriminációját érintő témákban "konstruktív párbeszéd" zajlik Budapest és Brüsszel között, és a magyar kormány ígéretet tett arra, hogy orvosolja a problémákat.

Brüsszeli megfigyelők nem zárják ki, hogy magyar menekültügyi rendelkezések kerülhetnek a kötelezettségszegési eljárások csütörtöki csomagjába. Erre utalhat, hogy szerdán Pintér Sándor belügy- és Trócsányi László igazságügyi miniszter Brüsszelben tárgyalnak. Megbeszéléseiken szóba kerülhet az illegális határátlépéssel kapcsolatos büntetőeljárás EU irányelveket sértő módszerei miatt 2015. decemberében indult kötelezettségszegési eljárás esetleges szigorítása. A menedékkérők tranzitzónába zárását elrendelő márciusi magyar törvénymódosításról azonban most nem mond véleményt Brüsszel, mivel nyárig adott határidőt a tisztázásra. "Politikai döntéstől" függ, hogy Junckerék már ezen a héten pellengérre akarják-e állítani Magyarországot a menekültkvóták elutasítása miatt, vagy — ami valószínűbb — megvárják az Európai Bíróság későbbi döntését. A pakliban van, hogy a Bizottság szociális, munkajogi törvényszegés miatt fogja tetemre hívni az Orbán-kormányt.

A CEU jövőjét érintő törvénymódosításról hamarosan elkészül az EU jogi értékelése. Lapunkban is közölt értesülések szerint a jogszabály sérthet bizonyos közösségi normákat, ezért Brüsszel akár már a héten eljárást indíthat. Ennek ellentmondani látszik, hogy az EU ellenőrző testülete általában az érintett hatóságokkal folytatott egyeztetések kudarca után szokta rászánni magát a végső eszközként bevethető kötelezettségszegési eljárásra. Ráadásul Soros György, a CEU alapítója és a Nyílt Társadalom Alapítvány elnöke éppen csütörtökön és pénteken tárgyal a bizottsági vezetéssel - többek között - az egyetem működését ellehetetlenítő törvénymódosításról. Előtte Michael Ignatieff CEU rektor Frans Timmermans-szal, majd az Európai Parlament (EP) frakcióvezetőivel és képviselőivel találkozik egy keddi meghallgatáson.

Ignatieff felkészítő körútját követi szerda délután az EP plenáris vitája a magyarországi helyzetről, és ezen meg nem erősített hírek szerint részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is. Az ülést elsősorban a "CEU törvénynek" szentelik, amelyet a képviselő-testület meghatározó frakciói elítéltek. A parlament ezúttal nem készül határozatot elfogadni, bár a képviselők közvetlenül a plenáris megnyitása előtt is beterjeszthetnek erről szóló javaslatot. Az elmúlt hetekben a szocialisták, a liberálisok és a zöldek rendkívüli szankciós eljárás elindítását követelték az Európai Bizottságtól Magyarországgal szemben.

Sűrű menetrend
Hétfő: Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke fogadja Michael Ignatieffet, a CEU elnökét és rektorát; Konferencia a Brüsszeli Szabadegyetemen „Oktatási szabadság és demokrácia - a felsőoktatás válsága Magyarországon” címmel, felszólal Michael Ignatieff
Kedd: Meghallgatás az Európai Parlamentben a CEU jövőjéről Michael Ignatieff részvételével.
Szerda: Dmitrisz Avramopulosz migrációért felelős biztos fogadja Pintér Sándor belügyminisztert és Trócsányi László igazságügyi minisztert; Plenáris vita az Európai Parlamentben a magyarországi helyzetről
Csütörtök: Kötelezettségszegési eljárásokról dönt az Európai Bizottság; Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Vera Jourová igazságügyi biztos fogadják Soros Györgyöt, a Nyílt Társadalom Alapítvány elnökét
Péntek: Frans Timmermans és Jyrki Katainen gazdasági növekedésért és munkahely-teremtésért felelős bizottsági alelnök fogadja Soros Györgyöt.
Szombat: Délelőtt ülést tart az Európai Néppárt Elnöksége a magyarországi helyzettel összefüggő kérdésekről.



