Nehéz brüsszeli hét vár Orbánékra

Publikálás dátuma
2017.04.24 07:00
Orbán Viktor a 2016. március 7-i EU-csúcs előtt FOTÓ: Dean Mouhtaropoulos/Getty Images
Fotó: /
“Magyar nagyhét” kezdődik ma Brüsszelben. Kiderül, hogy az Európai Bizottság indít-e új kötelezettségszegési eljárásokat Magyarország ellen, illetve új szakaszba léptet-e már meglévőket. Választ kapunk arra is, hogy az Európai Néppárt milyen jövőt szán a Fidesznek a pártcsaládban. A héten az uniós “kormány” elnökével, valamint tagjaival tárgyal Soros György, a CEU alapítója és Michael Ignatieff rektor. Az Európai Parlament szerdán plenáris vitát tart a magyarországi helyzetről.

Orbán Viktornak eleget kell tennie az Európai Bizottság igényeinek, ha az utólagos javításokat kér a felsőoktatási törvényben - nyilatkozta a hétvégén a Der Spiegel hírmagazinnak Manfred Weber, a Fideszt is magában foglaló Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának a vezetője. A német kereszténydemokrata politikus közölte: "nincs EPP tagság minden áron", és ezt Orbán Viktornak világosan meg fogják mondani a pártcsalád szombaton esedékes elnökségi ülésén. "Vannak határok, amiket a magyar miniszterelnök sem léphet át" - tette hozzá, ilyennek nevezve a kutatás és az oktatás szabadságát.

Az EPP elnöksége a Brexitről szóló szombati uniós csúcs előtti órákban tanácskozik a magyarországi politikai helyzetről. Bár baloldali és egyes néppárti parlamenti képviselők egy ideje a Fidesz kizárását sürgetik a kereszténydemokrata pártcsaládból, Siegfried Muresan néppárti szóvivő a minap azt nyilatkozta: ez nem prioritás, és sohasem volt napirenden. Az elnökség döntései attól is függnek, hogy mi történik a megelőző napokban: a magyar kormány és személyesen Orbán Viktor hogyan reagálnak a bírálatokra, amelyekben lesz bőven részük.

Az Európai Bizottság most valóban rászánta magát arra, hogy alapos vizsgálatnak vesse alá a magyarországi demokrácia helyzetét, és határozott lépéseket tegyen az uniós normákat sértő törvényekkel, illetve gyakorlattal szemben - hallottuk a napokban több brüsszeli forrásból is. Csütörtökön - amikor a testület nyilvánosságra hozza a kötelezettségi eljárások április csomagját - kiderül, hogy talált-e közösségi szankcionálásra megérett magyar jogszabályt. Frans Timmermans jogállamiságért és alapvető jogokért is felelős alelnök a hónap közepén már felvillantott néhány lehetőséget a beavatkozásra, aggasztónak nevezve a felsőoktatási törvénymódosítást, a menekültügyi szabályokat, a roma gyerekek iskolai szegregációját és a terhes nők foglalkoztatásában tapasztalható diszkriminációt.

Egyes menekültügyi rendelkezések és a romák oktatási elkülönítése miatt már folyik eljárás Magyarország ellen. Kérdés, hogy az Európai Bizottság kielégítőnek tartja-e az aggodalmaira eddig adott válaszokat, vagy további lépéseket tart indokoltnak. Úgy értesültünk, hogy a romák diszkriminációját érintő témákban "konstruktív párbeszéd" zajlik Budapest és Brüsszel között, és a magyar kormány ígéretet tett arra, hogy orvosolja a problémákat.

Brüsszeli megfigyelők nem zárják ki, hogy magyar menekültügyi rendelkezések kerülhetnek a kötelezettségszegési eljárások csütörtöki csomagjába. Erre utalhat, hogy szerdán Pintér Sándor belügy- és Trócsányi László igazságügyi miniszter Brüsszelben tárgyalnak. Megbeszéléseiken szóba kerülhet az illegális határátlépéssel kapcsolatos büntetőeljárás EU irányelveket sértő módszerei miatt 2015. decemberében indult kötelezettségszegési eljárás esetleges szigorítása. A menedékkérők tranzitzónába zárását elrendelő márciusi magyar törvénymódosításról azonban most nem mond véleményt Brüsszel, mivel nyárig adott határidőt a tisztázásra. "Politikai döntéstől" függ, hogy Junckerék már ezen a héten pellengérre akarják-e állítani Magyarországot a menekültkvóták elutasítása miatt, vagy — ami valószínűbb — megvárják az Európai Bíróság későbbi döntését. A pakliban van, hogy a Bizottság szociális, munkajogi törvényszegés miatt fogja tetemre hívni az Orbán-kormányt.

