Az emberiség máig lezáratlan traumája - 31 éve volt Csernobil

Publikálás dátuma
2017.04.26 12:33

31 évvel ezelőtt volt a csernobili atomkatasztrófa. Az akkori és és a sugárzás miatt azóta elhunyt áldozatokra emlékeztek az ukrán fővárosban Kijevben a Csernobil Hősei emlékműnél - tudósít az Euronews.

A harang 31-et ütött és akkor szólalt meg, amikor 31 évvel ezelőtt a katasztrófa volt. A megemlékezésen ott voltak az áldozatok családtagjai és az atomerőmű területén dolgozó túlélők is, akik kollégáik emlékét őrzik már több mint három évtizede. Az katasztrófának 9000-nél is több áldozata van, Ukrajnában, Oroszországban és Fehéroroszországban.

A csernobili katasztrófa alapjaiban rengette meg az emberek atomenergiába és a tudományba vetett hitét, és véget vetett az atomkorszaknak. A szocialista tájékoztatáspolitika legnagyobb kudarca lett, és erősen hozzájárult a Szovjetunió összeomlásához. Csernobil az emberiség történetének egyik legsúlyosabb, máig lezáratlan traumája. És nem csupán az emberiségé – minden családban máig élő történelem. Minden, akkoriban felnőtt korú magyar eleven emlékeket őriz azokból a napokból, hetekből, amikor már sejtették, hogy nagy a baj, de a valódi információkat elzárták előlük - emlékeztet a greenfo.hu.  A portál beszámol arról is, hogy nemrég egy terjedelmes cikkében a The Washington Times figyelmeztette a világot az ukrajnai atombiztonság ingatag helyzetére. Az amerikai napilap kolumnistája, L. Todd Wood szerint a helyzet akár egy újabb Csernobilhoz is vezethet.

2016-ban Ukrajna első számú turisztikai célpontja a kihalt Pripjaty város volt, amelyet az 1986-os, halálos csernobili reaktorleolvadás után ürítettek ki. Ma Ukrajna villamosenergia-termelése 53 százalékban hagyatkozik az atomra, de közben reális egy olyan újabb nukleáris balesetet kockáztat, amely nagyobb lehet, mint amit Európa és a világ el tud képzelni – írja. Elemzése szerint az ukrán atomenergetikai iparnak többtényezős problémával kell szembe néznie, de a fő gond az egész volt szovjet köztársaságot sújtja – ez pedig a korrupció, ami az elszámoltathatóság hiányához és a szektor kritikus infrastruktúrájának rossz kezeléséhez vezet.

Szerző

RMDSZ kongresszus izgalmak nélkül

Publikálás dátuma
2019.02.22 09:30

Fotó: WWW.KELEMENHUNOR.RO
Kolozsvár Minden idők legnagyobb RMDSZ rendezvényének színhelye lesz ma és holnap az erdélyi főváros. A 10 ezer fős BT Arénába az előzetes bejelentések szerint a romániai magyar érdekképviselet mintegy ezer küldöttét, több száz meghívottat és a sajtó képviselőit várják. Különösebb választási izgalmakat nem ígér a tisztújító kongresszus, hiszen Kelemen Hunor hivatalban lévő RMDSZ elnök az egyetlen pályázó a tisztségre. Viszont az már érdekesebb, hogy vitát akarnak indítani az erdélyi magyar kisebbségi közösség jövőjéről, s meghatározni az RMDSZ legfontosabb közpolitikai törekvéseit az oktatás, a gazdaság, az infrastruktúra, az egészségügy és a társadalomszervezés terén. Ez olyan kihívás, amivel az utóbbi időben eléggé nehezen birkózik meg a magyar szövetség. Az erdélyi magyar ifjúság elvándorlása ugyanolyan tömegjelenség, mint Magyarországon, a könnyített magyar állampolgárság elterjedése pedig az „anyaországba” való áttelepedést, munkavállalást pörgette fel. Amióta a magyar szövetség nem kormányzati tényező, gyakorlatilag nincs hatása a romániai infrastrukturális fejlesztésekre, az egyre bővülő magyarországi támogatási keret pedig elsősorban az egyházi és sportlétesítményekre fordítható. A magyar kormánnyal szorosra fűzött partneri – mondhatni már-már függőségi - viszony korlátozza az RMDSZ romániai mozgásterét, de ami a legveszélyesebb számára, hogy engedte meghonosodni azt a tévhitet, miszerint a romániai magyarság alapvető gondjainak orvoslása nem az RMDSZ-től, hanem már az Orbán-kormánytól várható. A szövetség támogatottsága érezhetően megcsappant. A közelgő EP-választás kapcsán rezeg a léc, 5,1 százalékon mérik a szövetséget, amelynek ma már a korábban a Fidesz által ellenpártként létrehozott Tőkés László és Szász Jenő vezette formációkkal sem kell megküzdenie. A meghívottak jegyzéke is sokat mondó. A korábbi, Markó Béla vezette RMDSZ azt az álláspontot képviselte, hogy egyenlő távolságot kell tartani Bukaresttől és Budapesttől, minden román és magyar parlamenti párttal normális viszonyt, munkakapcsolatot fenntartani. Ez alól csak a szélsőséges ideológiát képviselő pártok jelentettek kivételt. A mostani kongresszusra meghívott magyar pártok között nem szerepel a Jobbik, a DK és a Párbeszéd Magyarországért sem. A kárpát-medencei magyar szervezetek közül gyakorlatilag csak azok lesznek jelen, amelyek jó viszonyt ápolnak az Orbán-kormánnyal, vagyis sem a Bugár Béla vezette nem etnikai alapon szerveződő Híd-Most, sem a Pásztor István VMSZ-vel szemben létrejött Magyar Mozgalom nem szerepel a meghívottak között. A romániai meghívottak listája is lyukas. A nagy hiányzó a Német Demokrata Fórum elnöke, Paul-Jürgen Porr, aki arra hivatkozva utasította vissza a meghívást, hogy az RMDSZ támogatta a román kormánykoalíció igazságügyi reformintézkedéseit.
Frissítve: 2019.02.22 09:30

