demográfia;alapnyugdíj;

2017-04-26 08:03:00

Az első lépés az alapnyugdíj

A Népszavában Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja rokonszenves elemzést tett közzé az általa Köztársasági Alapjövedelemnek (KA) nevezett juttatási rendszer bevezetése mellett. Felteszi a kérdést: az alapjövedelem bevezetéséhez vezető úton meg kell-e lépni más intézkedéseket (pd. bérminimum emelése, garantált jövedelem bevezetése, alapnyugdíj, progresszív szja)?

Határozott álláspontunk, hogy az országot sújtó szociális válságból való kilábalás első lépése az alapnyugdíj bevezetése. Ezt egy Magyarország polgárai iránt felelősséget viselő kormánynak azonnal, 2019. január 1-től be kell vezetnie.

Leírtuk már, de nem lehet eléggé hangsúlyozni: a Nyugdíjasok Pártja 50+ állítása az, hogy a nyugdíjrendszernek nemcsak fenntarthatónak kell lennie, hanem megfelelőnek is. Sőt, ha a fenntarthatóság és a megfelelőség között konfliktus van, akkor a megfelelőség mellett tesszük le a garast. A nyugdíjrendszer már ma sem megfelelő, mert nagyon sok embernek ad méltatlanul alacsony ellátást. A megfelelőségnek nyilvánvalóan nincs egzakt kritériuma, mást jelent Dániában vagy Hollandiában, mást jelent nálunk vagy Ukrajnában, mást jelentett évekkel ezelőtt, és mást fog jelenteni évek múlva.

Éppen azért van szükség a nyugdíjasok önálló politikai képviseletére, hogy a megfelelőség kellő erejű politikai artikulációt kapjon.

A rendszerváltás utáni évtizedekben, a mai 65-80 éves nyugdíjas korosztály feje felül, egyik napról a másikra eladták a gyárakat, üzemeket, egyéb munkahelyeket, és ők az utcára kerültek. Az akkor 40-50 éves korosztály munkába történő visszailleszkedésének társadalmi feltételei évtizedekig nem álltak rendelkezésre. Sokan váltak közülük kényszervállalkozóvá. Az említett korosztály akarata ellenére sem tudott elegendő nyugdíjjárulékot befizetni és ma a létminimum alatti nyugdíjból tengeti életét. Egyértelműen megállapítható az e helyzetet eredményező folyamatok kialakulásában a mindenkor hatalmon levők politikai felelőssége. Az „enyém” torz módon felértékelődött a közösség, a kooperáció és a közvagyon ellenében. Az egyéni sikerre és a magánvagyonra vágyás minden más szempontot felülír. Az elszegényedés riasztó.

Nem látni, hogy mitől lenne jobb. Ismertek a folyamatok: gyerekek nem születnek meg – nem csak nálunk, szerte Európában sem – a fiatalok a volt szocialista országokból tömegével vándoroltak és vándorolnak ki, az idősek létszámaránya a népességen belül folyamatosan nő. A jövőkép egy lassú, de egyre gyorsuló ütemű demográfiai összeomlás, nálunk és Európában egyaránt. Az egyik „eredmény” a fokozódó időskori elszegényedés: ha nem csinálunk semmit, lényegében feltartott kezekkel masírozunk a nyomorba.

Az azonnali kezelés egyik eszköze az alapnyugdíj bevezetése és a nyugdíjminimum felemelése.

Az alapnyugdíj mértéke terveink szerint 40000 forint/hó, forrása az állami költségvetés. 65 év felett járna annak, aki magyar állampolgár és legalább negyven évi magyarországi lakhellyel rendelkezik. 2,5 millió jogosulttal számolva ez 1200 milliárd forint évente, a GDP kb. 3,5 százaléka. Erre épülne rá a „munkanyugdíj”, amelyet változatlanul a befizetett járulékok és szolgálati idő alapján állapítanának meg, forrása tehát a járulékbefizetés. Itt is szükséges azonban a 2008 óta változatlan nyugdíjminimum felemelése, 28500 forintról legalább 50000 forintra.

E két intézkedés együttes eredőjeként nem lenne olyan 65 évesnél idősebb, életét végigdolgozó ember, akinek a járandósága 90000 Ft alatt lenne, akár már 2019-től kezdve.

Szükségesnek látjuk egyidejűleg a munkanyugdíj rendszerének korrekcióját is azzal, hogy a nők 40 programhoz nem szabad hozzányúlni, sőt. Ezt a folyamatot erősíteni kellene a „nagyszülő gyes” átalakításával. Jelenleg mintegy kétezer nagymama él a lehetőséggel, ennek a többszörösére lenne szükség. A megoldás politikai elhatározás kérdése: ennek a keretnek az összegét felemelni, a hozzáférést egyszerűsíteni, hosszabb időszakra (a gyerek 1-14 éves koráig) folyósítani, kaphatná mindkét szülő nagymamája vagy nagypapája stb., magyarán: dönteni kell.

Az alapnyugdíj elsőkénti bevezetése és néhány éves működtetése kellő tapasztalatokat adna a KA megvalósításához. Láthatóvá válnának szociális és pénzügyi hatásai, pontos előrejelzést adna a sokkal nagyobb léptékű reform bevezetéséhez.