Fehér Ház;száz nap;Donald Trump;politikai korrektség;

- Száz nap talány

Sokat ígért, de keveset teljesített elnöksége első száz napjában Donald Trump. A milliárdos kénytelen volt szembesülni a realitásokkal: az amerikai elnök sem mindenható.

Franklin Delano Roosevelt elnöksége óta készítenek számvetést a Fehér Ház lakójának első száz napjáról. Donald Trump vitatja, hogy jelentősége lenne ennek a határidőnek, Twitteren azt írta, „nevetséges”, az AP hírügynökségnek a minap adott interjújában azt mondta, ez egy önkényesen kijelölt időpont. Csakhogy tavaly, a kampány finisében nevezetes helyen, Gettysburgben ő maga hirdette meg száz napos programját arról, hogyan tenné naggyá Amerikát.

A választókkal kötött „szerződés” pontjaiból alig néhányat sikerült megvalósítania (38-ból tízet), populista ígéreteinek jó részét máris sutba dobta, kezdeményezései elakadtak a bíróságokon vagy a kongresszusban. Külpolitikai fordulatait tanácstalanul, aggodalommal figyeli a világ, még ha látszik is már, hogy átalakított nemzetbiztonsági gárdája igyekszik visszaterelni az elnököt a hagyományos értékekhez. Az elnöknek még az adminisztrációját sem sikerült feltöltenie. A kormányzat 553 vezető pozíciójából alig 50-et töltött be, az állások 90 százalékára még csak nem is jelölt senkit.

Noha saját teljesítményét 5-ösre értékelte, sok sikerélménye nemigen lehetett a rendkívül hiú, önimádó Trumpnak, aki megszállottan követi a médiát, s visszavág minden bírálatért. A milliárdos könnyedén változtatja a meggyőződését. Ennyi idő alatt kiderült, hogy nem csupán a kormányzati tapasztalatai hiányoznak az elnöki poszt ellátásához, hanem a tudása is, nincs kiforrott véleménye sem a külpolitika, sem a belpolitika nagy vitakérdéseiről. Üzletemberként csak a saját érdekeit kellett néznie, s úgy tűnik, ez a hozzáállása azóta sem változott.

Korábbi elnökökkel ellentétben Trump nem volt hajlandó függetlenvagyonkezelőre bízni üzleti ügyeit, fiai igazgatják vállalkozásait. A Fehér Ház kommunikációs igazgatója az elnök lányának divatmárkáját reklámozta, s maga Ivanka Trump is megtette ugyanezt hivatalos tárgyalásokon, ahol normál esetben nem is lehetne jelen. Ez a Fehér Ház azonban messze került a hagyományos kormányzati-etikai normáktól, a Trump-univerzumban ismeretlen a politikai korrektség, könnyedén túllépnek a valóságos tényeken.

„Sötét felhőként” lebeg az elnöki rezidencia fölött a Trump-kampány orosz kapcsolatai ügyében folyó számos vizsgálat. Nyomoz az FBI, vizsgálódik a képviselőház és a szenátus hírszerzési bizottsága, s már a Pentagon is a 24 nap után menesztett nemzetbiztonsági tanácsadó, Michael Flynn oroszoktól kapott gyanús kifizetései miatt. A Trump-csapatról készült brit hírszerzési dosszié magát Trumpot is zsarolhatónak tartja. Moszkva cáfolja, hogy beavatkoztak volna az amerikai elnökválasztásba.

A száz nap mérlege:

LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG

Az első száz nap fő (egyetlen?) eredménye, hogy kiegészült a legfelsőbb bíróság. Neil Gorsuch konzervatív jogászt, a tavaly elhunyt Antoni Scalia méltó utódának tartott bírót jelölte Trump a taláros testületbe s a szenátus keresztülvitte a kinevezés jóváhagyását. Igaz, annak árán, hogy lemondott a mindenkori kisebbség egyedüli fegyveréről, az obstrukcióról. Gorsuch 49 éves, kinevezése lehet Trump leghosszabb távra szóló „vívmánya”.

