Az ígéretek
A megállapodást ismertetve elmondta: be kell fejezni a győri körgyűrűt, felújítják a 8311-es számú utat, és új hídra is szükség van. Emellett ütemezetten megújulhat a Győri Nemzeti Színház és környéke, hangversenytermet és konferenciaközpontot építhetnek a városban, kerékpárutat alakítanak ki a megyeszékhely és Pannonhalma között, felújítják és összekötik a busz- és a vasútállomást - ennek részeként közúti alagút is épül -, új mentőállomást hoznak létre, és kibővítik a kórház parkolóját is - sorolta az intézkedéseket a kormányfő, hozzátéve, hogy sport- és szabadidőcélokra is biztosítanak forrást, illetve állami területet.
A tárgyaláson felmerült Győr és Dunaszerdahely összeköttetése négysávos úton; a magyarországi szakasz megépítésére Orbán Viktor ígéretet tett, a szlovák részről pedig tárgyalni fognak a pozsonyi kormánnyal. Kiemelte a győri egyetem bővítését is, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: "a mi kormányaink nem egyetemeket szoktak bezárni, hanem egyetemeket szoktak alapítani". Orbán Viktor "bezzegvárosnak" nevezte Győrt, hangsúlyozva, hogy Magyarország sikeres jövőjéhez szükség is van erős vidéki városokra.
"Sunyi" módon visszavonták az ígéreteket
Korábban az MSZP hívta fel a figyelmet arra, hogy a kormányfő korábban hiába "járta körbe az országot" és ígért minden megyei jogú városnak 10-40 milliárd forintot, a kormány "sunyi módon" visszavonta az ígéretek többségét. A kabinet határozata 126 oldalon keresztül sorolja, mely beruházások maradhatnak el - mondta Szakács László, a szocialisták frakcióvezető-helyettese, aláhúzva, hogy ezek közül több is jelentősen befolyásolja a vidéki életminőséget, hiszen autópálya-építések mellett kórházak és iskolák felújítása is elmaradhat. A politikus szerint Orbán Viktor csak azzal van elfoglalva, hogy megpróbálja megnyerni "a pártján és kormányán belüli bandaháborút". A miniszterelnök ezért "akasztotta" a Miniszterelnökséget vezető Lázár János nyakába azt a feladatot, hogy elmondja a megyei jogú városok vezetőinek, "mi miért nem fog megépülni" - tette hozzá. A szocialista képviselő szerint a történtek miatt a miniszterelnöknek csak azon ígéretei valósulhatnak meg, amelyeket "az általuk sokszor szidott Európai Unió" támogat.
Havasi Bertalan az MSZP állításaira úgy reagált: a megyei jogú városokban élő emberekkel kötött szerződések érvényesek, és természetesen meg fognak valósulni. Lásd még: Orbán ígéretei és ami megvalósult
A Modern Városok Programot még 2015-ben indította el Orbán Viktor miniszterelnök. Az intézkedéscsomag célja a megyei jogú városok felzárkóztatása, fejlesztése, ám a gyakorlatban csupán a vidéki lakosságot célzó impozáns kampányműsorról van szó. Ennek során a kormányfő látványos sajtótájékoztató keretében jelenti be a városi lakosságnak azokat a tervezett fejlesztéseket, amelyekben az adott önkormányzat polgármesterével korábban megállapodtak. A bejelentett beruházások között sok hasonlóság volt: minden városnál szerepelt egy új sportcsarnok vagy uszoda felhúzása, új ipari park létrehozása vagy a meglévő bővítése, útépítés, a település bekötése a gyorsforgalmi hálózatba, vagy éppen közös vasút- és buszállomás (ún. intermodiális csomópont) kialakítása.
A Népszavának nyilatkozó Ceglédi Zoltán politikai elemző szerint Orbán Viktor arra használta fel a Modern Városok Programot, hogy az országot járva kampányoljon, helyben erősítse a Fidesz támogatottságát. A fejlesztések bejelentésével ezt az előnyt már megszerezték, a visszavonást pedig nem fogják terjeszteni a saját médiájukban, mondta Ceglédi. Így könnyen lehet, hogy a Modern Városok Program alapvető célja nem is a beruházások elkészülése, hanem azok bejelentése volt – legalábbis erre utal, hogy még a kormány sem rendelkezik pontos adatokkal a költségeket illetően. Lásd még: Eltűnt kormányzati ígéretek a "modern városoknak"
