Azbeszt - Veszélyes vezetékeket cseréltek le Borsodban

Publikálás dátuma
2017.04.25. 17:57
Illusztráció: Thinkstock
Azbesztcementből készült ivóvízvezetékeket cseréltek ki, és újakat is lefektettek Borsod-Abaúj-Zemplén megye tizenhárom településén a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében, a beruházás meghaladta a két és félmilliárd forintot - hangzott el a projekt záró rendezvényén Miskolcon, kedden.

A Borsodvíz Zrt. "Az alapinfrastruktúra javítása, helyreállítása és modernizációja, valamint a környezet fejlesztése" című pályázaton nyert, ennek eredményeként megépült csaknem ötezer méter új vízvezeték, és kicseréltek több mint 70 ezer méternyi azbesztcement ivóvízvezetéket. A mintegy 50 ezer ember "életminőségét javító" teljes projekt költsége meghaladta a 2,5 milliárd forintot, ebből 380 millió forint volt az önrész. A beruházásnak köszönhetően jelentősen csökken a hálózati vízveszteség, és nő az üzembiztonság.

Szerző

Nyomoznak az ORÖ-nél - Reagált a rendőrség

Publikálás dátuma
2017.04.25. 17:35
Farkas Flórián egy korábbi felvételen FOTÓ: Népszava
Hűtlen kezelés miatt nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság az Országos Roma Önkormányzatnál (ORÖ) - erősítette meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Magyar Nemzet értesülését. A rendőrség közlése szerint február 9-e óta nyomoznak az ügyben ismeretlen tettes ellen. 

Az ügyben gyanúsítotti kihallgatás még nem történt - tájékoztatott a BRFK, hozzátéve: a Nemzeti Adó és Vámhivatal feljelentése alapján indítottak eljárást. 

A Magyar Nemzet hétfőn számolt be arról, hogy a rendőrségi eljárás a Híd a munka világába program kétes pénzköltései miatt indult. Ebben az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt. A lap úgy tudja: ebben az eljárásban merült fel a hűtlen kezelés gyanúja is, amit viszont a rendőrség feladata felderíteni. 

A lap megjegyzi: a szervezetnél két másik nyomozást is folytat a rendőrség, az egyiket néhány képviselő feljelentése alapján közokirat-hamisítás miatt. A képviselők szerint a közgyűlésről készült hivatalos jegyzőkönyv nem egyezik azzal, ami a roma önkormányzat tavaly májusi rendkívüli közgyűlésén elhangzott. Egy másik eljárás hivatali visszaélés gyanúja miatt indult tavaly decemberben egy autóbeszerzéssel összefüggésben - írta a lap. 

Arra a kérdésre, hogy összesen hány ügyben nyomoz a rendőrség az ORÖ-vel kapcsolatban, a BRFK azt válaszolta: a Budapesti Rendőr-főkapitányság az Országos Roma Önkormányzattal kapcsolatban nem, hanem csak egyes személyek tevékenységével kapcsolatosan folytat eljárást. Az ügyekben ez idáig személyre szóló megalapozott gyanú nem merült fel - tették hozzá.

A napokban lapunk is beszámolt arról, hogy folyamatosan rendelik be az ORÖ képviselőit a Fővárosi Főügyészségre. Vajdát egy 2016 januári ügy miatt kérdezték ki. Hegedüs Istvánt, a roma önkormányzat előző elnökét ekkor golyózták ki a pozíciójából egy botrányos közgyűlésen, amire még a rendőröket is ki kellett hívni. Arra is kíváncsiak voltak, hogy valakik kínáltak-e szerződést voksokért cserébe. Ha igen, kik voltak a szavazatvásárlók, illetve kik írtak alá szerződést.

Nem ez az első eset, hogy egymásnak adják a kilincset az ORÖ képviselői valamelyik nyomozószervnél. Legutóbb tavaly szeptemberben hallgatta ki tömegesen a NAV azokat, akiknek 2014. április 1. és 2015. július 31. között bármilyen köze volt az önkormányzat körüli pénzmozgásokhoz. A nyomozók akkor a Farkas Flórián miniszterelnöki biztoshoz köthető Híd a munka világába nevű foglalkoztatási szövetkezettel és az Út a szakmaválasztáshoz című projekttel kapcsolatban tettek fel kérdéseket. A miniszterelnök barátja egyébként továbbra is élvezi a bizalmat Vajda szerint, aki emlékeztetett arra az 1,3 milliárd forintra is, amit tavaly karácsonykor ítéltek meg az ORÖ-nek. "Ez a temérdek pénz továbbra sem szerepel az ORÖ költségvetésében, semmiféle döntés nem született róla" - hangsúlyozta Vajda László, az ORÖ képviselője lapunknak, hozzátéve: csak lepapírozták, úgy ahogy szokták.

