Szalaiék kiszoríthatják Dárdaiékat

Biztosíthatja jövő évi Bajnokok Ligája-szereplését a Szalai Ádámot is foglalkoztató Hoffenheim a német labdarúgó-bajnokság 31. fordulójában. Ha Julias Nagelsmann vezetőedző csapata legyőzi hazai pályán az Eintracht Frankfurtot, és közvetlen üldözője, a Dárdai Pál edzette Hertha BSC nem nyer a Werder Bremen otthonában, akkor története során első alkalommal szerepelhet az európai porondon a Hoffenheim, ráadásul rögtön a legelőkelőbb kupasorozatban.

A 31. forduló mérkőzéseiből az alábbiak lesznek láthatók az Eurosport2-es csatornán:

Borussia Dortmund-Köln (szombat, 15:30), Wolfsburg-Bayern München (szombat 18:30), Augsburg-Hamburg (vasárnap 15:30), Hoffenheim-Frankfurt (vasárnap 17:30). Az élcsoport: 1. Bayern München 70 pont, 2. RB Leipzig 62, 3. Dortmund 56, 4. Hofenheim 55, 5. Hertha BSC 46.

Az első három helyezett a Bajnokok Ligája csoportkörében szerepelhet ősszel, a negyedik BL-selejtezőt játszik, az ötödik az Európa-liga csoportkörébe kerül.

Szerző

Káosz Macedóniában

Publikálás dátuma
2017.04.29. 07:37
Egész éjszaka tartottak az utcai zavargások Szkopjéban. Száz ember sérült meg az összecsapásokban, köztük több mint 20 rendőr. F
Polgárháború fenyeget Macedóniában. A balkáni államban kibékíthetetlennek tűnik a jobb- és a baloldal viszonya.

Nyugalom honolt tegnap a macedón fővárosban egy nappal azután, hogy álarcos tüntetők egy csoportja behatolt a szkopjei törvényhozás épületébe, s számos képviselőt, megtámadtak, köztük a szociáldemokrata SDSM vezetőjét Zoran Zaevet. Legalább száz ember sérült meg, köztük több mint 20 rendőr.

Szakértők szerint előre megtervezett akciót intéztek a parlamentarizmus ellen Nikola Gruevszki volt miniszterelnök, a jobboldali VMRO-DPMNE párt elnökének hívei. Mintegy 50 ezren tüntettek a törvényhozás épülete előtt. Amiatt tiltakoztak, mert megválasztották a parlament elnökének az albán Talat Xhaferit.

A balkáni országban Gruevszki amolyan féldiktatúrát alakított ki. Miniszterelnökként korlátozta a sajtószabadságot, a kormányzathoz közel álló befektetőkkel nyeretett meg közbeszerzéseket, s amint Zoran Zaev egy két évvel korábbi sajtótájékoztatóján rámutatott, a szkopjei kormányzat mintegy 20 ezer embert figyeltetett meg, köztük újságírókat, politikusokat. Már-már polgárháborús helyzet kezdett kialakulni, miután a kormánypárt és az ellenzék felváltva tartott tömegtüntetéseket a fővárosban. Gruevszki tábora nem is burkoltan az Egyesült Államokat vádolta azzal, hogy meg akarja buktatni a kormányfőt. Később arca is lett a külső „befolyásolási kísérleteknek”: a volt kormányfő idén januárban Soros Györgyöt vádolta meg azzal, hogy meg akarja dönteni a kormányt. Szkopjéban létre is hozták az „Állítsuk meg Soros”-mozgalmat, amely – ez nem vicc - „sorostalanítani” akarja Macedóniát. A mozgalom szerint a magyar származású milliárdos Nyílt Társadalom alapítványával „erőszakot szít”, és „monopolizálni akarja a civil szektort”. Gruevszki ugyan nem helyezte kilátásba a Soroshoz köthető szervezetek betiltását, de azt mondta, megengedhetetlen, hogy „külföldi érdekek” domináljanak a társadalomban. A szociáldemokrata ellenzék mindeközben azzal vádolta a kormányt, hogy Moszkva érdekeit szolgálja. Oroszország a 2015-ös válság során Gruevszkit támogatta, s a két ország energetikai és gazdasági együttműködéseket kötöttek egymással.

Úgy látszott, hogy az Európai Unió közvetítésével sikerül megoldást találni. A jobb- és a baloldal megállapodott az előrehozott választások megrendezésében, ám ennek megszervezése is számos akadályba ütközött. A jobboldal meg akarta akadályozni a visszaélésekre lehetőséget adó választói névjegyzék frissítését, a közszolgálati média pedig a VMRO-DPMNE befolyása alatt állt. Végül a voksolást tavaly december 11-én rendezték meg, de rendkívül kiélezett eredmény született: Gruevszki pártja 51, Zaevé 49 mandátumra tett szert, így a törvényhozásba bejutott albán pártok képezték a mérleg nyelvét.

Januárban újabb belpolitikai fordulat történt. Az SDSM bejelentette, megállapodásra jutott az albán tömörülésekkel az új kormány megalakításáról. Csakhogy a nyilvánvalóan Gruevszki által irányított Gjorge Ivanov elnök mind a mai napig nem volt hajlandó kormányalakítási megbízást adni Zaevnek. A VMRO-DPMNE szerint Zaev úgy érte el az albánok támogatását, hogy aránytalanul kiterjedt jogköröket adna a lakosság 20-25 százalékát kitevő kisebbségnek. A konzervatívok – Soros mellett – az albánokat kiáltották ki a haza ellenségeinek, ami azért sajátságos, mert Gruevszkiék hosszú éveken át kormányoztak együtt az Ali Ahmeti által fémjelzett albán BDI-vel.

