Ma 13 éve lett Magyarország az Európai Unió tagja

Publikálás dátuma
2017.05.01. 11:49
Illusztráció: Thinkstock
A 2003. április 12-én Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása ügyében megtartott országos népszavazás a maga 45,62 részvételi százalékával eredményes volt, és az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76%-a támogatta a belépést.

2004. május elsején, szombaton történt: „nagyszerű pillanat részesei vagyunk: Magyarország visszatért Európához, visszatért azokhoz az értékekhez, amiket ezer éve vall magáénak” - idézi Medgyessy Péter miniszterelnök ünnepi beszédét a HRportal, miután elhangzott a magyar és az európai uniós himnusz: Beethoven IX. szimfóniájának Örömódája.

Magyarország Szlovéniával, Szlovákiával, Csehországgal, Lengyelországgal, Litvániával, Lettországgal, Észtországgal, Máltával és Ciprus görögök lakta részével együtt vált az Európai Unió tagjává, 25 tagúra bővítve az eddig 15 tagú közösséget.

„Európa nagyszerű esély, nagyszerű lehetőség. Nem több, nem kevesebb. A magyar képességek, a magyar emberek tehetnek ebből az esélyből, ebből a lehetőségből csodát” - fogalmazott a miniszterelnök. „Örüljünk együtt. Ünnepeljünk együtt. Legyen sikeres évszázada Magyarországnak! - mondta.

Brendan McMahon, Írország magyarországi nagykövete az Európai Unió soros ír elnöksége képviseletében üdvözölte Magyarországot a szervezet tagjai között.

„Azért jöttünk ide, hogy együtt ünnepeljük életünk egyik legnagyszerűbb pillanatát, ezer éve vártunk erre” - mondta Demszky Gábor főpolgármester az európai uniós csatlakozás Erzsébet téri ünnepségén néhány perccel éjfél előtt. A tömeg a főpolgármesterrel együtt számolta vissza az utolsó tíz másodpercet. Az éjfélt és a kezdődő tűzijátékot hangos tapssal és üdvrivalgással köszöntötték – tudósított az MFOR.

Az első uniós magyar polgárok - tizenéves gyermekek - útlevél nélkül, személyi igazolvánnyal lépték át a magyar-osztrák határt május 1-jén nulla órakor a hegyeshalmi határátkelőn. A fiúkat és lányokat szállító autóbusz a diplomatasávra gördült be. Magyarország „ifjú nagykövetei” gyermeki természetességgel, de a pillanat emelkedettségét átélve mutatták fel ellenőrzésre személyi igazolványukat Béndek József vezérőrnagynak, a határőrség országos parancsnokának és osztrák kollégájának.

A hegyeshalmi kamionterminálon szombaton nulla órakor áthaladt az első vámkezelés nélküli kamion. Határtalan határmenti népünnepélyt, uniós partit tartottak a magyar-szlovák határon, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornyosnémetinél lévő közúti határátkelőhelyen, valamint a településen és a közeli Hidasnémetiben az uniós csatlakozás éjjelén, ahol pontban éjfélkor „ünnepélyesen és jelképesen átvágták a határt”. A határállomást éjfélkor több tucatnyian lépték át kezükben zászlóval, pezsgős poharakkal.

Az éjféli órákban Borsod-Abaúj-Zemplén megye egy másik térségében, a Bodrogközben is „megnyílt a határ”. Kisrozvágyban a trianoni döntéssel kettészakított történelmi Bodrogköz több mint félszáz településének képviselői találkoztak. Az országhatár mentén a sötétedés után őrtüzek gyúltak, a fáklyák élő láncot alkottak.

A gyulai határátkelőhelyen elsőként - nulla óra után két perccel - Popa Mihály magyar állampolgár lépte át az unió határát.

Milan Kucan, Szlovénia volt köztársasági elnöke előző nap, Göncz Árpád volt magyar köztársasági elnökkel közösen vett részt a Bajánsenye-hodosi magyar-szlovén határátkelőhelyen rendezett EU-csatlakozási ünnepségen. A volt szlovén elnök kíséretében lévő Pavel Gantar informatikai miniszter emlékeztetett arra, hogy 15 évvel ezelőtt éppen a Szlovénia-Magyarország-Ausztria közötti hármashatár térsége volt az egyik legszigorúbban őrzött határ Európában.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Zalaegerszegen mondott ünnepi beszédet a csatlakozás tiszteletére. „A 15 év alatt egyetlen kormány sem kérdőjelezte meg ezt a kitűzött utat, és egyetlen politikai erő nem vitázott azzal, hogy ennek a népnek, nemzetnek igenis Európában van a helye” - mutatott rá Szili Katalin.

A Fidesz-frakció ünnepi nyilatkozatot juttatott el az MTI-hez, amelyen közös sikerről és közös örömről írt. „Legyen hát ez a nap, Európa újraegyesülésének dátuma, a közös remény és közös ünneplés napja. A közös reményé és ünneplésé, hiszen mindnyájan megdolgoztunk érte” - állt a nyilatkozatban. A frakció azonban azt is leszögezte: az uniós csatlakozással Magyarország nem célba ért, a csatlakozás várva várt pillanatával csak a lehetőségek új kapui nyílnak meg előtte.