Szkopje a Gruevszki-ügyet emberi jogi kérdésnek tartja

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:30
Szkopje számára most a legfontosabb a NATO-tagság és az uniós csatlakozás
Fotó: Anadolu Agency/ Vedat Abdul
Feltűnően barátságosan és elismerően beszélt a magyar kormányról és a kétoldalú kapcsolatokról az európai ügyekért felelős észak-macedón miniszterelnökhelyettes a brüsszeli Európai Politikai Központ nevű kutatóintézetben tartott előadásában, majd a Népszavának adott interjújában. Bujar Osmanit többek között arról kérdeztük, mennyire terhelte meg a két ország közötti kapcsolatokat a Gruevszki-ügy. Emlékezetes, hogy a korrupciós ügyek miatt börtönbüntetésre ítélt Nikola Gruevszki volt kormányfő magyar diplomáciai segítséggel szökött meg a felelősségre vonás elől, majd Magyarországon kapott menedékjogot. Észak-Macedónia kezdeményezte a kiadását, az eljárásnak azonban még nincs vége, és annak várható eredményéről Bujar Osmani nem kívánt találgatni: “A döntés az igazságszolgáltatás, és nem a politikusok dolga” — jegyezte meg. A NATO-hoz frissen csatlakozott és az európai uniós felvételi tárgyalások előtt álló álló nyugat-balkáni ország vezetése igyekszik jó viszonyt ápolni euroatlanti partnereivel. Osmani szerint 2019 “az aratás éve” lesz Észak-Macedónia számára. A tagállamoknak az idén kell ratifikálniuk az észak-atlanti szövetséghez tartozást szentesítő jegyzőkönyvet. Az EU kormányai pedig várhatóan júniusban eldöntik, mikor kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások a 2005 óta tagjelölt országgal. “Magyarország akárcsak a múltban, a jelenben is euroatlanti csatlakozásunk egyik fő támogatója. Úgy tudom, hogy a magyar parlament az elsők között szeretné jóváhagyni NATO-tagságunkat. Emellett a magyarok sürgetik, hogy minél előbb megkezdhessük a tárgyalásokat az EU-val. Nemrég állt munkába nálunk egy magyar szakértő, hogy segítse uniós felkészülésünket. Nagyon számítunk a magyarok támogatására júniusban, amikor az EU Tanácsa dönt a tárgyalások megkezdéséről. A magyar-észak-macedón viszony jóval szélesebb és mélyebb, mint egy magánszemély menedékkérelme, amit mi emberi jogi, és nem politikai kérdésnek tekintünk” — mondta lapunknak a kormányfő-helyettes. Bujar Osmani nem kívánta kommentálni sem a Gruevszki ellen folyó vizsgálatok, sem a menekülés részleteiről folyó nyomozás állását. Kérdésünkre, hogy a volt kormányfő sikeres elmenekülése mit üzen a korrupció elleni küzdő erőknek, a politikus annyit mondott: egyedi esetekből nem lehet általános következtetéseket levonni. “Meg kell vizsgálni, hogy mi történt, az érintett személy élete valóban veszélyben forgott-e (Nikola Gruevszki ezt nevezte menekülése okának — a szerk.), majd meghozni a szükséges döntéseket”. 
Frissítve: 2019.02.22 08:30