Sokkoló erőszak
Jens Stoltenberg

Jens Stoltenberg

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közölte, sokkoló, hogy erőszak színhelye volt a parlament. Mindent pártot a demokrácia alapszabályainak tiszteletben tartására és párbeszédre szólított fel.
Egy volt jugoszláv katonai komplexum vezetője,Oliver Andonov cáfolta, hogy a hatóságok parancsnoki központtá akarják átalakítani az objektumot egy esetleges rendkívüli állapot bevezetése után.



Azzal, hogy tüntetők – gyaníthatóan Gruevszkiék megrendelésére – behatoltak a parlament épületébe, s ellenzéki képviselőket vertek, a szkopjei válság egy új, beláthatatlan következményekkel járó szakasza kezdődött el. Ez ugyanis arra utal, hogy Gruevszkiék nem hajlandóak vérontás nélkül lemondani a hatalomról, s akár polgárháborúba sodornák az országot, ha Zaev megkapná a kormányalakítási megbízást. A macedón Vecer című portál szerint lőfegyvereket is bevittek az ülésterembe, A parlament új elnöke, Talat Xhaferi azt közölte, lesznek következményei mindannak, ami csütörtökön este a parlamentben történt. Az események hatására benyújtotta lemondását az ország belügyminisztere.

Gjorge Ivanov tegnapra összehívta a parlamenti pártok vezetőit, de csak Gruevszki jelezte részvételét, így a megbeszélés okafogyottá vált.

Az Egyesült Államok és Federica Mogherini az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyugalomra szólított fel, egyben üdvözölték, hogy megválasztották a parlament elnökét.

Szerző

Új köntösben a forradalom Kubában

Publikálás dátuma
2017.04.29. 07:35

Érdekes kísérlet lenne ötvözni a CNN-t egy korabeli párthíradóval: 21. századi látvány, forradalmi mondanivalóval. A kubai Canal Caribe alkotóinak pontosan ezt sikerült megalkotniuk a sok szempontból még mindig igen izolált szigetországban, ahol nagy csinnadrattával indították el az új hírcsatornát.

„Nagyon jó, hogy van ez az új csomag. Egy set-top boxot kellett hozzá megvásárolni 50 CUC-ért (1 CUC = 1 USD), és bejön rajta a két új csatorna, a Canal Caribe és egy zenecsatorna. Ezt az utóbbit különösen szeretem” – mesélte a Népszavának izgatottan egy havannai nyugdíjas. Az árát tekintve kifejezetten luxusnak számít az 50 dollárnak megfelelő összeg, hiszen a kommunista szigetországban 20 dollár között mozog az átlagfizetés. A külföldön élő rokonok által küldött pénzügyi segítségnek köszönhetően azonban rengetegen fizetnek elő az új szolgáltatásra, hiszen rendkívül szegényes a televíziós kínálat – alig féltucat csatorna van –, s a „forradalmi”, oktatási műsorok is a 80-as éveket idézik.

A Canal Caribe ehhez képest valóban a 21. századba nyújt bepillantást. A kubai állami hírportálon, a Cubadebate-n egy hosszú írásban méltatják az új hírcsatornát: HD-adás, modern stúdió, élő bejelentkezések, és mindenek előtt, fiatal műsorvezetők. A tartalom azonban a régi: hosszas riportok Vietnamról, Venezueláról, és a kubai forradalomról. „Nem fogunk meghátrálni attól, hogy kritizáljuk azt, ami nem működik az országban. Elemezzük és megvitatjuk a társadalmi problémákat, de mindig támogatva a forradalmat. Sosem azzal szemben” – nyilatkozta a BBC helyszíni tudósítójának Ovidio Cabrera, a csatorna igazgatója, aki a venezuelai székhelyű, baloldali latin-amerikai tv-csatorna, a Telesur alapításában is részt vett.

Cabrera szavai kétséget sem hagynak afelől, hogy kormánypárti csatornáról van szó, ám beleilleszkednek az új trendbe. Az utóbbi években – különösen az Egyesült Államokkal történt 2014-es diplomáciai enyhülés óta – egyre több a látszatkritikus hang. Kormánypárti bloggerek, újságírók, akik megengednek maguknak egy-egy óvatos kritikát, ám a rendszert, a forradalmat sosem kérdőjelezik meg. Ezzel azonban legfeljebb a nemzetközi közvéleményt lehet megtéveszteni, a kubaiakat nem. Az új csatornával is első sorban a fiatalokban akarják táplálni a forradalmi tüzet, ám ők objektív, független hírekre vágynak. Nem véletlen, hogy egyre népszerűbb az ún. Paquete, vagyis „Csomag". A feketepiacon pár dollárért árulják ezeket a hetente frissülő csomagokat, vagyis pen drive-okat, amelyekre külföldi portálok cikkeit, kormánykritikus híreit, youtube-videókat, és amerikai tv-műsorokat másolnak külföldön, és juttatják el a szigetországba. Ezzel aligha tudja felvenni a versenyt a rezsim.