Nehéz brüsszeli hét vár Orbánékra

Publikálás dátuma
2017.04.24. 07:00
Orbán Viktor a 2016. március 7-i EU-csúcs előtt FOTÓ: Dean Mouhtaropoulos/Getty Images
“Magyar nagyhét” kezdődik ma Brüsszelben. Kiderül, hogy az Európai Bizottság indít-e új kötelezettségszegési eljárásokat Magyarország ellen, illetve új szakaszba léptet-e már meglévőket. Választ kapunk arra is, hogy az Európai Néppárt milyen jövőt szán a Fidesznek a pártcsaládban. A héten az uniós “kormány” elnökével, valamint tagjaival tárgyal Soros György, a CEU alapítója és Michael Ignatieff rektor. Az Európai Parlament szerdán plenáris vitát tart a magyarországi helyzetről.

Orbán Viktornak eleget kell tennie az Európai Bizottság igényeinek, ha az utólagos javításokat kér a felsőoktatási törvényben - nyilatkozta a hétvégén a Der Spiegel hírmagazinnak Manfred Weber, a Fideszt is magában foglaló Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának a vezetője. A német kereszténydemokrata politikus közölte: "nincs EPP tagság minden áron", és ezt Orbán Viktornak világosan meg fogják mondani a pártcsalád szombaton esedékes elnökségi ülésén. "Vannak határok, amiket a magyar miniszterelnök sem léphet át" - tette hozzá, ilyennek nevezve a kutatás és az oktatás szabadságát.

Az EPP elnöksége a Brexitről szóló szombati uniós csúcs előtti órákban tanácskozik a magyarországi politikai helyzetről. Bár baloldali és egyes néppárti parlamenti képviselők egy ideje a Fidesz kizárását sürgetik a kereszténydemokrata pártcsaládból, Siegfried Muresan néppárti szóvivő a minap azt nyilatkozta: ez nem prioritás, és sohasem volt napirenden. Az elnökség döntései attól is függnek, hogy mi történik a megelőző napokban: a magyar kormány és személyesen Orbán Viktor hogyan reagálnak a bírálatokra, amelyekben lesz bőven részük.

Az Európai Bizottság most valóban rászánta magát arra, hogy alapos vizsgálatnak vesse alá a magyarországi demokrácia helyzetét, és határozott lépéseket tegyen az uniós normákat sértő törvényekkel, illetve gyakorlattal szemben - hallottuk a napokban több brüsszeli forrásból is. Csütörtökön - amikor a testület nyilvánosságra hozza a kötelezettségi eljárások április csomagját - kiderül, hogy talált-e közösségi szankcionálásra megérett magyar jogszabályt. Frans Timmermans jogállamiságért és alapvető jogokért is felelős alelnök a hónap közepén már felvillantott néhány lehetőséget a beavatkozásra, aggasztónak nevezve a felsőoktatási törvénymódosítást, a menekültügyi szabályokat, a roma gyerekek iskolai szegregációját és a terhes nők foglalkoztatásában tapasztalható diszkriminációt.

Egyes menekültügyi rendelkezések és a romák oktatási elkülönítése miatt már folyik eljárás Magyarország ellen. Kérdés, hogy az Európai Bizottság kielégítőnek tartja-e az aggodalmaira eddig adott válaszokat, vagy további lépéseket tart indokoltnak. Úgy értesültünk, hogy a romák diszkriminációját érintő témákban "konstruktív párbeszéd" zajlik Budapest és Brüsszel között, és a magyar kormány ígéretet tett arra, hogy orvosolja a problémákat.

