Nekünk munka, nekik álom

Publikálás dátuma
2017.04.28. 07:25
Melinda egy kávézóban találta meg számítását FORRÁS: WWW.NEKEDMUNKA.HU
A kezdeményezés mérföldkövet jelenthet a fogyatékossággal élő emberek támogatásában, megismerésében, elfogadásában és elősegítheti, hogy közülük egyre többen tudjanak a nyílt munkaerő-piacon elhelyezkedni.

Országossá nőtte ki magát a Neked MUNKA, nekem ÁLOM! program, amelynek célja, hogy egy napra összehozza a fogyatékossággal élő, valamint a megváltozott munkaképességű álláskeresőket a fogadásukra nyitott vállalatokkal, cégekkel. Május 30-án Budapesten és 19 vidéki helyszínen rendeznek különleges nyílt napot, ahol a programra pályázó fogyatékossággal élő jelentkezőknek lehetőségük adódik bepillantást nyerni álommunkájukba. Idén várhatóan több mint 200 résztvevő és ugyanennyi munkáltató vehet részt a programban.

A Neked Munka, Nekem ÁLOM! azoknak a fogyatékossággal élő embereknek szól, akik szeretnék kipróbálni álmaik munkáját és azoknak a nyitott munkáltatóknak, akik szívesen adnának nekik lehetősége erre. A program Írországból indult a "Job Shadow Day" keretében, amely napon az érdeklődő fogyatékossággal emberek átélhetik és kipróbálhatják milyen is lehet az "álommunkájukban" dolgozni.

„Alapítványunk 1993 óta támogatja a fogyatékos embereket munkában való elhelyezkedését, képességeik kibontakoztatását, valamint azt, hogy lehetőségük legyen megteremteni maguknak az önálló élet feltételeit. A program 2015-ben indult el Budapesten, azóta hat városban vált ismertté és csaknem 60 fogyatékos ember és csaknem ugyanennyi munkáltató kapcsolódott be a programba. Idén további 13 helyszínnel bővül a lista, és jelenleg várhatóan több, mint 200 vállalat fogadja a fogyatékos résztvevőket - mondta Bíró Veronika a program vezetője.

Az eseménysorozat 2017. május 30-án indul Budapesten, és június 2-ig tart országszerte. A programba bekapcsolódó munkáltatók esetében nem csak a cég mutatkozik be a résztvevő fogyatékossággal élő embereknek, hanem egy-egy konkrét munkakört ellátó munkavállaló is. Ő fogadja a fogyatékossággal élő munkavállalót, míg a résztvevő nyomon követheti a fogadó munkavállaló napját. A folyamatot tapasztalt mentorok segítik országszerte, elkísérik a munkahelyekre a résztvevőket, és a helyszínen egész nap hozzáértő támogatást biztosítanak a munkáltatóknak is egyaránt. A programban részt vehet bármilyen jellegű, magán, nonprofit szektorban vagy a közszférában működő munkáltató, vállalkozás és szervezet.

A nagy érdeklődésre való tekintettel Budapesten már beteltek a helyek, azonban a programmal együttműködő vidéki partnerszervezetek továbbra is várják a nyitott munkáltatók és az érdeklődő, fogyatékossággal élő emberek jelentkezését.

INFO

http://nekedmunka.hu

Szerző

A Mercedes új gyárat épít Kecskeméten

Publikálás dátuma
2017.04.28. 07:24
A Mercedes-gyár belülről FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Két újabb jelentős beruházást jelentett be a Mercedes-Benz: Kecskeméten egy 580 millió eurós beruházásnak köszönhetően 2018-ban elkészül az új 99 ezer négyzetméter alapterületű karosszériaüzem csarnok - közölte Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (MBMH) ügyvezető igazgatója, csütörtöki sajtótájékoztatóján.