OBAMACARE

Trump emblematikus ígérete volt, hogy „azonnal” visszafordítja elődje egészségbiztosítási reformját, eddig nem sikerült. Az Obamacare visszavonására és új törvénnyel helyettesítésére benyújtott első tervezetet szavazásra sem bocsátották a képviselőházban, s esélye sem lett volna a szenátusban. Hiába vannak többségben a republikánusok a kongresszus mindkét házában, rendkívül megosztottak. Már dolgoznak egy új változaton. Trump nem gondolta, hogy ez ennyire „bonyolult” probléma. A tíz beígért törvény közül a többit be sem nyújtották.

KÖRNYEZETVÉDELEM

Trump visszavonta Obama környezetvédelmi rendeleteit. Feloldotta a károsanyag-kibocsátás korlátozását, engedélyezte a szénbányászat újraindítását, a kitermelést a természetvédelmi területeken. A párizsi klímaegyezményből még nem lépett vissza.

BEUTAZÁSI TILALOM

Trump a kampányban a muszlimok teljes beutazási tilalmát, a szíriai menekültek befogadásának leállítását helyezte kilátásba. Két elnöki rendeletét is befagyasztották a bíróságok, előbb hét, majd hat muszlim többségű állam polgáraira vonatkozott volna. Káoszt és bizonytalanságot okozott az intézkedés, várhatóan a legfelsőbb bíróság elé kerül.

MEXIKÓI FALÉPÍTÉS

Az illegális bevándorlás korlátozására Trump falat húzna a mexikói-amerikai határ teljes hosszában, s beígérte, Mexikó fog fizetni a falért. A jövő évi büdzséből már biztosan kimarad az erre kért összeg, a kongresszus a kormányzat leállításával fenyegetett, ha Trump ragaszkodik a falépítéshez. Az illegális bevándorlók kitoloncolása azonban nagy erőkkel folyik, eddig már 21 ezer embert tettek át a déli határon, s nem csak azokat, akik már összeütközésbe kerültek a törvénnyel.

SZABADKERESKEDELEM

Trump felmondta a Csendes-óceáni Partnerség (TPP), 12 ország részvételével létrejött szabadkereskedelmi megállapodást. A NAFTÁ-nak azonban „megkegyelmezett”, épp a száz nap lejárta előtt tájékoztatta erről a mexikói elnököt és a kanadai kormányfőt. Az egyezmény felmondását súlyosan megsínylette volna az amerikai gazdaság.

ADÓCSÖKKENTÉS

„Minden idők legnagyobb adócsökkentését” jelentette be a hét közepén Trump, legfőképp azért, hogy felturbózza száz napjának eredményeit. Még adós a részletekkel, annyit tudni, hogy egyszerűsítik az adórendszert, 10, 25 és 35 százalékos lenne a jövedelemadó, a vállalkozások adóját 35 százalékról 15-re csökkentenék. Az új adócsomag hatalmas lyukat ütne a költségvetésen. Tíz év alatt 2 ezer milliárd dollár hiányozna, s szakértők kétségesnek tartják, hogy a beígért gazdasági növekedés ellensúlyozná.

KÜLPOLITIKA

Keménykedéssel ellensúlyozta az elnök a stratégia hiányát. 59 Tomahawk rakéta kilövésével torolta meg a szíriai vegyifegyver-támadást, óriásbombát dobott le Afganisztánra, „armadát” küldött Észak-Korea partjaihoz. A legnagyobb fordulatokat is itt hajtotta végre. A NATO már nem „elavult”, Trump elmegy a brüsszeli csúcsértekezletre. Kínát már nem vádolja a valutaárfolyam manipulálásával. A nagy összeborulás Vlagyimir Putyinnal elmaradt. Az izraeli amerikai nagykövetség nem került át Jeruzsálembe. A Pentagon a nagy nyertes, a védelmi költségvetés nőtt, a külügy büdzséjét visszavágták.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöksége strasbourgi ülésén úgy határozott, megvonja bizalmát Pedro Agramunttól, a közgyűlés elnökétől - közölte az Európa Tanács sajtószolgálata pénteken.