A CEU jövőjét érintő törvénymódosításról hamarosan elkészül az EU jogi értékelése. Lapunkban is közölt értesülések szerint a jogszabály sérthet bizonyos közösségi normákat, ezért Brüsszel akár már a héten eljárást indíthat. Ennek ellentmondani látszik, hogy az EU ellenőrző testülete általában az érintett hatóságokkal folytatott egyeztetések kudarca után szokta rászánni magát a végső eszközként bevethető kötelezettségszegési eljárásra. Ráadásul Soros György, a CEU alapítója és a Nyílt Társadalom Alapítvány elnöke éppen csütörtökön és pénteken tárgyal a bizottsági vezetéssel - többek között - az egyetem működését ellehetetlenítő törvénymódosításról. Előtte Michael Ignatieff CEU rektor Frans Timmermans-szal, majd az Európai Parlament (EP) frakcióvezetőivel és képviselőivel találkozik egy keddi meghallgatáson.

Ignatieff felkészítő körútját követi szerda délután az EP plenáris vitája a magyarországi helyzetről, és ezen meg nem erősített hírek szerint részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is. Az ülést elsősorban a "CEU törvénynek" szentelik, amelyet a képviselő-testület meghatározó frakciói elítéltek. A parlament ezúttal nem készül határozatot elfogadni, bár a képviselők közvetlenül a plenáris megnyitása előtt is beterjeszthetnek erről szóló javaslatot. Az elmúlt hetekben a szocialisták, a liberálisok és a zöldek rendkívüli szankciós eljárás elindítását követelték az Európai Bizottságtól Magyarországgal szemben.

Sűrű menetrend
Hétfő: Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke fogadja Michael Ignatieffet, a CEU elnökét és rektorát; Konferencia a Brüsszeli Szabadegyetemen „Oktatási szabadság és demokrácia - a felsőoktatás válsága Magyarországon” címmel, felszólal Michael Ignatieff
Kedd: Meghallgatás az Európai Parlamentben a CEU jövőjéről Michael Ignatieff részvételével.
Szerda: Dmitrisz Avramopulosz migrációért felelős biztos fogadja Pintér Sándor belügyminisztert és Trócsányi László igazságügyi minisztert; Plenáris vita az Európai Parlamentben a magyarországi helyzetről
Csütörtök: Kötelezettségszegési eljárásokról dönt az Európai Bizottság; Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Vera Jourová igazságügyi biztos fogadják Soros Györgyöt, a Nyílt Társadalom Alapítvány elnökét
Péntek: Frans Timmermans és Jyrki Katainen gazdasági növekedésért és munkahely-teremtésért felelős bizottsági alelnök fogadja Soros Györgyöt.
Szombat: Délelőtt ülést tart az Európai Néppárt Elnöksége a magyarországi helyzettel összefüggő kérdésekről.