További egy milliárd eurót fektet a Mercedes-Benz a második kecskeméti gyárának megépítésébe. Az Ipar 4.0 jegyében ebben a gyárban első- és hátsókerék meghajtású modelleket fognak gyártani. A tervek szerint az évtized végén gördülnek majd le az első járművek a gyártósorról. A beruházások egy részét a 2016-ban elért nyereségéből finanszírozza a cég - jegyezte meg Ekkehard Philipp, az MBMH Kft. pénzügyi igazgatója.

Jelenleg 12 hibrid, plug-in hibrid és teljesen elektromos modell szerepel a Mercedes személyautó kínálatában, amelyet 2025-ig további 10 teljesen elektromos személyautóval tervez bővíteni a márka. Nem kizárt, hogy az egyik elektromos modellt Kecskeméten szerelik majd össze. Itt gyártják majd a kompakt gépjárművek következő generációjának modelljeit is.

A kecskeméti gyár tervei szerint négy év alatt mintegy 2500 új munkahelyet teremt, s ezzel több mint 6 ezren dolgoznak majd a német óriás magyarországi üzemében.

A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. szerelőszalagjairól tavaly 190 ezer személyautó gördült le, s mivel teljes kapacitással működik a gyár, idén is ennyivel számolnak. A gyártás 2012. márciusi beindítása óta már elkészült az 500 ezredik "magyar" Mercedes.

A gyár árbevétele 2016-ban 3,4 milliárd euró felett volt, amely némiképp meghaladja a 2015. évi értéket. A kecskeméti gyár dolgozói 2016-ban mintegy 16 millió euró személyi jövedelemadót és egyéb bérből levont közterhet fizettek be a magyar költségvetésbe. Munkaadóként és társaságként tavaly 24 millió euró adót és járulékot rótt le a vállalat a magyar államnak, s ebből mintegy 6 millió euró a kecskeméti önkormányzat kasszájába jutott - közölték a gyár vezetői.

Szerző

Aggódik a kormány, mi lesz 2020 után

Kormányzati körökben is elkezdtek aggódni a 2020 utáni idők bizonytalansága miatt. Egyelőre még az a várakozás, hogy nagyrészt megmaradnak a kelet-európai régiók felzárkózását finanszírozó források. A gazdasági kamara úgy látja, az unió szétesésével fenyeget a támogatások leállítása, és a források elosztásáért is felelős miniszterhelyettes is csak elméleti síkon tudta levezetni a Világgazdaság konferenciáján, hogy mitől lesz Magyarország versenyképesebb az új pénzügyi ciklusban.

Nem maradhatnak az Európai Unió perifériáin élő államok védelem nélkül, ugyanis sajátos a közösség működése. Az erőforrások zöme az unió centruma felé irányul. Ennek a következménye, hogy a munkaerő is a szolgáltatások is a nyugat-európai országok felé áramlik – jelentette ki Parragh László, az MKIK elnöke a Világgazdaság című lap csütörtöki konferenciáján. Ez pedig azt eredményezi, ha a centrum nem kívánja támogatni a periférián lévő országokat, akkor az unió szétesik és ezek az államok leszakadnak. Éppen ezért kell a kohéziós politikát fenntartani – magyarázta az MKIK vezetője.

Ebben a folyamatban az államok felépítésének és működésének nagy szerepe lesz a közeli jövőben. Meg kell oldani, hogy az rendelkezésre álló eszközöket minél hatékonyabban ki tudják használni. Az a szabályozás, amely arról szólt, hogy nem kell beleszólni a piaci folyamatokba, megbukott – jelentette ki. Az államnak aktívabbnak kell lennie, vissza kell nyesegetnie azokat a vadhajtásokat, amelyek gúzsba kötik a gazdaságot, például a monopolhelyzetet eredményez. Parragh szerint fontos lesz az átláthatóság biztosítása, a bírósági döntésektől kezdve, a bürokratikus folyamatokon át. Ezen felül mindenképpen fel kell lépni a korrupció ellen. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni - amit a történelmi tapasztalatok is mutatnak -, hogy a mindent ellenőrző ország megöli a piacot.

