Előfizetés

Csökkent a diplomások aránya

J.D.
Publikálás dátuma
2017.04.28. 07:03
A kép illusztráció FOTÓ: Thinkstock
Megfordult a trend: az elmúlt évek javuló eredményei után csökkenni kezdett a diplomások aránya a 30-34 éves magyarok körében. Az Eurostat adatai szerint 2015-ben még 34,3 százalék volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az említett korosztályban, 2016-ra viszont 32,8 százalékra csökkent. Közben az Unió egyre jobban teljesít: tavaly már 39 százalékon állt a fiatal diplomások aránya az EU-ban, ami ugyan lassú, de folyamatos növekedés a korábbi évek adataihoz képest.

Noha a kormány tavaly azzal hencegett, hogy Magyarország már elérte az Európa 2020 stratégiában vállalt célszámot (vagyis hogy 2020-ig 34 százalékra emelkedik a diplomások aránya hazánkban), úgy tűnik, saját oktatáspolitikájuk következményeivel nem számoltak. A 2014-2015-ig tartó javulás nem ennek a kormánynak az érdeme, hanem egy évek óta tartó pozitív folyamat következménye, illetve most már kijelenthetjük, hogy lezárása. Az emelkedés jóval korábban elkezdődött, 2005-2015 között mintegy 16 százalékos növekedést könyvelhettünk el.

A most bekövetkezett csökkenés azonban egyértelműen a 2012-2013-as intézkedéseknek köszönhető Radó Péter szerint. Az oktatáskutató emlékeztetett: ezekben az években a kormány csökkentette a felsőoktatásba felvehető diákok keretszámait, ezzel együtt emelt a bejutáshoz szükséges ponthatárokon, továbbá jelentős forráskivonást is végrehajtott (a fejlettebb országok akár GDP-jük 1,4 százalékát is a felsőoktatásra fordítják, míg Magyarország csupán 0,5 százalékot - a szerk.). A negatív hatások pedig azért jelentkeznek ilyen gyorsan a 30-34 éves korosztályban, mert sokan nem rögtön az érettségi után, hanem néhány évvel később kezdenek felsőoktatási tanulmányokba.

Radó arra számít, hogy a következő évtizedben elkerülhetetlenül csökkenni fog a diplomások aránya, ennek pedig társadalmi és gazdasági következményei is nagyok lesznek.

Hivatalos a török népszavazás végeredménye

A végrehajtó elnöki rendszer bevezetéséről szóló április 16-ai török népszavazáson a választók 51,41 százaléka igennel, 48,59 százaléka nemmel voksolt az alkotmánymódosításra - hirdette ki a referendum hivatalos végeredményét Sadi Güven, a török Legfőbb Választási Tanács (YSK) elnöke csütörtök esti sajtótájékoztatóján.

A hivatalos adatok megegyeznek azokkal a számokkal, amelyek a szavazatok százszázalékos feldolgozása után a török sajtóban is megjelentek. Güven nyomatékosította: az YSK testülete megerősíti, hogy a török nemzet az alkotmánymódosítást elfogadta.

A legfőbb ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt a múlt héten először az YSK-hoz, majd a legfőbb közigazgatási bírósághoz fordult azzal a kérelemmel, hogy választási csalás miatt nyilvánítsák érvénytelennek a népszavazás eredményét. A párt állítása szerint az YSK legalább 2,5 millió olyan borítékot és szavazócédulát érvényesnek fogadott el a voksok összesítésénél, amelyek nem voltak hivatali pecséttel ellátva és ez befolyásolhatta a referendum kimenetelét. Mindkét testület visszautasította a panaszokat.

Selin Sayen Böke CHP-szóvivő szerdán bejelentette: a párt az Emberi Jogok Európai Bíróságánál (EJEB) kérelmezi a népszavazás érvénytelenítését.

Recep Tayyip Erdogan török államfő kedden azt nyilatkozta, hogy a hivatalos végeredmény nyilvánosságra hozatala után vissza fog térni egykori pártjának, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) a soraiba. Az NTV török hírtelevízió értesülése szerint az AKP május 21-én rendkívüli kongresszust tart majd Ankarában, amelynek keretében 2 év 9 hónap után Erdogan ismét visszakerülhet a párt élére. Erdogan azután vált meg a tiszttől, hogy 2014 nyarán köztársasági elnökké választották.

Hivatalos a török népszavazás végeredménye

A végrehajtó elnöki rendszer bevezetéséről szóló április 16-ai török népszavazáson a választók 51,41 százaléka igennel, 48,59 százaléka nemmel voksolt az alkotmánymódosításra - hirdette ki a referendum hivatalos végeredményét Sadi Güven, a török Legfőbb Választási Tanács (YSK) elnöke csütörtök esti sajtótájékoztatóján.

A hivatalos adatok megegyeznek azokkal a számokkal, amelyek a szavazatok százszázalékos feldolgozása után a török sajtóban is megjelentek. Güven nyomatékosította: az YSK testülete megerősíti, hogy a török nemzet az alkotmánymódosítást elfogadta.

A legfőbb ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt a múlt héten először az YSK-hoz, majd a legfőbb közigazgatási bírósághoz fordult azzal a kérelemmel, hogy választási csalás miatt nyilvánítsák érvénytelennek a népszavazás eredményét. A párt állítása szerint az YSK legalább 2,5 millió olyan borítékot és szavazócédulát érvényesnek fogadott el a voksok összesítésénél, amelyek nem voltak hivatali pecséttel ellátva és ez befolyásolhatta a referendum kimenetelét. Mindkét testület visszautasította a panaszokat.

Selin Sayen Böke CHP-szóvivő szerdán bejelentette: a párt az Emberi Jogok Európai Bíróságánál (EJEB) kérelmezi a népszavazás érvénytelenítését.

Recep Tayyip Erdogan török államfő kedden azt nyilatkozta, hogy a hivatalos végeredmény nyilvánosságra hozatala után vissza fog térni egykori pártjának, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) a soraiba. Az NTV török hírtelevízió értesülése szerint az AKP május 21-én rendkívüli kongresszust tart majd Ankarában, amelynek keretében 2 év 9 hónap után Erdogan ismét visszakerülhet a párt élére. Erdogan azután vált meg a tiszttől, hogy 2014 nyarán köztársasági elnökké választották.