A Fővárosi Vízművek jár a legrosszabbul az igazságosabbá tett közműadó-szabályokkal – vélik a téma szakértői. A mintegy 5400 kilométer hosszú budapesti vízvezetékhálózat után a társaság évi mintegy 700 millió forint közművezetékadót fizet. Ez a most a Parlament előtt fekvő szabállyal számításunk szerint több mint 3 milliárdra – 2,5 milliárd forinttal – ugrik. Pedig – könyveik tanúsága szerint – 2014-ben már a jelenlegi sarc kifizetésére is átütemezést kértek. Ez messze túlnő a – főváros által öt éve a „multiktól” visszavásárolt - cég 2015-ben mintegy 800 milliós nyereségén. Vagyis a társaság a módosítás miatt 2018-tól támogatásra szorul.
A Fidesz – vagyis az akkor még gazdasági miniszter Matolcsy György - a 2013 januári rezsicsökkentéssel egy időben rótta ki az áram-, gáz-, víz- és távközlési cégekre a vezetékeik minden métere utáni 125 forintos adókötelezettséget. Bár a kormánypárt úgymond ezzel is a „közműmultik luxusprofitját” csapolta volna, a szabály által leginkább sújtott víziközművek túlnyomó többsége állami-önkormányzati. Eme, anyagilag amúgy is rendkívül kifeszített cégkört a „multiellenes” szabály tehát a tönk szélére sodorta. Az új sarc legkevésbé igazságos elemének azonban mégis az bizonyult, hogy egyáltalán nem vette figyelembe: egy egységnyi hosszúságú vezeték mondjuk néhány alföldi tanya ellátását szolgálja-e, avagy egy egész városrészét. Vagyis a sarc tényszerűen a ritkábban lakott térségeket ellátó, vidéki szolgáltatóktól csoportosított át pénzt a fővároshoz. A fővároson kívüli Magyarország panasza a Fideszt – a padsoraiban ülő Bencsik Jánost leszámítva - mind ez idáig a legkevésbé se hatotta meg. Ám mint kiderült, a rezsicsökkentésben sincsenek csodák. Tavaly a Népszabadság számolt be arról, hogy a papíron nyereséges öt nagy vidéki állami víziközműcéget az állam – az uniós tilalom miatt bújtatott számviteli trükkökkel – egyenként is évi több milliárdos támogatással tartja életben. Az adófizetők pénzéből. Mi több: akadt olyan kisebb társaság, ahol a vezetékadó túlnőtt a teljes bevételen is.
A panasz a jelek szerint most – négy év után – talált meghallgatásra. Igaz, a szolgáltatók fő követelését, vagyis a sarc eltörlését nem teljesítik: ez a több tízmilliárdos bevétel a központi költségvetés fix eleme lett. Ám most (a számos ügyben ellentétes álláspontot elfoglaló) Lázár János kancelláriaminiszter és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési tárcavezető képviselőként tett javaslata – amihez immár csatlakozott például Bencsik János is – igazságosabbá teszi a víziközmű-adót. Így jövő év elejétől egy bizonyos, alapvetően az ellátottak számát és a forgalmat figyelembe vevő mutató alapján a cégek vezetékméterenként 125 forint helyett 44-563 forintot fizetnek.
A Magyar Víziközmű Szövetség (Mavíz) megoldásnak csak a közműadó teljes kivezetését tartja – közölte megkeresésünkre Kurdi Viktor elnök. A mostani javaslat különböző módon és nagyon eltérő mértékben érinti a vízművállalatokat: a cégenként befizetendő adó mértékét illetően közel tizenötszörös különbséget hoz létre. Van, ahol 4,5-szer többet, másutt az eddigi szint mintegy harmadát kell majd fizetni. Ez komoly változtatás, így a szövetség most egyeztet a közös álláspontról – zárta nyilatkozatát a Mavíz-elnök.
Nem kérdés tehát: a rezsicsökkentést végül itt is az adófizetők állják. Csak az évi több milliárdos bújtatott állami támogatást kevéssé a vidéki, hanem már a fővárosi víziközműbe kell majd pumpálni a vízellátás fenntartása érdekében. Csak valahogy ez a téma is kimaradt a „nemzeti konzultációból”.