Az unió szabályozásával és működésével kapcsolatban a konferencián előadást tartó Csepreghy Nándor kijelentette, hogy most lényegi kérdésben kell majd dönteni. Arról kell határozni, hogy a nemzeti érdekeket felülíró szabályozási környezet jöjjön létre a közösségen belül, vagy olyan rendszer, amelyben a tagállamok kooperációban, kompromisszumok mentén együtt dolgoznak. Az Miniszterelnökség miniszterhelyettese kijelentette, hogy a kormány az utóbbiban hisz. Más a kihívás ugyanis Németországban, mint Kelet-Európában és a balkáni félszigeten is. A működési rendszer meghatározásában meghatározó időszak következik, hiszen erre nagy hatással lesznek a francia, vagy az őszi német választások eredményei, de ebbe a sorba tartozik a Brexit is. Az miniszterhelyettes ide tartozóan arról is szólt, hogy a kohéziós források megtartása ésszerű döntés lenne. Ez ugyanis komoly eredményeket generál a nyugat-európai országokban is, hiszen például 1 eurónyi kohéziós tőke Közép-Kelet-Európában az néhány év múlva 2-3 eurónyi megrendelést jelent Németországban vagy más nyugati államokban. Éppen ezért idézte a miniszterelnök-helyettes Günther Oettinger, a német uniós biztost, aki szerint a nyugati országok növekedését is megtörné, ha ezeket a forrásokat elvonnák a periféria országaitól. Csepreghy is jelezte a kormánytagok által az utóbbi időben szinte úton-útfélen hangoztatott kijelentést, hogy a tagság pénzügyi mérlege ugyan pozitív, de az EU-pénzeket nem ingyen kapjuk, hiszen számottevő piacvédelmi engedményeket tettünk, gazdaságszuverenitást adtuk cserébe.

Azt is kiemelte, hogy ahhoz, hogy Magyarország sikeres szereplője maradjon az uniónak, ahhoz szükség van a magyar vállalatok fejlődésére. Ennek egyik első eleme, hogy a belső keresletet minél nagyobb részét magyar vállalatok elégítsék ki. A következő lépés, s ez a gazdaság növekedése szempontjából kulcskérdés, hogy a komolyabb hazai cégek a régió meghatározó szereplőivé váljanak, s legyen egy olyan kör is, amelyik a világpiacon is versenyképes. Ennek érdekében emelnék az uniós forrásokon belül 60 százalékra azoknak a pénzeknek az arányát, amelyet gazdaságfejlesztésre lehet fordítani. Most 54-55 százaléknál tartunk, ami lehet, hogy egyesek szemében kudarc, ám komoly előrelépés az előző ciklus 14 százalékához képest. Ugyancsak ezt a célt szolgálta az, hogy a kormány az adminisztráció és a bürokrácia csökkentése érdekében 2015-ben több mint 100 törvénymódosítást nyújtott be. Ennek fényében az igencsak elkeserítő, hogy a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában tavaly ősszel minden eddiginél rosszabb 69. helyre csúsztunk le. Az pedig a kétkedőket aligha győzi meg, hogy jelenleg a parlament előtt van egy olyan törvény, amely a közműszolgáltatások bekötési idejének csökkentését szolgálja – ahogy Csepreghy Nándor fogalmazott.

Szavai szerint a kiemelten fontos versenyképességi kérdés az energiabiztonság is. Ebben pedig bizonyosan segít a paksi beruházás. Magyarország ugyanis a jelenlegi ismeretek szerint nem tud energiafüggetlen országgá válni. A nukleáris energia pedig igencsak olcsó ebből Paksnak is köszönhetően ma Magyarországon 34-35 forint egy kW/óra, míg egy tisztán zöld energiából élő államban 90 forint. Erről az előnyről pedig most nem lehet lemondani – mondta.

Szerző