Előfizetés

Jávor: a kormány az orosz atomszerződés foglya

Publikálás dátuma
2017.04.24. 07:23
FOTÓ: Népszava
Magyarország szeretne kihátrálni az elkapkodva, előkészítés nélkül, Orbán és Putyin 2014-es váratlan megállapodása nyomán megkötött hitelszerződésből, de nem tud szabadulni - állapította meg Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője a hitellehívás sajátos körülményeit értékelve. 

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunk kérdésére válaszolva a múlt héten ugyanis azt közölte, hogy valószínűleg lehívjuk a Paks 2 bővítés előkészítéséhez kapcsolódó aktuális hitelrészt, majd 60 napon belül törlesztjük.

Jávor emlékeztetett, hogy Lázár János az elmúlt egy évben többször elmondta, hogy nem fogjuk igénybe venni az orosz kölcsönt, inkább a piaci finanszírozást választjuk. Februári látogatásakor azonban Vlagyimir Putyin, orosz elnök világossá tette, hogy nincs kibúvó.

Így nemcsak a máig közel egymillió euróba kerülő rendelkezésre tartási jutalékot kell folyamatosan fizetni, hanem a további hitelterheket is vállalni kell – egy olyan hitelért, amelyre a képviselő szerint nincs szükségünk.

Hasonló szemléletet tükröz a beruházás esetleges költségemelkedésének finanszírozását taglaló szerződésrész is, amely rendkívül rugalmas az orosz fél szempontjából, ám az engedélyezés csak egy éves csúszása miatt rizikós Magyarországnak - írta közleményében Jávor.

Jobb a fizetés, de kevesebb a boltokba felvehető ember

Átlagosan 20 százalékkal növekedtek az élelmiszer kereskedelemben a bérek egy év alatt, ám ez sem bizonyult azonban elegendőnek, hogy legalább megtartsa a dolgozókat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanis míg tavaly februárban még 65 875 fizikai dolgozót tartottak nyilván a boltokban, egy évvel később már csak 65 075-en voltak.

Pedig tavaly februártól decemberig 154 ezer forintról 178 ezer forintra, átlagosan 24 ezer forinttal nőttek a bérek az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak körében - írta a BlokkkCom.hu szakportál. Idén februárra már kisebb volt a növekmény 2016. decemberéhez képest - a minimálbéremelés hatására - 178 ezer forintról 186 ezer forintra növekedtek a havi bruttó bérek.

Az ágazati szakemberek ezért is fogalmazták meg aggályaikat a kereskedelmi törvény módosításával szemben, hiszen az a kereskedelmi láncok forgalmának minden 36 millió forintos bevétele után egy alkalmazott felvételét írta volna elő. Ez azonban a kevésbé hatékony magyar láncokat súlyosabban érintette volna, mint a nemzetközi cégeket. Ráadásul a nagy láncok eleve a kisebb boltokból csábították volna el a dolgozókat, így ismét a kicsik jártak volna a legrosszabbul. Részben emiatt is vonhatta vissza a kormány a módosító indítványt.

Jobb a fizetés, de kevesebb a boltokba felvehető ember

Átlagosan 20 százalékkal növekedtek az élelmiszer kereskedelemben a bérek egy év alatt, ám ez sem bizonyult azonban elegendőnek, hogy legalább megtartsa a dolgozókat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanis míg tavaly februárban még 65 875 fizikai dolgozót tartottak nyilván a boltokban, egy évvel később már csak 65 075-en voltak.

Pedig tavaly februártól decemberig 154 ezer forintról 178 ezer forintra, átlagosan 24 ezer forinttal nőttek a bérek az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak körében - írta a BlokkkCom.hu szakportál. Idén februárra már kisebb volt a növekmény 2016. decemberéhez képest - a minimálbéremelés hatására - 178 ezer forintról 186 ezer forintra növekedtek a havi bruttó bérek.

Az ágazati szakemberek ezért is fogalmazták meg aggályaikat a kereskedelmi törvény módosításával szemben, hiszen az a kereskedelmi láncok forgalmának minden 36 millió forintos bevétele után egy alkalmazott felvételét írta volna elő. Ez azonban a kevésbé hatékony magyar láncokat súlyosabban érintette volna, mint a nemzetközi cégeket. Ráadásul a nagy láncok eleve a kisebb boltokból csábították volna el a dolgozókat, így ismét a kicsik jártak volna a legrosszabbul. Részben emiatt is vonhatta vissza a kormány a módosító indítványt.