Előfizetés

Jobb a fizetés, de kevesebb a boltokba felvehető ember

Átlagosan 20 százalékkal növekedtek az élelmiszer kereskedelemben a bérek egy év alatt, ám ez sem bizonyult azonban elegendőnek, hogy legalább megtartsa a dolgozókat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanis míg tavaly februárban még 65 875 fizikai dolgozót tartottak nyilván a boltokban, egy évvel később már csak 65 075-en voltak.

Pedig tavaly februártól decemberig 154 ezer forintról 178 ezer forintra, átlagosan 24 ezer forinttal nőttek a bérek az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak körében - írta a BlokkkCom.hu szakportál. Idén februárra már kisebb volt a növekmény 2016. decemberéhez képest - a minimálbéremelés hatására - 178 ezer forintról 186 ezer forintra növekedtek a havi bruttó bérek.

Az ágazati szakemberek ezért is fogalmazták meg aggályaikat a kereskedelmi törvény módosításával szemben, hiszen az a kereskedelmi láncok forgalmának minden 36 millió forintos bevétele után egy alkalmazott felvételét írta volna elő. Ez azonban a kevésbé hatékony magyar láncokat súlyosabban érintette volna, mint a nemzetközi cégeket. Ráadásul a nagy láncok eleve a kisebb boltokból csábították volna el a dolgozókat, így ismét a kicsik jártak volna a legrosszabbul. Részben emiatt is vonhatta vissza a kormány a módosító indítványt.

Elkótyavetyélte a kormány a szénvagyont

Marnitz István
Publikálás dátuma
2017.04.24. 07:21
Nem tudni, meddig füstölhet még a kémény a Mátrai Erőműben, a fűtőanyag több mint száz évre lenne elég FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerint nincs ellentmondás aközött, hogy míg a máig érvényes energiastratégia a szenet Magyarország jövőbeni erőforrásai között emlegeti, addig maguk szénmentes jövőt ígérnek.

A 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia szerint Magyarország jövőbeni áramellátását „atom-szén-zöld” alapra kell helyezni. Ebből viszont azóta szinte kizárólag az „atom”-ág körvonalazódik: az Orbán-kabinet nettó 3 ezermilliárdos orosz állami hitelből a jelenlegieket mintegy negyedével meghaladó méretű atomblokkokat húz fel Paksra.

A „zöld” irány jóval homályosabb. E téren a Fidesz mostanság leginkább a hátországnak kedvező állami napelemberuházások iránt mutat érdeklődést. A háztáji és az egyszeri magánberuházók napelemtelepítési terheit viszont folyamatosan növelik. A szélerőmű-építést gyakorlatilag betiltották. A „biomassza-felhasználás” továbbra is főként az erdő fáinak elégetésében merül ki. A növényi bioüzemanyagok adóját szintén emelték. Kitűnő adottságaink ellenére földhőhasznosításban európai sereghajtók vagyunk. Noha a kormány az EU megújulóenergia-terveivel „alapvetően egyetért”, a beruházás- és termelés-támogatási rendszer széttagolt. Az EU felé vállalt 14,65 százalékos megújuló-részarányt pedig csak statisztikai trükközéssel, a fatüzelés beszámításával sikerült elérnünk.

Elviekben az energiatakarékosságot is pártoljuk, de a lakások ezt célzó százmilliárdos EU-támogatását az Orbán-kabinet magára költi. Nem fogadjuk el az EU ama javaslatát se, hogy a tagországok az eddigi 27 százalékról 30 százalékra növeljék a 2030-ig vállalt energiamegtakarítási célt. Egyedül a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési elvárásokat tekintjük irányadónak, aminek alapja a kormány szerint leginkább az atom.