Az MDF Budapesten Antall József néhai MDF-es miniszterelnökre emlékezett, aki, mint Dávid Ibolya jelenlegi MDF-elnök mondta, „szellemileg és erkölcsileg is hozzájárult Magyarország európai uniós csatlakozásához”.

Szerző

Lecsap az állami túlköltekezésekre a számvevőszék?

Az adórendszer korszerűsítésével eredményes lépések történtek a versenyképesség irányába, hiszen az adóhatékonyság fokozatosan nő. A kiadási oldalon azonban jelentős átalakításokra lenne még szükség, többek között mérhetővé szükséges tenni, hogy a közkiadások elérik-e közhasznú céljukat – mondta Domokos László a Zsigmond Király Egyetemen tartott, „Versenyképesség 2017” című konferencián.

 Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke kiemelte: ellenőrzéseik során nemcsak a szabályos működést, hanem a közpénzek felhasználásának hatékonyságát is számon kérik, s ezzel hozzájárulnak a gazdaság versenyképességének fejlődéséhez – tudósít az ÁSZ honlapja.

Az ÁSZ elnöke rámutatott: a közpénzek és a közvagyon hasznosítására vonatkozó alkotmányos alapelvek visszatükröződnek a közpénzek és a közvagyon felhasználását ellenőrző Számvevőszék mandátumának megfogalmazásában is. „Az ÁSZ ennek megfelelően nem csak a szabályos működést, hanem a közpénzek felhasználásának célszerűségét és eredményességét is számon kéri az ellenőrzött intézményeken” – hívta fel a figyelmet Domokos László.

Az ÁSZ elnöke szerint a célszerűség és eredményesség fogalma nem csak jogi és erkölcsi, de versenyképességi értelemben is meghatározó – mégpedig az állami bevételek és kiadások, vagy más megfogalmazásban az elvonás és az elköltés hatékonysága szempontjából.

Domokos a kiadási oldal eredményességének vizsgálatáról elmondta: álláspontja szerint a közszférában az eredményességet annak alapján lehet mérni, hogy a közpénzek felhasználása elérte-e, illetve mennyire közelítette meg az előre meghatározott célt. Az értékelésnek tehát feltétele, hogy legyenek előre lefektetett és jól meghatározott célok – ám az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai szerint ez az elvárás a közszféra számos területén nem teljesül.

Szerző

Roham a diákmunkáért a Balatonnál

Publikálás dátuma
2017.05.01. 11:19
Nagy a kereslet a szabadban végezhető munkák iránt Illusztráció: Thinkstock
Már most roham van a diákmunkaerő-közvetítőknél pedig még másfél hónap van hátra a szünidőig. A diákok ugyanis minél előbb szeretnék bebiztosítani maguknak a jobb szabadtéri munkákat – írja a Somogy megyei hírportál.

Egyre többet hirdetnek: strandfelügyelőket, úszómestereket keresnek a Balaton-partra, de a somogyi fürdőkben is több tucat diákot foglalkoztatnának a nyáron. A tanórák után, délutánonként már most egyre többen keresik fel a diákmunkaerő-közvetítőket.

A diákmunkaerő-közvetítők szerint már nem a gyári – szalag mellett vagy raktárban – végzendő munkákat keresik a fiatalok. Egyre népszerűbbek azok az állások, ahol a szabadban lehet dolgozni. Somogy megye különböző fürdőiben medenceőröket, csúszdafelügyelőket, uszodamestereket keresnek.

A Balatonhoz is több ezer diákmunkást várnak. A strandokon kívül a kereskedelemben és a vendéglátóiparban foglalkoztatnák őket a szezonban. A felszolgálókon és konyhai kisegítőkön kívül a balatoni hotelek animátorokat, recepciósokat is keresnek. Ezek többségében szállást is tudnak biztosítani.

– Sok vízimentőt keresünk a Balaton egészére. Akár 100 fiatalnak is tudnánk munkát biztosítani a szezonra – mondta Walter-Pécsi Szilvia, a Pannon Work Iskolaszövetkezet irodavezetője. – Az állás betöltésének feltétele a megfelelő úszni tudás. Egy OKJ-s vízimentő tanfolyamot is el kell végezni, ez azonban ingyenes a fiataloknak. Ezen kívül a már megszokott árufeltöltői, csomagolói munkakörbe is várjuk a diákokat – sorolta a nyári lehetőségeket. Hozzátette: a hozzájuk érkező fiatalok általában egy hónapot dolgoznának, hogy maradjon idő pihenésre, szórakozásra is.

A fiatalokat általában hétszázharminc és ezer forint közötti órabérért foglalkoztatják beosztástól és a szakképesítéstől függően. Egyes munkaterületeken és a Balaton-parton azonban ennél jóval többet is kaphatnak - írja a sonline.hu.

Szerző