Brüsszeli megfigyelők nem zárják ki, hogy magyar menekültügyi rendelkezések kerülhetnek a kötelezettségszegési eljárások csütörtöki csomagjába. Erre utalhat, hogy szerdán Pintér Sándor belügy- és Trócsányi László igazságügyi miniszter Brüsszelben tárgyalnak. Megbeszéléseiken szóba kerülhet az illegális határátlépéssel kapcsolatos büntetőeljárás EU irányelveket sértő módszerei miatt 2015. decemberében indult kötelezettségszegési eljárás esetleges szigorítása. A menedékkérők tranzitzónába zárását elrendelő márciusi magyar törvénymódosításról azonban most nem mond véleményt Brüsszel, mivel nyárig adott határidőt a tisztázásra. "Politikai döntéstől" függ, hogy Junckerék már ezen a héten pellengérre akarják-e állítani Magyarországot a menekültkvóták elutasítása miatt, vagy — ami valószínűbb — megvárják az Európai Bíróság későbbi döntését. A pakliban van, hogy a Bizottság szociális, munkajogi törvényszegés miatt fogja tetemre hívni az Orbán-kormányt.

A CEU jövőjét érintő törvénymódosításról hamarosan elkészül az EU jogi értékelése. Lapunkban is közölt értesülések szerint a jogszabály sérthet bizonyos közösségi normákat, ezért Brüsszel akár már a héten eljárást indíthat. Ennek ellentmondani látszik, hogy az EU ellenőrző testülete általában az érintett hatóságokkal folytatott egyeztetések kudarca után szokta rászánni magát a végső eszközként bevethető kötelezettségszegési eljárásra. Ráadásul Soros György, a CEU alapítója és a Nyílt Társadalom Alapítvány elnöke éppen csütörtökön és pénteken tárgyal a bizottsági vezetéssel - többek között - az egyetem működését ellehetetlenítő törvénymódosításról. Előtte Michael Ignatieff CEU rektor Frans Timmermans-szal, majd az Európai Parlament (EP) frakcióvezetőivel és képviselőivel találkozik egy keddi meghallgatáson.

Ignatieff felkészítő körútját követi szerda délután az EP plenáris vitája a magyarországi helyzetről, és ezen meg nem erősített hírek szerint részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is. Az ülést elsősorban a "CEU törvénynek" szentelik, amelyet a képviselő-testület meghatározó frakciói elítéltek. A parlament ezúttal nem készül határozatot elfogadni, bár a képviselők közvetlenül a plenáris megnyitása előtt is beterjeszthetnek erről szóló javaslatot. Az elmúlt hetekben a szocialisták, a liberálisok és a zöldek rendkívüli szankciós eljárás elindítását követelték az Európai Bizottságtól Magyarországgal szemben.

Sűrű menetrend
Hétfő: Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke fogadja Michael Ignatieffet, a CEU elnökét és rektorát; Konferencia a Brüsszeli Szabadegyetemen „Oktatási szabadság és demokrácia - a felsőoktatás válsága Magyarországon” címmel, felszólal Michael Ignatieff
Kedd: Meghallgatás az Európai Parlamentben a CEU jövőjéről Michael Ignatieff részvételével.
Szerda: Dmitrisz Avramopulosz migrációért felelős biztos fogadja Pintér Sándor belügyminisztert és Trócsányi László igazságügyi minisztert; Plenáris vita az Európai Parlamentben a magyarországi helyzetről
Csütörtök: Kötelezettségszegési eljárásokról dönt az Európai Bizottság; Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Vera Jourová igazságügyi biztos fogadják Soros Györgyöt, a Nyílt Társadalom Alapítvány elnökét
Péntek: Frans Timmermans és Jyrki Katainen gazdasági növekedésért és munkahely-teremtésért felelős bizottsági alelnök fogadja Soros Györgyöt.
Szombat: Délelőtt ülést tart az Európai Néppárt Elnöksége a magyarországi helyzettel összefüggő kérdésekről.