A szénügy, ha lehet, még több kérdést vet fel. Az egykoron több tízezer bányásznak munkát adó iparág haldoklik. Az állami Vértesi Erőmű szénbányájának bezárásával egy számottevő egység, a helyi lignitet külszíni fejtéseken kinyerő Mátrai Erőmű maradt meg. Igaz, itt termelik a Paksi Atomerőmű után a második legtöbb áramot. Noha a Mátra gyomra több, mint száz évre elegendő, kitermelhető lignitet rejt, ez a szénfajta a legrosszabb fűtőértékű, vizes és környezetszennyező. Bár a Mátrai Erőmű blokkjait 2027-ig le kell állítani, az mostanság is évente mintegy tízmilliárdos osztalékkal örvendezteti az 1995-ös privatizációk során házon belülre került, az egységtől ma már megválni kívánó német RWE-EnBW-t. Visontán továbbra is bíznak egy, a mostani méret felét kitevő, 500 megawattos blokkfejlesztés engedélyezésében. Sokan erre leginkább a vevőjelöltek között emlegetett állami MVM-et tartják alkalmasnak. Ám – mint arra nemrég a WWF nevű zöldszervezet felhívta a figyelmet – az MVM-et is soraiban tudó Eurelectric néhány hete ígéretet tett arra, hogy tagjai nem vágnak többé szénerőmű-beruházásba. Az MVM az ügyben nem nyilatkozik. Kevéssé oszlatja a homályt, hogy miközben Aradszki András energiaügyi államtitkár a Párizsi klímaegyezmény aláírására hivatkozva többször is hitet tett Magyarország szénmentes jövője mellett, Orbán Viktor hasonló eréllyel áll ki a lengyel szénerőművek mellett. Az államtitkár persze ebben támogatja kormányfőjét, Románia hasonló küzdelmeivel együtt. A látszólagos ellentmondást azzal hidalja át, hogy „nálunk ez kisebb probléma”. Mindemellett Donald Trump új amerikai elnök szénreneszánszot hirdetett és állítólag Németország részben szintén ezen az alapon pótolná leállítandó atomerőműveit.

A feszítő kérdéseket az NFM lapunknak küldött üzenete se oldja fel. Nem feleltek arra, hogy támogatnának-e egy új szénblokkot a Mátrában, viszont emlékeztetnek az erőmű telephelyén zajló nagyarányú megújuló-alapú beruházásokra. Miközben szavaik szerint változatlanul érvényes a 2011-es energiastratégiában rögzített atom-szén-zöld „hármas pillér”, a levegőszennyezés-csökkentés letéteményeseként a nukleáris és megújuló energia mellett már a földgázt említik. Emellett általánosságban kiállnak az energiahatékonyság, valamint a napenergia- és földhőhasznosítás további fejlesztése mellett.

2011 óta semmiféle előrelépés nem történt az energiastratégia „szén” irányába – értékeli a helyzetet Holoda Attila energetikai szakértő, az Aurora Energy ügyvezetője, volt energiaügyi helyettes államtitkár. Meggyőződése szerint az elképzeléscsomag akkor a legkevésbé se a mostani mátrai termelésre vonatkozott. Ehelyett a kitermelhető 6,5 milliárd tonnás magyarországi szénkészletet olyan stratégiai tartaléknak tekintették, ami akár ellátási veszély esetén, bármikor bevethető. De már ma számos különböző környezetkímélő feldolgozási mód ismert, például a vegyiparban. Ráadásul beérhetnek a szén-dioxid-leválasztási kísérletek is. A mélyművelésű bányák betömedékelésével viszont az állam ezeket a lehetőségeket – szavai szerint – elkótyavetyélte. Az újranyitás szerinte így már szinte esélytelen. A szakirányú oktatás elsorvasztását is alapvető hibának tekinti. Mi több: az orosz hitelből orosz technológiával, orosz fűtőanyaggal épülő atomerőmű költségének töredékéből támogathattak volna a hazai szénkészlet környezetkímélő hasznosítását elősegítő kutatásokat, fejlesztéseket – véli. Holoda Attila a hazai megújulóenergia-hasznosításban szintén hasonló felelőtlenségeket tapasztal.