2017.04.24 07:00

Békejobbot nyújtana Erdogan a németeknek

Publikálás dátuma
2018.09.24 09:00

Fotó: AFP/Anadolu Agency/ Kayhan Ozer
A török elnököt nagy csinnadrattával fogadják Berlinben, miközben német állampolgárok ülnek török börtönökben, terrorizmus vádjával.
„Németországi látogatásom prioritása az, hogy véget vessünk az utóbbi évek feszültségeinek a kétoldalú kapcsolatokban” – idézte Recep Tayyip Erdogan szavait a Reuters brit hírügynökség. A török államfő szeptember végén utazik hivatalos kétnapos látogatásra Németországba, Frank-Walter Steinmeier német elnök meghívására. Erdogan ugyanakkor azt is közölte, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítésére kívánja helyezni a hangsúlyt, a tárgyalások napirendjén szerepel emellett a két ország kapcsolatának javítása, Törökország azon óhaja, hogy az Európai Unió tagjává váljon, illetve a terrorizmus elleni közös fellépés.      A török elnök két nap alatt kétszer egyeztet majd Angela Merkel kancellárral is, és ugyan nem említette a tárgyalási pontok között, minden bizonnyal a migráció kérdése is napirendre kerül, hiszen Merkel nélkül talán meg sem született volna az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás a szíriai menekültek kapcsán. A török elnök csütörtökön érkezik Berlinbe, majd Kölnbe is ellátogat egy mecset ünnepélyes megnyitására. Bár a kurdok még nyáron jelzett nagy tüntetését nem engedélyezték a török hatóságok, a német sajtó szerint mindkét városban demonstrációra lehet számítani. Emberjogi aktivisták már azt is bírálták, amikor Steinmeier hivatalának tájékoztatása, miszerint Erdogant katonai tiszteletadással fogadják a berlini Bellevue-palotában, majd fogadást tartanak a tiszteletére, miközben máig több német állampolgárt tartanak fogva Törökországban, legtöbbjüket terrorizmussal valamint a 2016-os puccsban való részvétellel vádolva. Még a mostani látogatás bejelentése előtt Németországban komoly közéleti vitát szült az, hogy Erdogan korábban felszólította a németországi törököket, hogy ne illeszkedjenek be a német társadalomba. Steinmeier azonban a török elnökválasztás előtt már jelezte, bárki is legyen az új elnök, meghívja Berlinbe a kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében. (Nem mintha sok kétség fért volna a voksolás kimeneteléhez.)    A két ország viszonya is a puccs utáni törökországi tisztogatási hullám, a sorozatos jogsértések miatt romlott meg látványosan az utóbbi időben. De az Erdogan vezette Törökország nemcsak Németországgal, hanem az Európai Unióval is feszült viszonyba került, olyannyira, hogy maga az elnök és több vezető tisztségviselő is már többször sértődötten bejelentette, hogy amennyiben az EU tovább kötözködik az emberi jogok helyzete miatt, nem is kíván már annak tagja lenni. Ezért is meglepő a mostani Erdogan nyilatkozat, amely újra Ankara prioritásai közé sorolja a csatlakozást. A berlini vizitet kiemelt nemzetközi figyelem övezi, mindenekelőtt azért, hogy a német kormány szóvá teszi-e a törökországi emberi jogi sérelmeket vagy az Erdogan kottájából játszva a gazdasági kapcsolatok erősítésére helyezi a hangsúlyt. Heiko Maas német külügyminiszter augusztusban még úgy nyilatkozott, a német-tök államközi kapcsolatokat terhelő valamennyi téma napirendre kerül majd, beleértve a Törökországban fogva tartott német állampolgárok és a Szíria kurdok lakta északi területein folytatott török katonai műveletek kérdését is.

Óriás kisebbség

A Németországban élő török száma mintegy 3 millió. Mellettük hozzávetőleg egymillió kurd is él az országban, akik általában utcai demonstráción tiltakoznak Erdogan kurd politikája ellen a török államfő látogatásai során.  Erdogan eddig miniszterelnökként tízszer, államfőként eddig kétszer tett  hivatalos látogatást Németországban.

Szerző
2018.09.24 09:00
Frissítve: 2018.09.24 09:00

Elfogyott a cseresznye

„Kér egy szelet tortát esetleg? Sajnálom, cseresznye nincs!” poénkodott Donald Tusk az Instagramon Theresa May kormányfő rovására. A briteknek nem jött be a tréfa, mintegy Orbán Viktort parafrazálva azt üzenték, „több tiszteletet a briteknek”. Az Európai Tanács elnöke vélhetően nem megsérteni akart senkit, legkevésbé a brit nemzetet, egyszerűen azt kívánta jelezni, hogy az Európai Unióból való kilépés során nem lehet „cseresznyézni” a feltételek között, Londonnak és a Brexit támogatóinak tudomásul kell venniük, hogy úgy nem lehet kilépni, hogy az EU minden előnyét megtartják,kötelezettségek nélkül.

Az sem különösebben meglepő, hogy sértegetésig fajult a dolog London és Brüsszel között. A brit kilépésig hátralévő idő vészesen fogy, a megoldások pedig nem körvonalazódnak, a Brexit-tárgyalások lassan tragikomikussá válnak.Brüsszel pozíciói jobbak, noha az EU számára is mérhetetlen veszteség a britek távozása. Theresa May és kabinetjének helyzete viszont egyáltalán nem irigylésre méltó. A brit miniszterelnöknek úgy kell tisztességgel és minél kevesebb veszteséggel levezényelni a folyamatot, hogy ő maga a toryk Brexit-ellenes szárnyához tartozott. Kormányfőként azonban tiszteletben tartja a népakarat kötelező erejét, s noha a megváltozott hangulatban egyszerűbbnek tűnne egy újabb népszavazást kiírni, és elfeledni a sehová sem vezető kilépési tárgyalásokat, nem kockáztathatja a demokratikus jogállam csorbulását, egy referendum felülírását. S miközben megpróbálja kicsikarni a lehetetlent az EU-ból, úrrá kell lennie a saját pártján belüli keményvonalasok Tuskénál sokkal durvább támadásain, s valahogy megőriznie a királyság egységét, amely a Brexittel netalán visszaálló ír-északír határral komoly léket kaphat. May feladata megoldhatatlan. Tisztes helytállási törekvése becsülendő, de talán kevesebb merevséggel egy járható visszaút is körvonalazódna.  
2018.09.24 09:00
Frissítve: 2018.09.24 09:00