Szerző

CEU-rektor Brüsszelben - "Nem fog bezárni az egyetem"

Publikálás dátuma
2017.04.25. 17:08
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Szoros kapcsolat van az akadémiai és a demokratikus szabadság között, a különböző nézetektől és politikai szándékoktól függetlenül nem megengedhető, hogy "túszul ejtsenek" egy egyetemet az Európai Unió valamely tagállamában - jelentette ki Michael Ignatieff, a Közép-európai Egyetem (CEU) elnök-rektora kedden egy, az intézmény jövőjével foglalkozó rendezvényen az Európai Parlament brüsszeli épületében.

Az ülés témája a magyar felsőoktatási törvény vitatott módosítása volt, amely sokak szerint bezárással fenyegeti a CEU-t. Ennek kapcsán Ignatieff hangsúlyozta, hogy a magyar alaptörvény ugyan garantálja az akadémiai szabadságot, a felsőoktatási törvény módosítását mégis rohamléptekkel fogadták el, mindenféle egyeztetés vagy figyelmeztetés nélkül. Hangsúlyozta, hogy akármi is történik, a CEU semmiképp nem fog bezárni, de mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy az egyetem Budapesten működhessen tovább.

Mint mondta, világszerte eddig 650 egyetem és 24 Nobel-díjas tudós biztosította támogatásáról a CEU-t, számukra azonban a magyar társadalom, a Magyar Tudományos Akadémia és a magyarországi felsőoktatási intézmények támogatása a legfontosabb. Hozzátette, utóbbiak számára világos, hogy a harc nem csak a Közép-európai Egyetemről, hanem az összes többi tudományos intézményről is szól. Kiemelte, nem liberális, hanem demokratikus intézményről van szó, illetve rámutatott, hogy az egyetem nem politikai szervezet, semmiféle fenyegetést nem jelent a kormányra, a módosított törvény mégis teljesíthetetlennek látszó feltételeket támaszt.

FOTÓK: Dominique Hommel/Getty Images

FOTÓK: Dominique Hommel/Getty Images

A rektor elmondta, bár szükség van Európa támogatására, nem azért van Brüsszelben, hogy megmondja, mit kell tenni, pusztán rá akar mutatni, hogy mi forog kockán, márpedig az ügy alapvető fontosságú az európai értékek szempontjából. Hangsúlyozta, az egyetemeknek fontos feladata a társadalom szolgálata, és ők pusztán továbbra is ezt szeretnék tenni. Ez nem liberális ügy vagy konzervatív ügy, Európának egységesen ki kell állnia a tudomány szabadsága mellett - jelentette ki Ignatieff.

A rendezvényen Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető, a liberális képviselőcsoportot vezető Guy Verhofstadt, Sabine Verheyen néppárti képviselő, Gabi Zimmer, a radikális baloldal frakcióvezetője és Philippe Lamberts, a zöld frakció társelnöke is részt vett.

Verhofstadt azon véleményének adott hangot, hogy fontos kiállni az ügy mellett, nyomást kell gyakorolni a magyar hatóságokra, ugyanis veszélybe került az egyik vezető európai egyetem működése. Szerinte jól jelzi a kérdés fontosságát, hogy világszerte tiltakoztak a törvénymódosítás ellen és tízezrek tüntettek Magyarországon.

Sabine Verheyen elmondta, az Európai Néppárt szorosan figyelemmel követi az eseményeket, az oktatás és a kutatás szabadsága pedig nem alku tárgya.

Korábban Ignatieff Frans Timmermans-szal, az Európai Bizottság első alelnökével és Carlos Moedas kutatásért, innovációért és tudományért felelős uniós biztossal egyeztetett "a CEU-val kapcsolatos közelmúltbeli magyarországi politikai és jogi fejleményekről" Brüsszelben. A tárgyaláson Moedas ismételten aggodalmát fejezte ki a törvénnyel kapcsolatban, és elkötelezettségét fejezte ki a tudományos kutatás szabadsága mellett.

Az Európai Bizottság (EB) szóvivője kedden elmondta azt is, hogy a CEU elnök-rektora kedden délután Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős uniós biztossal találkozik.

Az Európai Parlament néppárti frakciója levelében közben  megerősítette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerdán felszólal az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén a magyarországi helyzetről szóló napirendi pont keretében, ezt követően pedig nemzetközi sajtótájékoztatót tart.

Szerző