Nagy-Britannia is mentesít
A brit áramhálózatot működtető National Grid szerint pénteken első alkalommal fordulhatott elő, hogy teljes 24 órán keresztül nem táplált be szénerőmű elektromos áramot az országos hálózatba - közölte az MTI. Hasonlóra a londoni Holborn Viaduct széntüzelésű erőmű 1882-es üzembe helyezése óta nem akadt példa. A szénerőművek ettől még működnek, csak egyre hosszabb ideig nem táplálnak áramot a hálózatba. Nagy-Britannia már hosszú ideje törekszik a földgáz és a megújuló források - közöttük a szélenergia - részarányának növelésével visszaszorítani a leginkább környezetszennyező fosszilis energiahordozók szerepét. A szigetország azt tervezi, hogy 2025-ig teljes egészében felszámolja a széntüzelésű erőműveket. Tavaly a brit áramtermelés kilenc százalékát adták szénerőművek.



Elkótyavetyélte a kormány a szénvagyont

Marnitz István
Publikálás dátuma
2017.04.24. 07:21
Nem tudni, meddig füstölhet még a kémény a Mátrai Erőműben, a fűtőanyag több mint száz évre lenne elég FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerint nincs ellentmondás aközött, hogy míg a máig érvényes energiastratégia a szenet Magyarország jövőbeni erőforrásai között emlegeti, addig maguk szénmentes jövőt ígérnek.

A 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia szerint Magyarország jövőbeni áramellátását „atom-szén-zöld” alapra kell helyezni. Ebből viszont azóta szinte kizárólag az „atom”-ág körvonalazódik: az Orbán-kabinet nettó 3 ezermilliárdos orosz állami hitelből a jelenlegieket mintegy negyedével meghaladó méretű atomblokkokat húz fel Paksra.

A „zöld” irány jóval homályosabb. E téren a Fidesz mostanság leginkább a hátországnak kedvező állami napelemberuházások iránt mutat érdeklődést. A háztáji és az egyszeri magánberuházók napelemtelepítési terheit viszont folyamatosan növelik. A szélerőmű-építést gyakorlatilag betiltották. A „biomassza-felhasználás” továbbra is főként az erdő fáinak elégetésében merül ki. A növényi bioüzemanyagok adóját szintén emelték. Kitűnő adottságaink ellenére földhőhasznosításban európai sereghajtók vagyunk. Noha a kormány az EU megújulóenergia-terveivel „alapvetően egyetért”, a beruházás- és termelés-támogatási rendszer széttagolt. Az EU felé vállalt 14,65 százalékos megújuló-részarányt pedig csak statisztikai trükközéssel, a fatüzelés beszámításával sikerült elérnünk.

Elviekben az energiatakarékosságot is pártoljuk, de a lakások ezt célzó százmilliárdos EU-támogatását az Orbán-kabinet magára költi. Nem fogadjuk el az EU ama javaslatát se, hogy a tagországok az eddigi 27 százalékról 30 százalékra növeljék a 2030-ig vállalt energiamegtakarítási célt. Egyedül a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési elvárásokat tekintjük irányadónak, aminek alapja a kormány szerint leginkább az atom.

A szénügy, ha lehet, még több kérdést vet fel. Az egykoron több tízezer bányásznak munkát adó iparág haldoklik. Az állami Vértesi Erőmű szénbányájának bezárásával egy számottevő egység, a helyi lignitet külszíni fejtéseken kinyerő Mátrai Erőmű maradt meg. Igaz, itt termelik a Paksi Atomerőmű után a második legtöbb áramot. Noha a Mátra gyomra több, mint száz évre elegendő, kitermelhető lignitet rejt, ez a szénfajta a legrosszabb fűtőértékű, vizes és környezetszennyező. Bár a Mátrai Erőmű blokkjait 2027-ig le kell állítani, az mostanság is évente mintegy tízmilliárdos osztalékkal örvendezteti az 1995-ös privatizációk során házon belülre került, az egységtől ma már megválni kívánó német RWE-EnBW-t. Visontán továbbra is bíznak egy, a mostani méret felét kitevő, 500 megawattos blokkfejlesztés engedélyezésében. Sokan erre leginkább a vevőjelöltek között emlegetett állami MVM-et tartják alkalmasnak. Ám – mint arra nemrég a WWF nevű zöldszervezet felhívta a figyelmet – az MVM-et is soraiban tudó Eurelectric néhány hete ígéretet tett arra, hogy tagjai nem vágnak többé szénerőmű-beruházásba. Az MVM az ügyben nem nyilatkozik. Kevéssé oszlatja a homályt, hogy miközben Aradszki András energiaügyi államtitkár a Párizsi klímaegyezmény aláírására hivatkozva többször is hitet tett Magyarország szénmentes jövője mellett, Orbán Viktor hasonló eréllyel áll ki a lengyel szénerőművek mellett. Az államtitkár persze ebben támogatja kormányfőjét, Románia hasonló küzdelmeivel együtt. A látszólagos ellentmondást azzal hidalja át, hogy „nálunk ez kisebb probléma”. Mindemellett Donald Trump új amerikai elnök szénreneszánszot hirdetett és állítólag Németország részben szintén ezen az alapon pótolná leállítandó atomerőműveit.

