Nyugalom honolt tegnap a macedón fővárosban egy nappal azután, hogy álarcos tüntetők egy csoportja behatolt a szkopjei törvényhozás épületébe, s számos képviselőt, megtámadtak, köztük a szociáldemokrata SDSM vezetőjét Zoran Zaevet. Legalább száz ember sérült meg, köztük több mint 20 rendőr.
Szakértők szerint előre megtervezett akciót intéztek a parlamentarizmus ellen Nikola Gruevszki volt miniszterelnök, a jobboldali VMRO-DPMNE párt elnökének hívei. Mintegy 50 ezren tüntettek a törvényhozás épülete előtt. Amiatt tiltakoztak, mert megválasztották a parlament elnökének az albán Talat Xhaferit.
A balkáni országban Gruevszki amolyan féldiktatúrát alakított ki. Miniszterelnökként korlátozta a sajtószabadságot, a kormányzathoz közel álló befektetőkkel nyeretett meg közbeszerzéseket, s amint Zoran Zaev egy két évvel korábbi sajtótájékoztatóján rámutatott, a szkopjei kormányzat mintegy 20 ezer embert figyeltetett meg, köztük újságírókat, politikusokat. Már-már polgárháborús helyzet kezdett kialakulni, miután a kormánypárt és az ellenzék felváltva tartott tömegtüntetéseket a fővárosban. Gruevszki tábora nem is burkoltan az Egyesült Államokat vádolta azzal, hogy meg akarja buktatni a kormányfőt. Később arca is lett a külső „befolyásolási kísérleteknek”: a volt kormányfő idén januárban Soros Györgyöt vádolta meg azzal, hogy meg akarja dönteni a kormányt. Szkopjéban létre is hozták az „Állítsuk meg Soros”-mozgalmat, amely – ez nem vicc - „sorostalanítani” akarja Macedóniát. A mozgalom szerint a magyar származású milliárdos Nyílt Társadalom alapítványával „erőszakot szít”, és „monopolizálni akarja a civil szektort”. Gruevszki ugyan nem helyezte kilátásba a Soroshoz köthető szervezetek betiltását, de azt mondta, megengedhetetlen, hogy „külföldi érdekek” domináljanak a társadalomban. A szociáldemokrata ellenzék mindeközben azzal vádolta a kormányt, hogy Moszkva érdekeit szolgálja. Oroszország a 2015-ös válság során Gruevszkit támogatta, s a két ország energetikai és gazdasági együttműködéseket kötöttek egymással.
Úgy látszott, hogy az Európai Unió közvetítésével sikerül megoldást találni. A jobb- és a baloldal megállapodott az előrehozott választások megrendezésében, ám ennek megszervezése is számos akadályba ütközött. A jobboldal meg akarta akadályozni a visszaélésekre lehetőséget adó választói névjegyzék frissítését, a közszolgálati média pedig a VMRO-DPMNE befolyása alatt állt. Végül a voksolást tavaly december 11-én rendezték meg, de rendkívül kiélezett eredmény született: Gruevszki pártja 51, Zaevé 49 mandátumra tett szert, így a törvényhozásba bejutott albán pártok képezték a mérleg nyelvét.
Januárban újabb belpolitikai fordulat történt. Az SDSM bejelentette, megállapodásra jutott az albán tömörülésekkel az új kormány megalakításáról. Csakhogy a nyilvánvalóan Gruevszki által irányított Gjorge Ivanov elnök mind a mai napig nem volt hajlandó kormányalakítási megbízást adni Zaevnek. A VMRO-DPMNE szerint Zaev úgy érte el az albánok támogatását, hogy aránytalanul kiterjedt jogköröket adna a lakosság 20-25 százalékát kitevő kisebbségnek. A konzervatívok – Soros mellett – az albánokat kiáltották ki a haza ellenségeinek, ami azért sajátságos, mert Gruevszkiék hosszú éveken át kormányoztak együtt az Ali Ahmeti által fémjelzett albán BDI-vel.
Jens Stoltenberg
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közölte, sokkoló, hogy erőszak színhelye volt a parlament. Mindent pártot a demokrácia alapszabályainak tiszteletben tartására és párbeszédre szólított fel.
Egy volt jugoszláv katonai komplexum vezetője,Oliver Andonov cáfolta, hogy a hatóságok parancsnoki központtá akarják átalakítani az objektumot egy esetleges rendkívüli állapot bevezetése után.
Azzal, hogy tüntetők – gyaníthatóan Gruevszkiék megrendelésére – behatoltak a parlament épületébe, s ellenzéki képviselőket vertek, a szkopjei válság egy új, beláthatatlan következményekkel járó szakasza kezdődött el. Ez ugyanis arra utal, hogy Gruevszkiék nem hajlandóak vérontás nélkül lemondani a hatalomról, s akár polgárháborúba sodornák az országot, ha Zaev megkapná a kormányalakítási megbízást. A macedón Vecer című portál szerint lőfegyvereket is bevittek az ülésterembe, A parlament új elnöke, Talat Xhaferi azt közölte, lesznek következményei mindannak, ami csütörtökön este a parlamentben történt. Az események hatására benyújtotta lemondását az ország belügyminisztere.
Gjorge Ivanov tegnapra összehívta a parlamenti pártok vezetőit, de csak Gruevszki jelezte részvételét, így a megbeszélés okafogyottá vált.
Az Egyesült Államok és Federica Mogherini az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyugalomra szólított fel, egyben üdvözölték, hogy megválasztották a parlament elnökét.