A feszítő kérdéseket az NFM lapunknak küldött üzenete se oldja fel. Nem feleltek arra, hogy támogatnának-e egy új szénblokkot a Mátrában, viszont emlékeztetnek az erőmű telephelyén zajló nagyarányú megújuló-alapú beruházásokra. Miközben szavaik szerint változatlanul érvényes a 2011-es energiastratégiában rögzített atom-szén-zöld „hármas pillér”, a levegőszennyezés-csökkentés letéteményeseként a nukleáris és megújuló energia mellett már a földgázt említik. Emellett általánosságban kiállnak az energiahatékonyság, valamint a napenergia- és földhőhasznosítás további fejlesztése mellett.

2011 óta semmiféle előrelépés nem történt az energiastratégia „szén” irányába – értékeli a helyzetet Holoda Attila energetikai szakértő, az Aurora Energy ügyvezetője, volt energiaügyi helyettes államtitkár. Meggyőződése szerint az elképzeléscsomag akkor a legkevésbé se a mostani mátrai termelésre vonatkozott. Ehelyett a kitermelhető 6,5 milliárd tonnás magyarországi szénkészletet olyan stratégiai tartaléknak tekintették, ami akár ellátási veszély esetén, bármikor bevethető. De már ma számos különböző környezetkímélő feldolgozási mód ismert, például a vegyiparban. Ráadásul beérhetnek a szén-dioxid-leválasztási kísérletek is. A mélyművelésű bányák betömedékelésével viszont az állam ezeket a lehetőségeket – szavai szerint – elkótyavetyélte. Az újranyitás szerinte így már szinte esélytelen. A szakirányú oktatás elsorvasztását is alapvető hibának tekinti. Mi több: az orosz hitelből orosz technológiával, orosz fűtőanyaggal épülő atomerőmű költségének töredékéből támogathattak volna a hazai szénkészlet környezetkímélő hasznosítását elősegítő kutatásokat, fejlesztéseket – véli. Holoda Attila a hazai megújulóenergia-hasznosításban szintén hasonló felelőtlenségeket tapasztal.

Nagy-Britannia is mentesít
A brit áramhálózatot működtető National Grid szerint pénteken első alkalommal fordulhatott elő, hogy teljes 24 órán keresztül nem táplált be szénerőmű elektromos áramot az országos hálózatba - közölte az MTI. Hasonlóra a londoni Holborn Viaduct széntüzelésű erőmű 1882-es üzembe helyezése óta nem akadt példa. A szénerőművek ettől még működnek, csak egyre hosszabb ideig nem táplálnak áramot a hálózatba. Nagy-Britannia már hosszú ideje törekszik a földgáz és a megújuló források - közöttük a szélenergia - részarányának növelésével visszaszorítani a leginkább környezetszennyező fosszilis energiahordozók szerepét. A szigetország azt tervezi, hogy 2025-ig teljes egészében felszámolja a széntüzelésű erőműveket. Tavaly a brit áramtermelés kilenc százalékát adták szénerőművek.